Árpád-házi Boldog Jolán emléknapja

Árpádházi Boldog Jolán sírhelye. Forrás: Magyar Kurír

A több szálon szövődött lengyel–magyar barátság egyik történelmi jelentőségű munkálójára, a ferencesek és Lengyelország patrónájára, Árpád-házi Boldog Jolánra emlékezik hérfőn a katolikus egyház.

Molnár Melinda

2020. június 15., 14:282020. június 15., 14:28

Itt állíthatja be, hogy a Google-találatokban elöl legyen a Székelyhon!

IV. Béla és Laszkarisz Mária leánya királyi és szenteket adó családban látta meg a napvilágot 1235 táján. Nővére Szent Kinga, húga Szent Margit, nagynénje Árpád-házi Szent Erzsébet és Prágai Boldog Ágnes. Élete első öt évébe beleesett a tatárjárás is. Utána szülei Krakkóba vitték, ahol nővérének, Kingának Boleszláv lengyel király feleségének a gondjaira bízták. 1256-ban a kaliszi és gnieznói herceg, a Jámbor melléknévvel illetett Boleszláv felesége lett.

Jolán sokat imádkozott és vezekelt. Maga nevelte gyermekeiket, Hedviget, Annát és Erzsébetet.

Árpád-házi Szent Erzsébet példája szerint segített a templomokban, kórházakban, gondozta a betegeket, árvákat, szegényeket, végül pedig a csatából halálos sebbel haza térő férjét is.

Boleszláv 1279-ben halt meg. Jolán ekkor elosztotta vagyonát az egyház és a rokonai között, és visszatért Kingához a krakkói udvarba.

Miután nővére is megözvegyült, az ószandeci klarissza kolostorba vonultak, és egészen Istennek szentelt életet éltek. Kinga halálát követően, Jolán 1292-ben átment a férje által alapított gnieznói kolostorba.

Noha főnöknő volt, továbbra is mindenki szolgálójaként élt.

Szentség hírében halt meg 1298. március 6-án. A kolostor kápolnájában temették el.

Sírját a zarándokok sokasága látogatta, és rendkívüli események helyszínévé vált. Boldoggá avatását 1631-ben indították el.