
Árpádházi Boldog Jolán sírhelye. Forrás: Magyar Kurír
A több szálon szövődött lengyel–magyar barátság egyik történelmi jelentőségű munkálójára, a ferencesek és Lengyelország patrónájára, Árpád-házi Boldog Jolánra emlékezik hérfőn a katolikus egyház.
2020. június 15., 14:282020. június 15., 14:28
IV. Béla és Laszkarisz Mária leánya királyi és szenteket adó családban látta meg a napvilágot 1235 táján. Nővére Szent Kinga, húga Szent Margit, nagynénje Árpád-házi Szent Erzsébet és Prágai Boldog Ágnes. Élete első öt évébe beleesett a tatárjárás is. Utána szülei Krakkóba vitték, ahol nővérének, Kingának Boleszláv lengyel király feleségének a gondjaira bízták. 1256-ban a kaliszi és gnieznói herceg, a Jámbor melléknévvel illetett Boleszláv felesége lett.
Jolán sokat imádkozott és vezekelt. Maga nevelte gyermekeiket, Hedviget, Annát és Erzsébetet.
Boleszláv 1279-ben halt meg. Jolán ekkor elosztotta vagyonát az egyház és a rokonai között, és visszatért Kingához a krakkói udvarba.
Miután nővére is megözvegyült, az ószandeci klarissza kolostorba vonultak, és egészen Istennek szentelt életet éltek. Kinga halálát követően, Jolán 1292-ben átment a férje által alapított gnieznói kolostorba.
Szentség hírében halt meg 1298. március 6-án. A kolostor kápolnájában temették el.
Sírját a zarándokok sokasága látogatta, és rendkívüli események helyszínévé vált. Boldoggá avatását 1631-ben indították el.
Heves vita bontakozott ki a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítása körül, miután Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselő bírálni kezdte a beruházást, illetve annak állami finanszírozását
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
Újabb magyarellenes provokációval jelentkezett a csíksomlyói pünkösdi búcsú napján Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja (Calea Neamului) nevű román nacionalista szervezet elnöke.
A hithez, a családhoz és az örök keresztény értékekhez való hűség megőrzésére buzdította a zarándokokat Székely János, szombathelyi megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, a Csíksomlyói búcsú idei szónoka.
szóljon hozzá!