
Antal Árpád. Archív
Fotó: Vargyasi Levente
Románia a következő tíz évben is elronthatja az Európai Uniós pénzek lehívásának módját, mint ahogy ez történt az elmúlt tíz évben is – kongatta meg a vészharangot Antal Árpád. Sepsiszentgyörgy polgármestere csütörtöki sajtótájékoztatóján elmondta, az körvonalazódik, hogy a nagyszámú lakossággal rendelkező városokat akarják kiemelten támogatni.
2020. február 27., 19:582020. február 27., 19:58
2020. február 27., 20:082020. február 27., 20:08
„Ez hosszú távon oda vezet, hogy Romániában is közép-amerikai közigazgatási modell valósul meg: a nagyvárosokban és a vonzáskörzetükben hatalmas agglomerációk jönnek létre, a vidék pedig elnéptelenedik. Nem jó, hogy ha hagyjuk a 40 ezres lakosnál kisebb városokat megfulladni” – részletezte az elöljáró. Meggyőződése, hogy
Rámutatott, az illetékesek intenzíven dolgoznak az EU 2021-2027-es költségvetési ciklusán, ám Románia Magyarországgal, Csehországgal és Lengyelországgal ellentétben passzív álláspontra helyezkedik, általában elfogadja, amit Brüsszel nagyon akar. Az Európai Bizottság a Világbankot kérte fel, hogy Románia számára az EU-s pénzek lehívására készítsen elő forgatókönyvet.
Antal Árpád részt vett a Világbank képviselőivel egy találkozón, ahol elhangzott, hogy az általuk összerakott konstrukció arról szól, hogy elsősorban a nagyszámú lakossággal rendelkező városokat támogatnák kiemelten. A nemzetközi pénzügyi intézmény a globalista szemléletet és érdeket képviseli, a tőke a nagy tömegeket, olvasztótégelyeket szereti, ezt próbálják Romániában is érvényesíteni – mutatott rá a polgármester.
Emlékeztetett, hogy két évvel ezelőtt elérték, hogy a megyeszékhelyek által lehívható uniós pénzeket két részre osztották: a felét egyformán hívhatták le a városok, a másik felét a lakosság számával arányosan. Most viszont
E tekintetben a Nagyvárad méretű városok jelentik a határt, azok mind a két módszerrel körülbelül ugyanakkor összeghez jutnak, viszont ha csak a lakosság számát veszik figyelembe a Nagyváradnál nagyobb városok sokat nyernek, a kisebbek sokat veszítenek. Például Sepsiszentgyörgy az új változat szerint a közel 50 millió euró helyett csak 15 milliót hívhatna le.
Antal Árpád arra is felhívta a figyelmet, hogy az Európai Bizottság most a Zsil-völgyét „találta meg”, hogy a hátrányos helyzetű övezetet felzárkóztassa, ide juttatnának több pénzt, miközben az országban még legalább húsz éppen ennyire hátrányos helyzetű térség van, például a Mócvidék, Kovászna megyében Erdővidék, Hargita megyében Balánbánya és környéke. Egyelőre mindez a tervezési fázisban van, a meccs nincs lefutva – mutatott rá Antal Árpád.
Luca Niculescu miniszterelnök kedd este közölte, hogy várhatóan 2027. január elsejétől indexálják a nyugdíjakat, a döntés azonban az ország költségvetési helyzetétől függ.
Ismét Ro-Alert riasztást kaptak a fitódiak kedden, kevéssel hét óra előtt ugyanis hétfőhöz hasonlóan medve járt a településen.
Megválasztották Fejes Pétert legfőbb ügyésznek a parlamenti képviselők az Országgyűlés keddi ülésén.
Hat romániai üzlet hűtőberendezéseinél észleltek rendellenes hőmérséklet-emelkedést az európai országok hűtőrendszereit érintő kibertámadás-sorozat idején – közölte kedden az Országos Kiberbiztonsági Igazgatóság (DNSC).
Meghosszabbították az 1500 lejes szakmai támogatásra jogosító kártyák aktiválásának és feltöltésének határidejét. Azok a pedagógusok is megkaphatják az összeget év végéig, akik eddig adminisztratív hibák miatt maradtak ki a juttatásból.
Befejeződött a gyergyóditrói községháza felújítása, hivatal munkatársai visszaköltöztek az épületbe. A lakosság ismét a megszokott helyen intézheti ügyeit, a korszerűsített épület homlokzatára pedig a magyar nyelvű Községháza felirat is visszakerült.
A bruttó minimálbér jelenlegi szinten tartását kéri a kormánytól 2027-re a kis és középvállalkozásokat tömörítő IMM Románia.
Biztosítási kötvények hamisításával próbált bankhitelt szerezni egy cég tulajdonosa Hargita megyében. A rendőrség kedden több házkutatást is tartott a cég munkapontjánál, valamint a tulajdonosnál.
A korábbi gyermekgondozási díj teljes összegének megfelelő támogatást kaphatnának azok a szülők, akik a gyermeknevelési szabadság ideje alatt visszatérnek dolgozni. Az erről szóló törvénytervezetet kedvezően véleményezte a szenátus szakbizottsága.
Egymást hibáztatja a volt és a jelenlegi munkaügyi miniszter a fogyatékossággal élő személyekről jelentett vitatott adatok miatt. A botrány nyomán Románia a helyreállítási tervhez kapcsolódó uniós támogatások egy részét is elveszítheti.
szóljon hozzá!