Antal Árpád: az új román nemzetépítési stratégia célja az asszimiláció felgyorsítása

– mondta a polgármester.

Rámutatott, az országot a közpolitikák csődje jellemzi: a rendszerváltás óta eltelt harminc év alatt Románia elveszítette aktív lakosságának egyharmadát, a háborús helyzetben levő Szíria után innen vándoroltak ki a legtöbben. Demográfiai csődbe került az ország, évi 200 ezer alá csökkent a születések száma, közben nő a mélyszegénységben élő gyerekek aránya. Növekszik az ország eladósodottsága, a jelenlegi adatok szerint az adósság 43,1 milliárd euró, eléri a bruttó hazai össztermék (GDP) 37 százalékát, ez a jelenlegi helyzetben tovább növekszik, jövőre az 50 százalékot is megközelítheti – sorolta.

Az Európai Bizottság becslései szerint idén és jövőben 9–11 százalék között lehet a romániai államháztartás-hiány, a külkereskedelmi mérleg katasztrofális. Románia több száz településén közbiztonsági és szociális bomba ketyeg – sorolta Antal Árpád. Meglátása szerint

„Higgadtan, az önbizalom és az igazságba vetett hit megőrzésével kell kezelnünk a helyzetet. Minél idegesebbek Bukarestben, annál hamarabb jön el a mi időnk” – mondta az elöljáró. A magyar többségű települések jobban állnak a makrogazdasági mutatókkal, mint az ország, az eladósodottságuk kisebb, Székelyföldön a nullához közelít, Szatmárnémetiben is 12 százalék. A következő hónapokban azzal kell foglalkoznunk, hogy a magyarok lakta települések ne legyenek a gazdasági válság vesztesei, előny lehet, hogy a falvakon, kisvárosokban kisebb veszteséggel lehet a válságból kilábalni – vélekedett. A másik feladat, hogy Európában megmutassák Románia „igazi arcát”. A Székelyföldi Önkormányzati Tanács megkeresi a nagykövetségeket, az európai pártcsaládokat, ismertetve a „durva demokráciaellenes” terveket, hogy Romániában politikai szervezetet tiltanának be, vagy próbálják korlátozni a törvényjavaslatok kezdeményezésének jogát.

Leradírozza a román politikum a német nyelvet Erdélyben

A közigazgatási kódex leszavazása megteremtette annak a lehetőségét, hogy „eltöröljék” a német nyelvet Erdélyben – hívta fel a figyelmet Antal Árpád. Rámutatott, az elutasított kódexben többek között az állt, hogy ha egy településen a kisebbség aránya húsz százalék alatt van, a helyi önkormányzat eldöntheti, hogy mégis kiírja-e a település nevét a kisebbség nyelvén vagy sem. A jelenlegi közigazgatási törvény ezt csak abban az esetben teszi lehetővé, ha a kisebbség aránya eléri a húsz százalékot.

Ennek ellenére számos erdélyi településen – Brassóban, Temesváron, Besztercén, Krassó-Szörényben, Szebenben, Kolozsváron – kiírták a német nevet. „Ha egy Dan Tănasa-szerű feljelentő ezeket jelzi a bíróságon, akkor azok öt település kivételével elrendelhetik a német nyelvű helységnévtáblák eltávolítását. Klaus Iohannis és a bandája megteremtette ennek a lehetőségét. Ha a józan ész nem tér vissza Romániába, a német nyelvet, a német örökséget teljesen eltörlik Erdélyben” – mutatott rá Antal Árpád.