Amikor még nem volt templomuk az udvarhelyi unitáriusoknak

A püspök arra biztatta a híveket, hogy épüljenek lelki házzá. Az egyházi és világi köszöntések után a Legato Egyesület kamarakórusának előadását hallgatták meg az ünneplők. Szólót énekelt Derzsy Erika és Faluvégi Chripkó Krisztina. A Pap Zoltán orgonaépítő és munkatársai által felújított műemlék orgonát Lászlóffy Árpád orgonajátékával adták használatba.

Székelyudvarhely első unitárius gyülekezete 1872-ben Kénos leányegyházaként jött létre, és 1905-ben vált önállóvá.

Az istentiszteleteket eleinte magánházaknál tartották, majd amikor ezek szűknek bizonyultak, a városháza nagytermében voltak a közösségi alkalmak.

A templomépítés alapját gyűjtések, hagyatékok képezték, a vármegyében lévő unitárius egyházközségek anyagadománnyal járultak hozzá.

Pákei Lajos kolozsvári építész templomtervét 1902-ben hagyta jóvá az Egyházi Képviselők Tanácsa. Az építést felkarolta, támogatta a vármegye és a város akkori vezetősége is. Fekete Benjámin 1906. március 10-én vállalta el a kivitelezést. Az alapkövet július 3-án Vári Albert lelkész imája után tették le. A harminchat méteres toronyra 1906. november 1-jén Derzsi Árpád helyi bádogos helyezte fel a gombot. A keblitanács határozata értelmében a torony homlokzatára „Az egy Isten tiszteletére” felirat került. 1908. május 24-én Ferencz József püspök jelenlétében szentelték fel a templomot.

A templomi hangszert 1907-ben Szabó György és neje, Binder Katalin adományaként a brassói Cioflec testvérek építették. Tíz évig szólt, aztán az első világháború idején elrekvirálták a homlokzati sípokat. Helyükre népi motívumokkal díszített szőttes került. Száz évig nem volt alkalmas az idő orgonajavításra. Pap Zoltán orgonaépítő elmondta, Simó Sándor esperes-lelkész fontosnak látta, hogy Isten nagyságához, szépségéhez méltó legyen a templomi hangszer. Új homlokzati sípokat készítettek, szélládát, hang- és regisztermechanikát, illetve játszóasztalt cseréltek, ugyanakkor új fúvómotort kapott az orgona.