Amikor a belső tűz is élénkebben lobog
A tűzugrást már nem gyakorolják Székelyföldön. Fotónk öt éve Gyergyóremetén készült, ahol felelevenítették ezt a népszokást
Fotó: Pethő Melánia
Bár a csillagászati naptárban június 21-re esik a nyári napforduló, régebb június 24-én, azaz Keresztelő Szent János napját tartották az év leghosszabbjának, és a néphagyományban is így szerepel. Hogy még bonyolultabb legyen a helyzet, egyes kalendáriumokban János helyett Ivánt találjuk, és a hónap is róla van elnevezve, de tulajdonképpen ugyanazon személyről van szó. Az utóbbi némi szlávos beütésre utal, de még az igen korai időkből, amikor eleink „Bizánc jelével” kacérkodtak.
Kocsis Károly
2023. június 24., 08:142023. június 24., 08:14
2023. június 24., 08:262023. június 24., 08:26
Jeles, felsőcsernátoni születésű, 18. századi tudósunk, Bod Péter azzal magyarázza a júniusi hónap nevét, hogy „mivel Keresztelő Sz. János napja ebben az Hónapban esik, Jánost pedig a Magyarok régen mondották Joánnak, Ivánnak; és így Jánosról nevezvén vagy Joánról az Hónapot, az Iváni nevezet maradott rajta.” Ezenkívül még nevezték Szent János-hónak is, továbbá Kaszálónak, Kaszálatnak, Nyárelőnek, Érlelés havának, Napisten havának Gödölyetor havának, Hatodhónak és Pirulónak is, hogy csak az ismertebbeket említsük. És mivel a nyári napforduló ünnepéről van szó, természetesen a hozzá kapcsolódó hiedelem- és szokásvilág is a tisztító erejű, gonoszűző tűzzel kapcsolatos.
Az egyház természetesen igyekezett ezt az evangéliumokból megmagyarázni, de kétségtelen, hogy ősi rituálé átmentéséről beszélhetünk. Az egyik korábbi lexikon ezt ki is mondja: „ősrégi ünnep abból a korból, amikor a később oly fényes Róma nem volt egyéb pásztorok szegényes településénél a Palatinuson. Tisztuló, engesztelő ünnep vala Peles istennő tiszteletére: kölesből készült kalácsot és tejet áldoztak neki, aztán zene mellett szalmakazalokat gyújtottak meg, melyet a pásztorok átugrottak, sőt a nyájakat is áthajtották rajta, hogy azok megtisztuljanak.”
A szertartásos tűzugrásnak egészség- és szerelemvarázsló célzatot is tulajdonítottak. Hogy miért, arra talán Viski Károly adja a legfrappánsabb magyarázatot: „A nyári napfordulat idején, amikor a tűzistenség a Nap képében újra elhatalmasodik, az a belső tűz is élénkebben lobog, amelynek tűzhelye az emberi szív. Ott is beáll ilyenkor a napforduló, azaz
Ezért aztán a tűzugrás alatt párosító, kiházasító dalokat is énekeltek. A lányok ügyességéből azt is kikövetkeztették, hogy ki megy előbb férjhez.
A tűzugrástól az angyalozásig
Mára a Szent Ivánhoz kapcsolódó tüzes, harsány nótázással párosuló ceremóniák szokása mifelénk is kiment divatból (a Kárpát-medence északi és déli peremvidékein maradt fenn legtovább), főleg a folyamatos tiltások eredményeként.
A csíkdelnei Szent János-templom
Fotó: Fodor István/Székely Kalendárium
Az egyik székelyföldi rendszabály például előírta, „Szent János estin a virrasztótétel semmiképpen nem engedtetik éppen éjfélig, annál inkább hajnalig vagy virradtig, hanem csak késő vacsorakorig, amikor az ember le szokott nyugodni ágyában. Az pedig tisztességesen és becsületesen légyen.”
A már említett Bod Péter azonban a maga korában még imigyen foglalta össze a lényegét:
„1. A gyermekek szemetet, csontot egybeszednek, hogy ezt megégessék, és füstöt csináljanak, amelynek az okát tartják, hogy a tájba a pogányok körül tüzet szokjanak volt tenni, hogy a kígyók ne szaporodjanak ott. Minthogy ez Szent János napja tájában szokott lenni, a keresztények... a tájban tüzeket tettek, azokat általszökdösték, és azt kívánták, hogy minden szomorúságuk égjen el.
2. Égő üszköket szoktak kezekben hordozni, és azokkal a határokat kerülni, azt gondolván, hogy így áldatik meg az ő földeiknek termése.
3. Némelyek hegyeken ezen a napon kerekeket forgatnak, amelyek azt jelentik, hogy a nap már az égen felső pontjára hágott, és minden dolgok változnak.”
A tüzet azért ugrották át, hogy ne legyenek rühesek, tetvesek, bolhások. Azt tartották, aki megtapossa, annak a vaktetű, vagyis a fagyásból származó viszketegség nem szántja fel a talpát. A gyermeküket vesztett fiatalasszonyok a tűz körül álló gyermekeknek gyümölcsöt osztogattak, de ők maguk nem ehettek belőle.
Ha a tűzugrást már nem is gyakorolják Székelyföldön, Balázs Lajos néprajzkutató Csíkszentdomokoson és Csíkmadarason rábukkant az angyalozás emlékeire. Ez amolyan énekes-dramatikus, ma is élő vallásos szokás, amikor lánygyermekek köszöntik a nap szentjét, végigjárva a tízeseket, illetve rózsafüzér-társulati körzeteket.
Tekerőpatak madártávlatból
Fotó: Fodor István/Székely Kalendárium
Régebb előfordult, hogy egy hétig járták a falut, „szentjánosoztak”, amíg mindenhová el nem értek; az asszonyok a napján zöld sátorban imádkoztak. Csíkdelne búcsúnapján is az asszonyok zöld ágakból rögtönzött sátrakban virrasztottak imádkozva, vagy bent háltak a templomban, hallgatván „a Jordán vizének zúgását”.
A havasi kalibás tánc, havasi gyűlés is jó táncalkalom volt. Nyár elején, május végén és június 10. körül a gyimesi csángók, akiknek a legelőjük nincs közel a házhoz, „kiköltöznek a kalibához”, a második szállásra, amely valamelyik patak fejében a hegyen van. Itt kaliba (nyári szállás), istálló és pajták vannak, és gondozzák, legeltetik az állatokat őszig, Szent Mihály napjáig. Egyes helyeken, ahol közbirtokra épülnek a kalibák, valóságos kolóniák alakultak ki. Egy csoportban 10–15 kaliba is van.
A nyári szálláson nagyon unatkoztak a fiatalok, ezért főleg üllőünnepeken néha délután vagy estefelé fejés és pornyálás után „esszegyűltek”, cserkabaláztak, lábhintáztak és táncoltak. Egyes helyeken, így a Feketeerdőn volt hegedűs is, máshol citerára, nyírfakéregre, furulyára táncoltak. A meghívás úgy történt, hogy „áthuhejtoztak” (kiabáltak) egyik kalibától a másikhoz, egyik „bitkóról” a másikra. Főleg Szent János napján és Szent Péter napján tartották ezeket a táncokat. A hatvanas évek óta, mivel a fiatalok nagy része ipari munkát végez, és nem kalibázik, ezek a táncalkalmak is kimaradtak.
(Tankó Gyula: Gyimesi szokásvilág, 1996)
Varázserejű gyógynövények
Szent György után ezt tartották a második legjelentősebb „boszorkányos” napnak. A Gyimesekben Szent Iván éjjelén keresztet rajzoltak az istállóajtóra „a gonosz szépasszony eltávolítására”, mert neki tulajdonították, ha a tehénnek elapadt a teje vagy csökkent a tej zsírtartalma. De ráfogták azt is, ha a lovat reggel izzadtan találták az istállóban; azt mondták, éjszaka meglovagolta, „befonta a sörényét”.
korábban írtuk
Jövőtől szabadnap lesz vízkereszt és Keresztelő Szent János napja is
Elfogadta szerdán a képviselőház azt a törvénytervezetet, amely hivatalos munkaszüneti nappá nyilvánítja Romániában január 6-át és 7-ét, azaz vízkereszt napját és a keleti kereszténység karácsonyát.
Egyes, a Szent Iván éjjelén szedett gyógynövényeknek varázserőt tulajdonítottak (a tűzbe is dobtak belőlük), mint például az ilyenkor „megszólaló” és az egészség titkát eláruló aranyos pátrácnak (páfránynak), az ördögűzésre is használt közönséges orbáncfűnek vagy a tisztesfűnek. Az ilyenkor gyűjtött gyógynövényeknek eleve nagyobb hatóerőt tulajdonítottak – nem véletlenek az olyan népi megnevezések, mint a Szent Iván füve, Szent Iván seprűje, Szent Iván virága, szentjánosfü(ve), Szent János kenyere, Szent János-virág stb. Azt tartották,
Xántus János kalendáriumából megtudjuk azt is, milyen növényeket érdemes szedni ekkor: a papsajt, hársfa, bodza, árnika, szarkaláb, pipacs, ziliz virágát; az árnika, csalán, cseresznye, üröm, málna, szamóca levelét; az aranyvirág, ezerjófű, somkóró, orbáncfű, szappanfű, aranyrozs virágos, föld feletti részét.
Az ortodox egyházban helyenként ma is szokás a virágszentelés, a katolikus egyházban pedig a tűzszentelés.
A gazda szemével
A gyógynövényeket már csak azért is ildomos (volt) leszedni Szent Jánosra virradólag, mert az alcsíki falvakban rendszerint a napján kezdték el a kaszálást, általában közösen, kalákában. A juhtartó gazdák ilyenkor kimentek az esztenára, és megmérték, mennyi tejet adnak a jószágok. Korondon „amelyik juh kiadta az egy deciliter tejet, arra a major megfizette a megegyezés szerinti teljes sajt- és ordamennyiséget. Ha valamelyik juh ennél kevesebbet (háromnegyed vagy fél decilitret) adott, annyival kevesebb köccséget adott a major” – tudjuk meg Barabás Lászlótól.
Ha nem sikerült, úgy tartották, a nyár hátralevő felében sem tudnák egészében megfizetni. (A sófalvi és parajdi gazdák Szent György-napján ellenőrizték juhok tejmennyiségét.)
A Gelence és Ozsdola között meghúzódó Hilib
Fotó: Kocsis Károly
De régi emberek nem csak emiatt figyeltek erre a napra. Korondon, Pálpatakán és Szovátán még a múlt század végén is azt tartották, ha e napon esik az eső, akkor a gyümölcs férges, nyüves lesz abban az esztendőben; Siklódon, Felsősófalván és Korondon pedig azt, ha esik az eső, nem lesz krumplitermés, a pityóka elrohad a földben. Igaz, a korondi Imre Lajos 1902-ben a következőt jegyezte fel Imre Gergely imakönyvébe: „Szent János napján az egész nap hullot az esö. De azért is pityoka elég let…”
A régiek tapasztalata szerint ezen a napon szakad meg a gabona gyökere, ezentúl már nem nő, csak érik, de a gyom sem nyomja el többé a növényt. Ha kukorica már eléri a szekér- vagy talyigatengelyt, „akkor még lesz valami belőle”, de úgyszintén jó kukoricatermés várható, ha a zádokfa (hárs) ki van már virágozva.
Az ezen a héten kikelt csirkékből jó tojók lesznek – ha csak a gazdasszony ki nem szemeli magának korábban. Portik Irén a nagyszüleitől jegyzett le pár időjárás-regulát: „Jánosig ha kakukk szól,/ Áldás a gabonából; János-nap esője/ Kitart negyednap estére; János-napi eső után/ Nem nő a dió a fán.
korábban írtuk
Szent János-napi angyalozás Madarason
Csíkmadaras utcáit június 24-én már reggel hat órakor csoportosan vonuló gyermekek és lombsátrak, azaz „kalibák” mellett várakozó asszonyok töltötték be. Ők azok, akik évről évre éltetik az angyalozás szokását a faluban.
Végül két, Szent Jánossal kapcsolatos mondásra emlékeztetnénk olvasóinkat. Az egyik arra a bizonyos „áldomásra” vonatkozik, ami társaságokban elszéledés előtt, az utolsó pohár kínálásakor szokott elhangzani. Ez onnan ered, hogy a legenda szerint Szent János ártalom nélkül ürítette ki a méregpoharat. Ilyenkor jusson eszünkbe az is, hogy a Szent János pohara bizony gyakran megárt: azaz a hosszas búcsúzkodásnak könnyen ittasság lehet a vége!
Székelyföldön, Csángóföldön és a Barcaságban a következő helységekben szenteltek templomot vagy kápolnát Keresztelő Szent János születésnapja tiszteletére: Bögöz, Brassó (ferences templom), Csíkbánkfalva (altízesi kápolna), Csíkdelne, Gyimesfelsőlok (alszegi harangláb), Háromkút, Hilib, Homoródfürdő, Lövéte (Kirulyfürdő), Marosvásárhely (belvárosi Keresztelő Szent János-templom), Magyarcsügés, Parajd, Szőkefalva, Szentivánlaborfalva, Tekerőpatak.
CsíkszékEzek is érdekelhetik
A rovat további cikkei
Befogták a motorost megölő medve egyik árván maradt bocsát, továbbra is keresik a másik kettőt
Befogták az egyik bocsát annak az anyamedvének amelyet a napokban lőttek ki, miután az megölt egy motorost a Transzfogarason – közölte Facebook-oldalán a környezetvédelmi minisztérium.
Befogták a motorost megölő medve egyik árván maradt bocsát, továbbra is keresik a másik kettőt
Kenőpénz elfogadásán értek egy ortopéd szakorvost
Kenőpénz elfogadásán érték tetten az ügyészek csütörtökön a bukaresti Floreasca kórház egyik ortopéd szakorvosát – értesült az Agerpres ügyészségi forrásokból.
Kenőpénz elfogadásán értek egy ortopéd szakorvost
Tizenöt éves a Csíki Jazz Fesztivál: világszínvonalú előadók, tehetségek és közösségi örömzene
Július 13. és 27. között ünnepli 15. születésnapját a Csíki Jazz Fesztivál. Idén az emlékezés és a világzene jegyében zajló eseménysorozat világszínvonalú fellépőkkel, tehetségkutatóval, gyerekprogramokkal és közösségi örömzenéléssel várja a közönséget.
Tizenöt éves a Csíki Jazz Fesztivál: világszínvonalú előadók, tehetségek és közösségi örömzene
Csendőrség: itt legalább az emberek tisztában vannak azzal, hogy a medvék bármikor támadhatnak
Közel felére csökkent a medveriasztások száma Hargita megyében a tavalyi évhez viszonyítva – közölte a megyei csendőrség. Míg 2024 első felében 219 hívás futott be a 112-re medvék jelenléte miatt, idén mindössze 110.
Csendőrség: itt legalább az emberek tisztában vannak azzal, hogy a medvék bármikor támadhatnak
Májusban is negatív maradt a természetes szaporulat Romániában
Idén májusban is negatív volt a természetes szaporulat Romániában, az élveszületések száma továbbra sem haladta meg a halálozásokét – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett adataiból.
Májusban is negatív maradt a természetes szaporulat Romániában
Legyen zöldebb a város? – a vásárhelyiek válaszait várják
Nemzetközi tervpályázatot akar kiírni a marosvásárhelyi városháza Maros-parti parkok témával, amelynek végső célja közösségi és szabadidős parkok létrehozása. Első lépésként a városlakók véleményét várják, akik egy online kérdőívet tölthetnek ki.
Legyen zöldebb a város? – a vásárhelyiek válaszait várják
Megvannak a végleges eredmények – még 122 diáknak sikerült képességvizsgája az óvásokat követően
Az óvások elbírálása után 0,1 százalékponttal 83,2 százalékra nőtt a sikeresen képességvizsgázó nyolcadikosok aránya – derül ki a csütörtökön közzétett végleges eredményekből.
Megvannak a végleges eredmények – még 122 diáknak sikerült képességvizsgája az óvásokat követően
Ezeket rója fel a kormánynak és az elődjeinek az AUR a bizalmatlansági indítványban
A képviselőház és a szenátus csütörtökön 10 órakor kezdődő együttes ülésén ismerteti a kormány elleni bizalmatlansági indítványát a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR).
Ezeket rója fel a kormánynak és az elődjeinek az AUR a bizalmatlansági indítványban
Sztrájkőrséget tartanak a szakszervezetek a pénzügyiminisztérium székhelye előtt
A pénzügyiminisztérium székhelye előtt tüntetnek csütörtökön a Szolidaritás Pénzügyi Szakszervezeti Szövetség tagjai a deficitcsökkentő csomag ellen – közölte az Országos Szakszervezeti Tömb (BNS).
Sztrájkőrséget tartanak a szakszervezetek a pénzügyiminisztérium székhelye előtt
Ellenőrizték a legtöbb betegszabadságot felíró orvosokat
Az ellenőrzéseket azt követően rendelték el országszerte, így Hargita megyében is, hogy az egészségügyi miniszter szerint több mint egymillió gyanús betegszabadságot azonosítottak a rendszerben.
Ellenőrizték a legtöbb betegszabadságot felíró orvosokat
Látogatottsági adatokMédiatér
Médiatér alkalmazás
Rádió GaGa alkalmazás
Minden jog fenntartva!
szóljon hozzá!