Ambrus Attila: Tessék választani! Pr-cikk

Támogatói tartalom

2025. április 16., 09:152025. április 16., 08:48

Hosszú évek óta a májusi elnökválasztás lesz az első választás, amelyen nem indul magyar jelölt. „Akkor meg mi közünk hozzá? Döntsön nálunk nélkül a többség, hogy ki legyen Románia elnöke!” – mondhatnánk. S még felmentést is jelenthetne közönyünkre az, hogy 1992 óta legfeljebb a kisebbik rosszat választhattuk, s legutóbb kétszer is kiderült, a kisebbik rossz, a kisebbségi jelölt is elnökként a nagyon rosszat jelentette közösségünknek. De nincs felmentés!

Nincs felmentés arra, ha szemellenzősen eltekintünk attól, hogy Romániában élünk, mindennapjaink valósága, életkörülményeink is úgy alakulnak, ahogy a bukaresti elöljárók értik, hogy politizálni annyit jelent, mint a közjó megteremtésén dolgozni. És nem mindegy, hogy a választott vezetőink 0 vagy 40, 60 százalékban figyelnek a közjóra. (100 százalékot elvárni – még ha megígérik is! – a mai politikusi nemzedéktől nemcsak dőreség, hanem egyenesen önáltatás...)

A májusi választás ezért nem tét nélküli! A választáson részt venni pedig ajánlott azoknak, akik a semmisnek nyilvánított elnökválasztás és a parlamenti választás után megrettentek, mert a múlt árnyai kezdtek kísérteni.

A múlt vészterhes jövőként sejlett fel, amikor olyan kétes személyek, politikai alakulatok nyerték el a lakosság negyven százalékának bizalmát, akik a legionáriusokat dicsérték, Románia uniós tagságának hasznát vonták kétségbe. Fenyeget a múlt visszatérte most is, amikor egy politikai kalandor ment, s kettő jött helyette, amikor a szélsőségesség – a rendszerellenesség divatos köpenyébe bújva – hódít.

Nem mindegy, hogy kire bízzuk Románia külpolitikáját: egy futball drukkerből lett népvezérre, egy szövetségesből lett magyargyűlölőre, esetleg egy értelmiségire, Bukarest polgármesterére, aki ebben a kampányban legfeljebb annyit üzent a magyaroknak, hogy Iohannist tanácsadójának fogadná, vagy arra a jelöltre, aki tiszteli a magyarokat. Nem mindegy, hogy kire bízzuk elért jogainkat.

Nincs kétségem, hogy Olvasóim utóbbiak valamelyikére voksolnának. Én Crin Antonescut választom!

Akkor is, ha az örök lázadók Antonescu évekkel ezelőtt tett nyilatkozatával próbálnak meg lebeszélni arról, hogy rá szavazzunk, egyáltalán, hogy szavazzunk a jövőnkről.

A mi elnökünk – Emil Constantinescun kívül – senki sem akart lenni. Talán érdemes lenne kipróbálni közösen építeni a közös jövőt. Érdemes (még egy) esélyt adni Románia elnökének és az RMDSZ-nek a kohabitációra. Ehhez olyan elnök kell, akit mi is támogattunk a választásokon.

Azt ma már senki sem vitatja, hogy az RMDSZ kormánytagként tudja a leginkább érvényesíteni az erdélyi magyarok képviseletét. Ha kormányon van az RMDSZ, fejlődnek a falvaink, városaink. Ha kimaradunk a kormányból, mások döntenek helyettünk, rólunk, ellenünk. Az RMDSZ akkor erős, ha bent van a kormányban. Most bent vagyunk: erős minisztériumokat vezetünk, közösségünk jövőjét és az ország sorsát befolyásolni tudjuk.

Ha azonban nem Crin Antonescu nyer, az européer kormány bukhat. Az RMDSZ kormányon kívül kerülhet. Magyargyűlölő vagy jobb esetben magyarellenes koalíció vezetheti vissza az országot a múltba, a társadalmat abba a korszakba, amikor a magyarverés, a székely zászló égetése megszokott volt. Amikor magyarok életére törtek Marosvásárhelyen, magyarokat üldöztek Kolozsváron, ahol minden társadalmi, gazdasági problémáért a magyarok voltak a felelősek. Tőlünk is függ, hogy a magyarellenesség norma lesz-e Romániában...

Hogy ez nem is olyan légből kapott ijedelem, annak a jelei már most a kampányban is jelentkeztek. Például Kolozsvárt, ahol futball huligánok kiskorúakat vertek, mert magyarul beszéltek.

Szinte hallom az ellenhangokat: Crin Antonescu is csak olyan, mint a többiek, ő sem jobb a Deákné vásznánál, miért strapálnánk magunkat május negyedikén, ez legyen az ők gondjuk stb.

Igaz, Crin Antonescu sem egy tökéletes jelölt, ám ő végre nem a kisebbik rossz. A jelöltek közül ő tűnik a legmegfelelőbbnek arra, hogy a romániai magyaroknak végre legyen elnökük, aki őket a romániai társadalom alkotó közösségének tekinti. Ő tűnik a legalkalmasabbnak arra, hogy elhárítsa a káoszt, amely fenyeget.

És nem, nem az „ők” gondjuk! Ha rosszul döntünk, vagy nem döntünk a mi bajunk gyűlhet meg.

A választás: létezés. Amilyen mértékben képtelenné válik a közösség a választásra, olyan mértékben szűnik meg létezni.

Mérlegelve szempontjaimat, tisztelettel kérem: Tessék választani!

(X – fizetett hirdetés)

Politikai reklámanyag, CMF: 33250004
Material publicitar politic, CMF: 33250004

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés
Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. július 23., csütörtök

Egyre többen kérnek segítséget családon belüli erőszak miatt

Nőtt a bejelentett családon belüli erőszakos esetek száma Hargita megyében: az év első felében 261 bűncselekményt jegyeztek, szemben a tavalyi azonos időszak 199 esetével. A rendőrség szerint az áldozatok nagyobb bizalommal fordulnak a hatóságokhoz.

Egyre többen kérnek segítséget családon belüli erőszak miatt
Hirdetés
2026. július 23., csütörtök

Új bölcsődéket adtak át Siménfalván és Csíkbánkfalván

Újabb két korszerű és környezetbarát bölcsődét adtak csütörtökön át Hargita megyében. Az új intézmények Siménfalván, valamint Csíkszentgyörgy községben, Csíkbánkfalván épültek.

Új bölcsődéket adtak át Siménfalván és Csíkbánkfalván
2026. július 23., csütörtök

Ennyi kellett a bejutáshoz: közzétették a kilencedik osztályos felvételi eredményeit

A természettudományok és a matematika-informatika szakokra volt a legnehezebb idén bejutni a nyolcadik osztályt végzetteknek Székelyföldön. A magyar tagozaton 8,80 volt a legmagasabb utolsó bejutási átlag az egyik székelyföldi líceumban.

Ennyi kellett a bejutáshoz: közzétették a kilencedik osztályos felvételi eredményeit
2026. július 23., csütörtök

Megvan a rangsor, a belügyminiszter szerint soha nem állt ilyen jól a román útlevél

A Henley Passport Index júliusi adatai szerint a román útlevél a 11. helyen áll a világon, ami Románia eddigi legjobb helyezése ebben a rangsorban – közölte csütörtökön a Facebook-oldalán Cătălin Predoiu ügyvivő belügyminiszter.

Megvan a rangsor, a belügyminiszter szerint soha nem állt ilyen jól a román útlevél
Hirdetés
2026. július 23., csütörtök

Új járdák, kerékpárutak és zöldfelületek épülnek Gyergyószentmiklóson

Aláírták a gyergyószentmiklósi Mobilitás 2 projekt kivitelezési szerződését, így augusztusban kezdődhetnek a munkálatok. A közel 15 millió lejes beruházás többek között útfelújítást, új járdákat, parkolókat és zöldfelületek rendezését is magában foglalja.

Új járdák, kerékpárutak és zöldfelületek épülnek Gyergyószentmiklóson
2026. július 23., csütörtök

Nem tudták igazolni több mint 23 köbméter faanyag eredetét, elkobozták a készletet

Több mint 23 köbméter, eredetét igazoló okmányok nélküli faanyagot találtak a rendőrök egy Hargita megyei erdészeti vállalkozásnál végzett ellenőrzés során. Az érintett cégre 10 ezer lejes bírságot szabtak ki, a faanyagot pedig elkobozták.

Nem tudták igazolni több mint 23 köbméter faanyag eredetét, elkobozták a készletet
2026. július 23., csütörtök

Feloldanák a létszámstopot az egészségügyben

Alexandru Rogobete szociáldemokrata (PSD) képviselő csütörtökön a Facebook-oldalán bejelentette, hogy módosító javaslatot nyújtott be, amellyel mentesítené az egészségügyet a létszámstop alól.

Feloldanák a létszámstopot az egészségügyben
Feloldanák a létszámstopot az egészségügyben
2026. július 23., csütörtök

Feloldanák a létszámstopot az egészségügyben

Hirdetés
2026. július 23., csütörtök

Fokozott hatósági jelenlét Tusványoson

Több mint száz alkohol és drogtesztet végzett a közúti rendőrség Tusványos első két napján, azonban mindegyik eredménye negatív lett. Műszaki meghibásodások miatt azonban kilenc sofőrt büntettek összesen valamivel több mint 5 ezer lejes bírsággal.

Fokozott hatósági jelenlét Tusványoson
Fokozott hatósági jelenlét Tusványoson
2026. július 23., csütörtök

Fokozott hatósági jelenlét Tusványoson

2026. július 23., csütörtök

Hosszú küzdelemként írták le az autonómia ügyét

A magyar autonómiatörekvések jelenéről és jövőjéről vitáztak Tusványos második napján politikusok, jogászok és nemzetpolitikai szereplők. A beszélgetés középpontjában Székelyföld, Vajdaság és az európai kisebbségvédelem állt.

Hosszú küzdelemként írták le az autonómia ügyét
Hirdetés