2025. április 16., 09:152025. április 16., 08:48
Hosszú évek óta a májusi elnökválasztás lesz az első választás, amelyen nem indul magyar jelölt. „Akkor meg mi közünk hozzá? Döntsön nálunk nélkül a többség, hogy ki legyen Románia elnöke!” – mondhatnánk. S még felmentést is jelenthetne közönyünkre az, hogy 1992 óta legfeljebb a kisebbik rosszat választhattuk, s legutóbb kétszer is kiderült, a kisebbik rossz, a kisebbségi jelölt is elnökként a nagyon rosszat jelentette közösségünknek. De nincs felmentés!
Nincs felmentés arra, ha szemellenzősen eltekintünk attól, hogy Romániában élünk, mindennapjaink valósága, életkörülményeink is úgy alakulnak, ahogy a bukaresti elöljárók értik, hogy politizálni annyit jelent, mint a közjó megteremtésén dolgozni. És nem mindegy, hogy a választott vezetőink 0 vagy 40, 60 százalékban figyelnek a közjóra. (100 százalékot elvárni – még ha megígérik is! – a mai politikusi nemzedéktől nemcsak dőreség, hanem egyenesen önáltatás...)
A májusi választás ezért nem tét nélküli! A választáson részt venni pedig ajánlott azoknak, akik a semmisnek nyilvánított elnökválasztás és a parlamenti választás után megrettentek, mert a múlt árnyai kezdtek kísérteni.
A múlt vészterhes jövőként sejlett fel, amikor olyan kétes személyek, politikai alakulatok nyerték el a lakosság negyven százalékának bizalmát, akik a legionáriusokat dicsérték, Románia uniós tagságának hasznát vonták kétségbe. Fenyeget a múlt visszatérte most is, amikor egy politikai kalandor ment, s kettő jött helyette, amikor a szélsőségesség – a rendszerellenesség divatos köpenyébe bújva – hódít.
Nem mindegy, hogy kire bízzuk Románia külpolitikáját: egy futball drukkerből lett népvezérre, egy szövetségesből lett magyargyűlölőre, esetleg egy értelmiségire, Bukarest polgármesterére, aki ebben a kampányban legfeljebb annyit üzent a magyaroknak, hogy Iohannist tanácsadójának fogadná, vagy arra a jelöltre, aki tiszteli a magyarokat. Nem mindegy, hogy kire bízzuk elért jogainkat.
Nincs kétségem, hogy Olvasóim utóbbiak valamelyikére voksolnának. Én Crin Antonescut választom!
Akkor is, ha az örök lázadók Antonescu évekkel ezelőtt tett nyilatkozatával próbálnak meg lebeszélni arról, hogy rá szavazzunk, egyáltalán, hogy szavazzunk a jövőnkről.
A mi elnökünk – Emil Constantinescun kívül – senki sem akart lenni. Talán érdemes lenne kipróbálni közösen építeni a közös jövőt. Érdemes (még egy) esélyt adni Románia elnökének és az RMDSZ-nek a kohabitációra. Ehhez olyan elnök kell, akit mi is támogattunk a választásokon.
Azt ma már senki sem vitatja, hogy az RMDSZ kormánytagként tudja a leginkább érvényesíteni az erdélyi magyarok képviseletét. Ha kormányon van az RMDSZ, fejlődnek a falvaink, városaink. Ha kimaradunk a kormányból, mások döntenek helyettünk, rólunk, ellenünk. Az RMDSZ akkor erős, ha bent van a kormányban. Most bent vagyunk: erős minisztériumokat vezetünk, közösségünk jövőjét és az ország sorsát befolyásolni tudjuk.
Ha azonban nem Crin Antonescu nyer, az européer kormány bukhat. Az RMDSZ kormányon kívül kerülhet. Magyargyűlölő vagy jobb esetben magyarellenes koalíció vezetheti vissza az országot a múltba, a társadalmat abba a korszakba, amikor a magyarverés, a székely zászló égetése megszokott volt. Amikor magyarok életére törtek Marosvásárhelyen, magyarokat üldöztek Kolozsváron, ahol minden társadalmi, gazdasági problémáért a magyarok voltak a felelősek. Tőlünk is függ, hogy a magyarellenesség norma lesz-e Romániában...
Hogy ez nem is olyan légből kapott ijedelem, annak a jelei már most a kampányban is jelentkeztek. Például Kolozsvárt, ahol futball huligánok kiskorúakat vertek, mert magyarul beszéltek.
Szinte hallom az ellenhangokat: Crin Antonescu is csak olyan, mint a többiek, ő sem jobb a Deákné vásznánál, miért strapálnánk magunkat május negyedikén, ez legyen az ők gondjuk stb.
Igaz, Crin Antonescu sem egy tökéletes jelölt, ám ő végre nem a kisebbik rossz. A jelöltek közül ő tűnik a legmegfelelőbbnek arra, hogy a romániai magyaroknak végre legyen elnökük, aki őket a romániai társadalom alkotó közösségének tekinti. Ő tűnik a legalkalmasabbnak arra, hogy elhárítsa a káoszt, amely fenyeget.
És nem, nem az „ők” gondjuk! Ha rosszul döntünk, vagy nem döntünk a mi bajunk gyűlhet meg.
A választás: létezés. Amilyen mértékben képtelenné válik a közösség a választásra, olyan mértékben szűnik meg létezni.
Mérlegelve szempontjaimat, tisztelettel kérem: Tessék választani!
(X – fizetett hirdetés)
Politikai reklámanyag, CMF: 33250004
Material publicitar politic, CMF: 33250004
Törvényjavaslatot nyújtott be az RMDSZ, amely szerint a jelenlegi 292 lejes gyermekpénzt 100 lejre csökkentenék, a fennmaradó összeget pedig „jelenléti ösztöndíjként” csak a rendszeresen iskolába járók kapnák meg, további 50 lejjel kiegészítve.
A Román Nemzeti Bank (BNR) szerdán 5,1004 lej/euró hivatalos árfolyamot jelentett be, ez pedig az első alkalom az elmúlt egy évben, hogy az európai valuta átlépte az 5,1 lejes pszichológiai küszöböt.
Hamarosan érkeznek az európai uniós források Magyarországra – közölte Magyar Péter leendő miniszterelnök, miután egyeztetett Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével szerdán Brüsszelben.
Első házként elfogadta szerdán a szenátus azt a törvénytervezetet, amely lehetővé teszi a középiskolák számára, hogy igazgatótanácsi döntéssel betiltsák a mobiltelefonok használatát az iskolában.
Belép a román piacra a Normal dán kiskereskedelmi vállalat – írja az MTI a profit.ro gazdasági portál információ alapján.
Az alkotmánybíróság szerdai döntése szerint sérti az alkotmányt az a törvénytervezet, amely szerint a romániai kluboknak a hivatalos mérkőzéseken legalább 40 százalékban hazai sportolókat kell szerepeltetniük a 2026–2027-es szezontól.
Április 29-én elhunyt Czegő Zoltán (1938–2026) költő, író, újságíró – közölte a szerző halálhírét a Magyar Írószövetség. A több elismerést kapott szerző számos verseskötete, elbeszélése, novellája, regénye és publicisztikája jelent meg.
Az alkotmánybíróság szerdán közölte, hogy helyt adott a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) beadványának és alkotmányellenesnek nyilvánította a közszolgálati televízió és rádió vezetőtanácsi tagjainak kinevezéséről szóló parlamenti határozatokat.
Nagy mennyiségű szemetet dobott ki a csíkszeredai Suta-tó mellett, ötvenezer lejes bírságot kapott érte egy helyi cég, amelyet nemrég sikerült azonosítania a Csíkszeredai Helyi Rendőrségnek.
A gyimesbükki Fejér Sándor joggal nevezhette magát a sors kegyeltjének, hiszen a csodával határos módon maradt életben a Bilibók-tetőn, s került messzi földre. Idegenből hazaküldött levelei a szülőföldszeretet szépirodalmi igényű megnyilvánulásai.