
Fotó: Orbán Orsolya
Az idei második negyedévben 9502 lej volt a romániai háztartások havi átlagjövedelme, 15,7 százalékkal nagyobb mint 2024 azonos időszakában; a kiadások összege 8042 lej volt, ami a jövedelem 84,6 százalékát jelentette – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) kedden közzétett adataiból.
2025. október 07., 13:042025. október 07., 13:04
A statisztikák szerint a háztartások egy főre jutó bevétele 3824 lej volt, ami a tavalyi második negyedévhez képest 16,8 százalékos növekedést jelent.
A pénzbeli jövedelem háztartásonként átlagosan havi 8928 lejt (személyenként 3593 lejt), a természetbeni jövedelem pedig háztartásonként havi 574 lejt (személyenként 231 lejt) tett ki idén április és június között. Ez 4,1 százalékos, illetve 0,8 százalékos növekedést jelent az előző három hónaphoz képest.
Emellett a szociális juttatásokból származó, átlagban 1844 lejes jövedelem (19,4 százalék), valamint a természetbeni jövedelem (6 százalék) is hozzájárult a háztartások teljes bevételéhez.
Lakóhely szerinti bontásban a városi háztartások havi jövedelme átlagban 11 091 lej volt az idei második negyedévben, 1,4-szer nagyobb, mint a vidékieké. Az egy főre jutó bevétel a városi háztartásokban 4572 lej volt, 1,5-ször nagyobb a vidéki háztartásokban regisztráltnál.
Városon a fizetések és a bér jellegű juttatások tették ki a teljes jövedelem 75,2 százalékát, vidéken ez az arány 15,7 százalékponttal kisebb volt. A szociális juttatásokból származó összegek vidéken a jövedelem 22,4 százalékát jelentették, ami 4,9 százalékponttal nagyobb arány a városon jegyzettnél. A természetbeni jövedelem az összbevétel 10,1 százalékát tette ki vidéken, ez az arány 3-szor nagyobb a városon jegyzettnél – írja az Agerpres hírügynökség a statisztikai intézet friss adataira hivatkozva.
A háztartások átlagos havi pénzbeni kiadása 2025 második negyedévében 7580 lej (személyenként 3051 lej) volt, és 5,3 százalékkal haladta meg az előző negyedévi kiadásokat.
A háztartások kiadásainak 59,4 százalékát (4779 lej) a fogyasztási kiadások tették ki az idei második trimeszterben,
34 százalékát (2734 lej) a helyi és központi adók, illetékek, társadalombiztosítási járulékok,
2,3 százalékát (185 lej) pedig a háztáji gazdálkodással kapcsolatos költségek (a tenyészállatok és baromfik etetésére, vetőmagra, állatorvosi szolgáltatásokra stb. fordított kiadások)
– derül ki a statisztikai intézet adataiból.
Sokkoló adatok láttak napvilágot a Hargita Megyei Rendőr-főkapitányság sajtótájékoztatóján: idén négy nőt ölt meg a saját társa vagy rokona a megyében, miközben a családon belüli erőszak regisztrált áldozatainak száma eléri a 387-et.
Hétfőtől már a tömegközelekedés részét képezik azok a gázüzemű buszok, amelyeket pénteken mutatott be a csíkszeredai városvezetés.
A tavasszal becsült 1,4 százalékról 0,7 százalékra módosította hétfőn közzétett őszi prognózisában az Európai Bizottság a román gazdaság idei növekedésére vonatkozó előrejelzését.
Az Egészségügyi Felügyelet hétfőn közzétette a bukaresti fogászati klinikánál végzett ellenőrzésének eredményeit, ahol november 13-án mélyaltatásos fogászati kezelés közben meghalt egy 2 éves kislány.
A legfőbb ügyészség hétfőn bejelentette, hogy értesítette a belügyminisztériumot, miután hiányosságokat tárt fel a Teleorman megyében volt férje által megölt fiatal nő ügyét vizsgáló rendőrök és ügyész munkájában.
Az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) ismét kezdeményezi a Székelyföld autonómiastatútumával kapcsolatos törvénytervezet benyújtását Románia parlamentjébe, a feladattal Zakariás Zoltán parlamenti képviselőt, a párt elnökét bízta meg.
Eddig tizenöt embert evakuáltak a Tulcea megyei Plauru településről, miután az ukrán területeket ért orosz dróntámadások nyomán egy LPG-vel megrakott hajó kigyulladt hétfőn Izmajil ukrán város közelében.
Ugyan nem számottevően alacsony hőmérséklettel, mégis az egész országban Bodzafordulón volt a leghidegebb hétfőre virradóan, Csíkszereda pedig szorosan a nyomában volt a maga reggeli mínuszával.
Nicușor Dan kijelentette, hogy a bírák és ügyészek nyugdíját a fizetésükhöz viszonyítva csökkenteni kell, de ehhez nem szükséges az alkotmány módosítása.
Nicușor Dan államelnök szerint a Bolojan-kormány által hozott intézkedések összességében sikeresek voltak, de „ha megnézzük, hogy ezek milyen hatással voltak az állampolgárokra, talán másképp is lehetett volna cselekedni.”
szóljon hozzá!