
Fotó: Gecse Noémi
Pünkösd ünnepét számos szép jelzővel illetjük: piros; Lélekküldő; zarándokidő. Balassi Bálint az „áldott szép pünkösdnek gyönyörű idejéről” így versel: „Mindent egészséggel látogató ege,/ Hosszú úton járókat könnyebbítő szele.”
2019. június 07., 11:372019. június 07., 11:37
2019. június 07., 12:152019. június 07., 12:15
A húsvétot követő ötvenedik nap zárja az ünnepkört: a húsvéttal kezdődő üdvtörténeti eseményeket a Lélekküldés teljesíti ki. Teológiai értelemben a Szentlélek kiáradásával, a megváltás kegyelmeinek szétosztásával megszenteléssé lesz a megváltás.
Ahol a magyarság szíve dobog
A görög pentekoszté, azaz ötvenedik szó magyarítása nevében is kifejezi az ünnep szoros kapcsolatát a húsvéttal. Az ötvenes szám a szentírási jubileumi év ünneplése, és az ótestamentumi pünkösdé is. Az Ószövetség hálaadó arató-, a hetek ünnepe volt, amelyet a húsvét utáni hetedik héten ültek. Későbbi elnevezése a törvény kihirdetésének ünnepe, azaz a sínai szövetségkötésé.
Az újszövetségi pünkösdöt, az egyház születését az Apostolok cselekedetei így örökítik: „Amikor elérkezett pünkösd napja, ugyanazon a helyen mindnyájan együtt voltak. Egyszerre olyan zúgás támadt az égből, mintha csak heves szélvész közeledett volna, és egészen betöltötte a házat, ahol ültek. Majd lángnyelvek jelentek meg nekik szétoszolva, és leereszkedtek mindegyikükre. Mindannyiukat eltöltötte a Szentlélek, és különböző nyelveken kezdtek beszélni, úgy, ahogy a Lélek szólásra indította őket.”
Mint az egykori Jeruzsálem, ahol a különböző vidékek zarándokai saját nyelvükön hallották, amit az apostolok beszéltek, olyan számunkra Csíksomlyó. Ott dobog ilyenkor, a Lélekküldő zarándokünnepen a magyarság szíve. „A székelyeknek ősidőktől kapott drága hagyománya, amelyet a háborús időszakokat kivéve évszázadokon át megszakítás nélkül gyakoroltak: a búcsújárás a Csudákkal jeleskedő segítő Mária meglátására – írta Batthyány püspök.
Pünkösd ugyanakkor találkozásünnep: az Úr asztalánál, a családokban és a néphagyományokban. A pünkösdi király dicsősége múló diadal, ám a szép idő jó bortermést ígér – tartja a néphit.
Korlátozzák az áremeléseket és szigorítják az ellenőrzést Németországban, ahol a kutak naponta csak egyszer drágíthatnak, miközben több európai ország is beavatkozott az üzemanyagárak emelkedése miatt az utóbbi időszakban.
Idén januárban és februárban 13,17 százalékkal 1091-re nőtt a fizetésképtelenné vált cégek és egyéni vállalkozók (PFA) száma 2025 első két hónapjához viszonyítva – derül ki a cégnyilvántartási hivatal (ONRC) honlapján közzétett adatokból.
Meg is betegedhetünk, ha nem megfelelő húsból fogyasztunk, ezért csak ellenőrzött helyről vásároljunk, és kerüljük az interneten hirdetett, nem ellenőrzött termékeket. Hargita megyében elkezdődtek a húsvét előtti élelmiszer-biztonsági ellenőrzések.
Tavaly átlagban 4,917 millió nyugdíjast tartottak számon Romániában, mintegy 42 ezerrel kevesebbet, mint 2024-ben; az átlagnyugdíj 13,8 százalékkal 2936 lejre nőtt egy év alatt – derül ki az Országos Statisztikai Intézet pénteken közzétett adataiból.
Imaéjszakára várják a híveket március 27-én, péntek este több erdélyi településen, ahol közösen imádkoznak a békéért és a háborúk áldozataiért.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) pénteken több sárga riasztást adott ki rossz időjárás miatt, amelyek hétfő reggelig az ország több mint felét, így Székelyföldet is érintik.
A közeljövőben nem lesz szükség üzemanyag-vásárlási korlátozások bevezetésére – nyilatkozta csütörtökön Nicușor Dan, Románia elnöke.
Erdélyben mintegy 310 ezer választópolgár kapja meg a küldeményt a magyarországi országgyűlési választások előtt. A leggyakrabban felmerülő kérdésekre Dolhai István, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának misszióvezetője válaszol.
A húsvéti ünnepek miatt a szokásosnál korábban érkeznek az áprilisi nyugdíjak.
Nicușor Dan államfő csütörtökön azt nyilatkozta, hogy amint megkapja az alkotmánybíróság költségvetési törvénytervezettel kapcsolatos döntésének indoklását, azonnal kihirdeti a jogszabályt.
szóljon hozzá!