
Fotó: Gecse Noémi
Pünkösd ünnepét számos szép jelzővel illetjük: piros; Lélekküldő; zarándokidő. Balassi Bálint az „áldott szép pünkösdnek gyönyörű idejéről” így versel: „Mindent egészséggel látogató ege,/ Hosszú úton járókat könnyebbítő szele.”
2019. június 07., 11:372019. június 07., 11:37
2019. június 07., 12:152019. június 07., 12:15
A húsvétot követő ötvenedik nap zárja az ünnepkört: a húsvéttal kezdődő üdvtörténeti eseményeket a Lélekküldés teljesíti ki. Teológiai értelemben a Szentlélek kiáradásával, a megváltás kegyelmeinek szétosztásával megszenteléssé lesz a megváltás.
Ahol a magyarság szíve dobog
A görög pentekoszté, azaz ötvenedik szó magyarítása nevében is kifejezi az ünnep szoros kapcsolatát a húsvéttal. Az ötvenes szám a szentírási jubileumi év ünneplése, és az ótestamentumi pünkösdé is. Az Ószövetség hálaadó arató-, a hetek ünnepe volt, amelyet a húsvét utáni hetedik héten ültek. Későbbi elnevezése a törvény kihirdetésének ünnepe, azaz a sínai szövetségkötésé.
Az újszövetségi pünkösdöt, az egyház születését az Apostolok cselekedetei így örökítik: „Amikor elérkezett pünkösd napja, ugyanazon a helyen mindnyájan együtt voltak. Egyszerre olyan zúgás támadt az égből, mintha csak heves szélvész közeledett volna, és egészen betöltötte a házat, ahol ültek. Majd lángnyelvek jelentek meg nekik szétoszolva, és leereszkedtek mindegyikükre. Mindannyiukat eltöltötte a Szentlélek, és különböző nyelveken kezdtek beszélni, úgy, ahogy a Lélek szólásra indította őket.”
Mint az egykori Jeruzsálem, ahol a különböző vidékek zarándokai saját nyelvükön hallották, amit az apostolok beszéltek, olyan számunkra Csíksomlyó. Ott dobog ilyenkor, a Lélekküldő zarándokünnepen a magyarság szíve. „A székelyeknek ősidőktől kapott drága hagyománya, amelyet a háborús időszakokat kivéve évszázadokon át megszakítás nélkül gyakoroltak: a búcsújárás a Csudákkal jeleskedő segítő Mária meglátására – írta Batthyány püspök.
Pünkösd ugyanakkor találkozásünnep: az Úr asztalánál, a családokban és a néphagyományokban. A pünkösdi király dicsősége múló diadal, ám a szép idő jó bortermést ígér – tartja a néphit.
A Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesületnek (KCSSKE) 36. alkalommal is sikerült megszervezni a Csoma-napokat Kovásznán. Az idei tematika a magyarság szimbólumai voltak.
Nem nehéz elrontani egy regény nagyvászonra adaptálását, Andy Weir zseniális sci-fijével viszont nem ez történt. A meglehetősen könyvhű filmváltozat 2026 eddigi legjobb blockbustere lett. Kritika.
Vasárnaptól Románia áttér a nyári időszámításra, hajnali 3 órakor 4 órára kell átállítani az óramutatókat. Ez nem befolyásolja a vasúti menetrendet.
Március 29-én vasárnap kezdődik a nyári időszámítás: az órákat hivatalosan hajnali háromkor négy órára állítják át, így március utolsó vasárnapja a maga 23 órájával az év legrövidebb napja lesz.
Elsőfokú (sárga jelzésű) árvízvédelmi készültséget rendelt el szombaton az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) 16 megye folyóvizeire, köztük Hargita és Kovászna megyeiekre is.
Folytatódik az üzemanyagárak emelkedése: szombaton újabb 15 banival drágult a gázolaj, így literenkénti ára már minden székelyföldi töltőállomáson meghaladja a 10 lejt, míg a prémium gázolaj ára már csak pár banira van a 11 lejes lélektani határtól.
Március 28-tól, szombattól adhatják le levélszavazatukat a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok az április 12-i országgyűlési választásra – hívja fel a figyelmet Nacsa Lőrinc nemzetpolitikáért felelős államtitkár.
Lefoglalták a hatóságok a belügyminisztériumi katasztrófavédelmi főosztály (DSU) több munkatársának mobiltelefonját.
Hatvan napra hatósági felügyelet alá helyezték a januárban a Temes megyei Csene községben megölt 15 éves fiú nagyapját, aki a gyanú szerint arcon ütötte a gyilkosság egyik vádlottjának anyját.
Nem mindenki tudja, hogy az ökölvívó Papp László rugonfalvi gyökerekkel bírt, ahol ünnepséget terveznek születése századik évfordulója apropóján. Erről meg a sepsiszentgyörgyi kosárlabda őskoráról is beszélgettünk Oláh István egri fertálymesterrel.
szóljon hozzá!