
Fotó: Gecse Noémi
Pünkösd ünnepét számos szép jelzővel illetjük: piros; Lélekküldő; zarándokidő. Balassi Bálint az „áldott szép pünkösdnek gyönyörű idejéről” így versel: „Mindent egészséggel látogató ege,/ Hosszú úton járókat könnyebbítő szele.”
2019. június 07., 11:372019. június 07., 11:37
2019. június 07., 12:152019. június 07., 12:15
A húsvétot követő ötvenedik nap zárja az ünnepkört: a húsvéttal kezdődő üdvtörténeti eseményeket a Lélekküldés teljesíti ki. Teológiai értelemben a Szentlélek kiáradásával, a megváltás kegyelmeinek szétosztásával megszenteléssé lesz a megváltás.
Ahol a magyarság szíve dobog
A görög pentekoszté, azaz ötvenedik szó magyarítása nevében is kifejezi az ünnep szoros kapcsolatát a húsvéttal. Az ötvenes szám a szentírási jubileumi év ünneplése, és az ótestamentumi pünkösdé is. Az Ószövetség hálaadó arató-, a hetek ünnepe volt, amelyet a húsvét utáni hetedik héten ültek. Későbbi elnevezése a törvény kihirdetésének ünnepe, azaz a sínai szövetségkötésé.
Az újszövetségi pünkösdöt, az egyház születését az Apostolok cselekedetei így örökítik: „Amikor elérkezett pünkösd napja, ugyanazon a helyen mindnyájan együtt voltak. Egyszerre olyan zúgás támadt az égből, mintha csak heves szélvész közeledett volna, és egészen betöltötte a házat, ahol ültek. Majd lángnyelvek jelentek meg nekik szétoszolva, és leereszkedtek mindegyikükre. Mindannyiukat eltöltötte a Szentlélek, és különböző nyelveken kezdtek beszélni, úgy, ahogy a Lélek szólásra indította őket.”
Mint az egykori Jeruzsálem, ahol a különböző vidékek zarándokai saját nyelvükön hallották, amit az apostolok beszéltek, olyan számunkra Csíksomlyó. Ott dobog ilyenkor, a Lélekküldő zarándokünnepen a magyarság szíve. „A székelyeknek ősidőktől kapott drága hagyománya, amelyet a háborús időszakokat kivéve évszázadokon át megszakítás nélkül gyakoroltak: a búcsújárás a Csudákkal jeleskedő segítő Mária meglátására – írta Batthyány püspök.
Pünkösd ugyanakkor találkozásünnep: az Úr asztalánál, a családokban és a néphagyományokban. A pünkösdi király dicsősége múló diadal, ám a szép idő jó bortermést ígér – tartja a néphit.
A kulturális minisztérium felvette a szombaton a 79. Cannes-i Filmfesztiválon Arany Pálmával díjazott Fjord című filmet azon stratégiai kulturális projektek listájára, amelyek finanszírozásban részesülnek az Oscar-díjra való jelöléshez.
A háborút nem egy szuperhatalom nyeri meg, hanem a mindenható szeretet, az emberiséget a nyomortól nem a megszámolhatatlan gazdagság, hanem a szeretet kifogyhatatlan ajándéka szabadítja meg – mondta XIV. Leó pápa a vatikáni Szent Péter-bazilikában.
Körülbelül 100 métert zuhant a Bucsecs-hegységben az a két turista, akiket a hegyimentőknek végül sikerült megmenteniük vasárnap.
A Richter-skála szerint 3,5-ös erősségű földrengés történt vasárnap 5 óra 2 perckor Vrancea megyében.
Heves vita bontakozott ki a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítása körül, miután Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselő bírálni kezdte a beruházást, illetve annak állami finanszírozását
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
szóljon hozzá!