
Kádár Ignác legényese. Nagyapjától örökölte a zsukázást. Archív
Fotó: Dobi Gábor
Még maradt néhány szabad hely, szerdán még lehet jelentkezni az I. Erdélyi Legényes Találkozóra, melynek időpontja április 13–15., helyszíne Csíkszenttamás. A legényes táncoktatással, férfias hitelességről szóló beszélgetésekkel tervezett program plakátjáról is érdemes szót ejteni: aki rajta látható, Zsukás Guszti, ő a bizonyítéka, hogy a táncszeretet öröklődik.
2018. április 11., 14:412018. április 11., 14:41
2018. április 11., 14:522018. április 11., 14:52
A legényes találkozó plakátján szereplő táncos Bíró Ágoston, noha Csíkszentdomokoson csak Zsukás Gusztiként emlékeznek rá. Sándor Csaba néptáncoktató világosít fel.
„Minden csíkszentdomokosi férfinak megvolt a saját legényes tánca. Ezt zsukának nevezték. Minden zsukának megvolt a saját dallama, tehát minden zsukás dallamot ismernie kellett a prímásnak. Ilyen prímás volt Duduj Lajos. Nagy zsukás volt Bíró Ágoston, Guszti, Kedves Árpád, Kurkó János, Kis (Küs) Vilmos. Az ők táncfigurái lesznek a legényes találkozó palettáján, de sok szó esik majd Tamás Feri bácsiról is. Az ők viselkedésükről, férfias kiállásukról, jellemükről, kisugárzásukról.”
A találkozó egyik néptáncoktatója és a rendezvény társszervezője elmondta azt is, hogy Guszti bácsi több volt a többi zsukásnál, „minden mulatságban mutatta magát, erős karakter volt, folyt belőle a zsuka”.
Mint kiderült, unokájából is „folyik a zsuka”, ő Kádár Ignác, a Magyar Állami Népi Együttes tagja. Nagyapjáról azt mondja,
1923-ban született, Csíkszentdomokos kiemelkedő táncosa volt, fiatal korában a falu rendezvényeinek főszervezője, valamint a hagyományőrző együttes oszlopos tagja. „Emléke a mindennapjaimat kíséri, engem ő indított el ezen a pályán. Nagyszüleim neveltek, hisz a szülők dolgoztak, és nap mind nap úgy érkezett haza nagyapám, hogy
Kádár Ignác szerint „a genetikailag öröklődött hagyomány a legmélyebb, hiszen az ember, ha első kézből kapja, azzal együtt beleivódik az a fajta virtuozitás is. Az én tarisznyámban ott van a tánc iránti szeretet, tisztelet és a tőle örökölt virtuozitás, a felcsíki tánchagyományok továbbadása a nagyvilágban.”

Minél több legényes gesztust tud egy férfi magáénak, annál férfiasabb – így fogalmaz Sándor Csaba, a „gesztusokba” beleértve a legényes táncokat is. Arról kérdeztük, hogy mit ad a legénynek a legényes.
Zsukás Guszti unokája elmondta, az I. Erdélyi Legényes Találkozó fontos kezdeményezés, hiszen „a mai fiatalok egy kicsit el vannak a számítógép, okostelefon társaságában, és nincs közösségi összetartó erő. A tánc és férfias hitelesség mint téma telitalálat, mert alig lehet manapság tapasztalni ezt, kevés a jó kiállású férfi a táncházmozgalomban, de még vidéken is hiány a kitartás. Férfias megnyilvánulás valamiért megszenvedni kitartó, verejtékes munkával, de ezt alig tapasztalom.”
A találkozón táncot oktat Sándor Csaba Lajos, Udvari Róbert, továbbá olyan előadásokra lehet számítani, mint: A férfi stratégiai szerep itt és most (Bedő Imre), Férfias hit-vallás (Böjte Csaba), szombaton pedig A vezető férfi témájú kerekasztal-beszélgetés mentén Kincses Kálmán Férfiélet szakaszai, Bedő Imre Egyensúly férfi és nő között témában tart előadást.
Heves vita bontakozott ki a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítása körül, miután Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselő bírálni kezdte a beruházást, illetve annak állami finanszírozását
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
Újabb magyarellenes provokációval jelentkezett a csíksomlyói pünkösdi búcsú napján Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja (Calea Neamului) nevű román nacionalista szervezet elnöke.
A hithez, a családhoz és az örök keresztény értékekhez való hűség megőrzésére buzdította a zarándokokat Székely János, szombathelyi megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, a Csíksomlyói búcsú idei szónoka.
szóljon hozzá!