
Sándor Csaba legényei, az Ördögborda fellépése. Archív
Fotó: Balázs Katalin
Minél több legényes gesztust tud egy férfi magáénak, annál férfiasabb – így fogalmaz Sándor Csaba, a „gesztusokba” beleértve a legényes táncokat is. Legényes ünnepre, az I. Erdélyi Legényes Találkozóra készülve kérdeztük az esemény főszervezőjét: mit ad a legénynek a legényes?
2018. március 28., 12:132018. március 28., 12:13
2018. március 28., 12:412018. március 28., 12:41
Felcsíki legényes táncok tanítása szerepel az április 13–15. között Csíkszenttamáson sorra kerülő rendezvény programjában. Az I. Erdélyi Legényes Találkozó szervezői azt tervezik, a következő esztendőkben más-más vidékek legényes táncait ismertetik meg az érdeklődőkkel. Csak férfiakat várnak az eseményre, mint ahogy a férfias hitelességről szóló előadásokra, kerekasztal-beszélgetésre is, a
Legényesről kérdeztük Sándor Csaba csíkszentdomokosi születésű néptáncoktatót, akitől nemcsak a táncból, hanem néprajzból is leckét kaptunk.
„Vízkereszt napjától húshagyókedd éjfélig tartott az az időszak, amikor az év során a legtöbbet táncoltak, ez volt az ideje a párkapcsolatok alakulásának is. A nagyböjt tilalma alatt és húsvét után már nem voltak annyira sűrűek a táncos mulatságok, ilyenkor a mezei munka került előtérbe, ez alól a lakodalmak képezték a kivételt. A táncalkalmak a betakarítás után jelentek meg újra, pityóka-, kender-, falopó bállal. A megapadt munka miatt megsokasodott táncos alkalmakat aztán András zárja, Kati tiltja” – tájékoztat a tánc idejéről, hogy betekintést engedjen abba is, mikor is táncolnak legényest a legények. A domokosi múltat idézve elmondta:
„Ez az első táncolás olyanszerű, mintha a fiúk egymás között bemelegítenének. A második már rendelésre ment: fizetek egy muzsikát, hogy megmutassam, hogyan táncolok, hogy betyárabb vagyok, mint más.”
Ez egy játék, mely valakihez szól. Gondolhatnánk azt, hogy a legények kakaskodnak, azt is, hogy a zenész és táncos összjátéka ez, mégis van ennél sokkal izgalmasabb hivatása is.
A legények erőpróbája nézőközönség nélkül mit sem érne, kár lenne egymással megmérkőzni ily módon, mert „nem akkor leszek megbecsülve, ha legyőzöm a többieket” – mondja a néptáncoktató, nem tartva érdemesnek, hogy a legényes táncról, mint legények mérkőzéséről beszéljen. Ezzel szemben látványosnak tartja, amikor a legény a zenésszel játszik.
„Egymást citálják, hogy mennyire tudja a zenész a táncost belelovalni a játékba. Régen mindenkinek megvolt a maga tánca, zsukája, értették egymást a muzsikussal. Ez
A legényes viszont a leánnyal a legszebb, és nem ok nélkül. „Én a legizgalmasabbnak azt tartom, hogy amikor a lánnyal táncolok, kipördítem, és elkezdek zsukálni. Neki játszom, őt akarom szórakoztatni, ezért nem lehet túl hosszú.
Nem lehet elvonatkoztatni a legényes táncot a párostól, a legényes megvillanása a páromnak, a párom szórakoztatására van, udvarlási forma” – mondja Sándor Csaba. És mit ad a legényes a legénynek? „Adja a táncolás örömét, az adrenalint, ahogy kiáll sok ember szeme elé. Adja a megbecsülést a többi legény részéről: ha stílusosan táncolok, felnéznek rám. Nem tartják nagyra azt a legényt, aki erőlteti a táncát, kínozza, mutatja a nagy tudását. Az a jó legény, aki tudja, mikor kell abbahagyni... még a legényest is. Mindennél azonban az fontosabb, hogy mit ad a legényes a leánynak.
Férfiak jelentkezését várják
Az I. Erdélyi Legényes Találkozóra minden férfit szívesen látnak a szervezők, a programok április 13-án 14 órától kezdődnek. Jelentkezni az andraslorand1@gmail.com címen, illetve a 0740–127412-es telefonszámon András Loránd programkoordinátornál lehet. A rendezvény fővédnöke Bedő Imre, a Férfiak Klubja alapítója.
Újabb magyarellenes provokációval jelentkezett a csíksomlyói pünkösdi búcsú napján Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja (Calea Neamului) nevű román nacionalista szervezet elnöke.
A hithez, a családhoz és az örök keresztény értékekhez való hűség megőrzésére buzdította a zarándokokat Székely János, szombathelyi megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, a Csíksomlyói búcsú idei szónoka.
Mozgalmas éjszakájuk volt a segesvári tűzoltóknak: néhány órán belül egy tűzesethez, valamint egy közúti szerencsétlenséghez is riasztották őket. A balesetben két felnőtt és két gyermek sérült meg.
Sokak számára nem adatok meg a lehetőség, hogy személyesen legyen jelen a csíksomlyói pünkösdi búcsún. A világhálónak köszönhetően azonban élőben követhető a búcsús szentmise és az azt megelőző események.
Idén is kiemelt figyelemmel követjük a csíksomlyói pünkösdi búcsú eseményeit, ráadásul megújult élő közvetítéses formátumban igyekszünk beszámolni az összmagyarság legnagyobb zarándoklatáról. Kövesse velünk az idei történéseket.
Keresztalják, lovas zarándokok, autóval, zarándokvonattal vagy éppen busszal érkező erdélyi és anyaországi magyarok találkoznak idén is Csíksomlyón, a pünkösdszombati búcsún. Kövesse élőben a búcsú történéseit a Székelyhonon!
Szívecskéket formázó kezek, lobogó zászlók, könnyek, mosolyok, kézfogások, kiabálások, énekszó, himnusz, megörökített pillanatok – ezeket tapasztaltuk az összenemzeti zarándokvonat sepsiszentgyörgyi fogadásán.
Több százezer ember védelmét biztosítják idén is a csíksomlyói nyeregben a tűzoltók, mentők, csendőrök és rendőrök. Mutatjuk, hol juthatnak segítséghez a zarándokok, és mit tehetnek a rosszullétek megelőzése érdekében.
Újabb elsőfokú (sárga jelzésű) árvízvédelmi készültséget rendelt el pénteken az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) több folyó vízgyűjtő területére.
Az Országos Szociális Felügyeleti és Kifizetési Ügynökség (ANPIS) átutalta az áprilisi gyermeknevelési pótlékok (gyerekpénz) kifizetéséhez szükséges összeget.
szóljon hozzá!