Sándor Csaba legényei, az Ördögborda fellépése. Archív
Fotó: Balázs Katalin
Minél több legényes gesztust tud egy férfi magáénak, annál férfiasabb – így fogalmaz Sándor Csaba, a „gesztusokba” beleértve a legényes táncokat is. Legényes ünnepre, az I. Erdélyi Legényes Találkozóra készülve kérdeztük az esemény főszervezőjét: mit ad a legénynek a legényes?
2018. március 28., 12:132018. március 28., 12:13
2018. március 28., 12:412018. március 28., 12:41
Felcsíki legényes táncok tanítása szerepel az április 13–15. között Csíkszenttamáson sorra kerülő rendezvény programjában. Az I. Erdélyi Legényes Találkozó szervezői azt tervezik, a következő esztendőkben más-más vidékek legényes táncait ismertetik meg az érdeklődőkkel. Csak férfiakat várnak az eseményre, mint ahogy a férfias hitelességről szóló előadásokra, kerekasztal-beszélgetésre is, a
Legényesről kérdeztük Sándor Csaba csíkszentdomokosi születésű néptáncoktatót, akitől nemcsak a táncból, hanem néprajzból is leckét kaptunk.
„Vízkereszt napjától húshagyókedd éjfélig tartott az az időszak, amikor az év során a legtöbbet táncoltak, ez volt az ideje a párkapcsolatok alakulásának is. A nagyböjt tilalma alatt és húsvét után már nem voltak annyira sűrűek a táncos mulatságok, ilyenkor a mezei munka került előtérbe, ez alól a lakodalmak képezték a kivételt. A táncalkalmak a betakarítás után jelentek meg újra, pityóka-, kender-, falopó bállal. A megapadt munka miatt megsokasodott táncos alkalmakat aztán András zárja, Kati tiltja” – tájékoztat a tánc idejéről, hogy betekintést engedjen abba is, mikor is táncolnak legényest a legények. A domokosi múltat idézve elmondta:
„Ez az első táncolás olyanszerű, mintha a fiúk egymás között bemelegítenének. A második már rendelésre ment: fizetek egy muzsikát, hogy megmutassam, hogyan táncolok, hogy betyárabb vagyok, mint más.”
Ez egy játék, mely valakihez szól. Gondolhatnánk azt, hogy a legények kakaskodnak, azt is, hogy a zenész és táncos összjátéka ez, mégis van ennél sokkal izgalmasabb hivatása is.
A legények erőpróbája nézőközönség nélkül mit sem érne, kár lenne egymással megmérkőzni ily módon, mert „nem akkor leszek megbecsülve, ha legyőzöm a többieket” – mondja a néptáncoktató, nem tartva érdemesnek, hogy a legényes táncról, mint legények mérkőzéséről beszéljen. Ezzel szemben látványosnak tartja, amikor a legény a zenésszel játszik.
„Egymást citálják, hogy mennyire tudja a zenész a táncost belelovalni a játékba. Régen mindenkinek megvolt a maga tánca, zsukája, értették egymást a muzsikussal. Ez
A legényes viszont a leánnyal a legszebb, és nem ok nélkül. „Én a legizgalmasabbnak azt tartom, hogy amikor a lánnyal táncolok, kipördítem, és elkezdek zsukálni. Neki játszom, őt akarom szórakoztatni, ezért nem lehet túl hosszú.
Nem lehet elvonatkoztatni a legényes táncot a párostól, a legényes megvillanása a páromnak, a párom szórakoztatására van, udvarlási forma” – mondja Sándor Csaba. És mit ad a legényes a legénynek? „Adja a táncolás örömét, az adrenalint, ahogy kiáll sok ember szeme elé. Adja a megbecsülést a többi legény részéről: ha stílusosan táncolok, felnéznek rám. Nem tartják nagyra azt a legényt, aki erőlteti a táncát, kínozza, mutatja a nagy tudását. Az a jó legény, aki tudja, mikor kell abbahagyni... még a legényest is. Mindennél azonban az fontosabb, hogy mit ad a legényes a leánynak.
Férfiak jelentkezését várják
Az I. Erdélyi Legényes Találkozóra minden férfit szívesen látnak a szervezők, a programok április 13-án 14 órától kezdődnek. Jelentkezni az andraslorand1@gmail.com címen, illetve a 0740–127412-es telefonszámon András Loránd programkoordinátornál lehet. A rendezvény fővédnöke Bedő Imre, a Férfiak Klubja alapítója.
Nicușor Dan államelnök szombat délelőtt Parajdra látogatott, ahol az elöntött sóbánya helyzetéről tartottak megbeszélést a válságkezelésben illetékes intézményekkel. Ezt követően felmérte Háromszéken az árvíz sújtotta területek helyzetét is.
Megnézik, hogy ki a vétkes a kialakult körülményekért, és nem hagyják magukra a rendkívül súlyos helyzetben érintett embereket, akár a bányászatban, akár a turizmusban dolgoztak – jelentette ki Nicușor Dan, Románia államfője szombaton Parajdon.
Medvejárás miatt kaptak Ro-Alert üzenetet a csíkszeredaiak szombat délután. A figyelmeztetés szerint a nagyvad ezúttal Zsögödben, a kistemplom környékén tűnt fel.
Nicușor Dan államelnök szombaton a Kovászna megyei árvíz által sújtott Kökösbácsteleken kijelentette, hogy bár az idők folyamán léteztek gátépítési programok az ország különböző részein, ezek nem valósultak meg.
Másodfokú (narancssárga jelzésű) árvízkészültséget rendelt el szombaton az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) Brassó és Iași megyei folyókra, valamint egy elsőfokú (sárga) riasztást hat megye folyóvizeire.
Cătălin Predoiu ügyvivő miniszterelnök szombaton bejelentette, elrendelte ellenőrző testületének kiküldését a parajdi sóbányához, hogy „gyorsan” és „alaposan” feltárják az árvíz nyomán kialakult helyzet okait és felelőseit.
Az elárasztást követő állapotokról tett közzé fotókat a parajdi sóbányáról a Meteoplus Facebook-oldal. A napokban készült fotókon vízzel feltelt bányabelsők láthatóak, továbbá egy tárna is, ahol sótömb omlott le.
Balesetet szenvedett szombatra virradóra a Beszterce-Naszód megyei mentőszolgálat pácienst szállító egyik mentőautója a 17-es országúton, Sajószentandrás (Șieu-Sfântu) település területén.
Medve, illetve medvék járnak napok óta Sepsiszentgyörgy erdőközeli Ever Green negyedében, vagy ahogy közismertebb, a gyümölcsösben. Szombatra virradóra az egyik gyümölcsösbeli parcellán 5 juhot ölt meg a nagyvad, egyet elvitt, egy lovat is megsebzett.
Életének 89-ik évében pénteken elhunyt Nagy Benedek, volt politikai fogoly, parlamenti képviselő, a csíki RMDSZ egyik alapítója, Csíkszereda Pro Urbe-díjasa.
szóljon hozzá!