Sándor Csaba legényei, az Ördögborda fellépése. Archív
Fotó: Balázs Katalin
Minél több legényes gesztust tud egy férfi magáénak, annál férfiasabb – így fogalmaz Sándor Csaba, a „gesztusokba” beleértve a legényes táncokat is. Legényes ünnepre, az I. Erdélyi Legényes Találkozóra készülve kérdeztük az esemény főszervezőjét: mit ad a legénynek a legényes?
2018. március 28., 12:132018. március 28., 12:13
2018. március 28., 12:412018. március 28., 12:41
Felcsíki legényes táncok tanítása szerepel az április 13–15. között Csíkszenttamáson sorra kerülő rendezvény programjában. Az I. Erdélyi Legényes Találkozó szervezői azt tervezik, a következő esztendőkben más-más vidékek legényes táncait ismertetik meg az érdeklődőkkel. Csak férfiakat várnak az eseményre, mint ahogy a férfias hitelességről szóló előadásokra, kerekasztal-beszélgetésre is, a
Legényesről kérdeztük Sándor Csaba csíkszentdomokosi születésű néptáncoktatót, akitől nemcsak a táncból, hanem néprajzból is leckét kaptunk.
„Vízkereszt napjától húshagyókedd éjfélig tartott az az időszak, amikor az év során a legtöbbet táncoltak, ez volt az ideje a párkapcsolatok alakulásának is. A nagyböjt tilalma alatt és húsvét után már nem voltak annyira sűrűek a táncos mulatságok, ilyenkor a mezei munka került előtérbe, ez alól a lakodalmak képezték a kivételt. A táncalkalmak a betakarítás után jelentek meg újra, pityóka-, kender-, falopó bállal. A megapadt munka miatt megsokasodott táncos alkalmakat aztán András zárja, Kati tiltja” – tájékoztat a tánc idejéről, hogy betekintést engedjen abba is, mikor is táncolnak legényest a legények. A domokosi múltat idézve elmondta:
„Ez az első táncolás olyanszerű, mintha a fiúk egymás között bemelegítenének. A második már rendelésre ment: fizetek egy muzsikát, hogy megmutassam, hogyan táncolok, hogy betyárabb vagyok, mint más.”
Ez egy játék, mely valakihez szól. Gondolhatnánk azt, hogy a legények kakaskodnak, azt is, hogy a zenész és táncos összjátéka ez, mégis van ennél sokkal izgalmasabb hivatása is.
A legények erőpróbája nézőközönség nélkül mit sem érne, kár lenne egymással megmérkőzni ily módon, mert „nem akkor leszek megbecsülve, ha legyőzöm a többieket” – mondja a néptáncoktató, nem tartva érdemesnek, hogy a legényes táncról, mint legények mérkőzéséről beszéljen. Ezzel szemben látványosnak tartja, amikor a legény a zenésszel játszik.
„Egymást citálják, hogy mennyire tudja a zenész a táncost belelovalni a játékba. Régen mindenkinek megvolt a maga tánca, zsukája, értették egymást a muzsikussal. Ez
A legényes viszont a leánnyal a legszebb, és nem ok nélkül. „Én a legizgalmasabbnak azt tartom, hogy amikor a lánnyal táncolok, kipördítem, és elkezdek zsukálni. Neki játszom, őt akarom szórakoztatni, ezért nem lehet túl hosszú.
Nem lehet elvonatkoztatni a legényes táncot a párostól, a legényes megvillanása a páromnak, a párom szórakoztatására van, udvarlási forma” – mondja Sándor Csaba. És mit ad a legényes a legénynek? „Adja a táncolás örömét, az adrenalint, ahogy kiáll sok ember szeme elé. Adja a megbecsülést a többi legény részéről: ha stílusosan táncolok, felnéznek rám. Nem tartják nagyra azt a legényt, aki erőlteti a táncát, kínozza, mutatja a nagy tudását. Az a jó legény, aki tudja, mikor kell abbahagyni... még a legényest is. Mindennél azonban az fontosabb, hogy mit ad a legényes a leánynak.
Férfiak jelentkezését várják
Az I. Erdélyi Legényes Találkozóra minden férfit szívesen látnak a szervezők, a programok április 13-án 14 órától kezdődnek. Jelentkezni az andraslorand1@gmail.com címen, illetve a 0740–127412-es telefonszámon András Loránd programkoordinátornál lehet. A rendezvény fővédnöke Bedő Imre, a Férfiak Klubja alapítója.
A medvék elriasztják a hegyvidéki üdülőhelyekről a turistákat, akik már táborokba sem merik elengedni a gyerekeiket – jelentette ki a Brassópojánai Turisztikai Munkáltatók Szövetségének elnöke.
Tizenötödik alkalommal tüntették ki a közösségért dolgozó székelyudvarhelyieket a Legprímább Polgár-díjjal szerda este a Művelődési Ház koncerttermében. Az elismeréseket olyan személyek kapták, akik munkájukkal gazdagítják a város életét.
Csíkszentimre múltját feldolgozó könyvet mutatnak be a Henter-kúriában április 13-án virágvasárnap.
A kormány 14,5 millió lejt különít el szerdai ülésén annak érdekében, hogy tanévkezdéskor egyetlen olyan iskola se legyen Romániában, amelyiknek az udvaron van a mellékhelyisége – jelentette be Marcel Ciolacu.
Negyven százalékkal növeli a kormány az országos helyreállítási tervben (PNRR) előírt erdősítésre és újraerdősítésre kijelölt területek tulajdonosainak járó éves támogatás összegét.
Hargita megyében több mint 2000 embernek van fegyvertartási engedélye, 5 százalékuk nő. A legidősebb engedéllyel rendelkező ember 91 éves – számolt be minderről a Hargita Megyei Rendőr-főkapitányság szerdán.
Két útszakaszon is felújítási munkálatokba kezdenek Szentegyházán az elkövetkező napokban – olvasható a szentegyházi polgármesteri hivatal bejegyzésében.
A bővülő Udvarhelyszéki Kis- és Középvállalkozások Szövetségének (UKKSZ) elnöksége támogatást nyújtana a kezdő, illetve online térben vállalkozóknak is, ugyanakkor a könyvelésben is segítene.
Elítél minden magyarellenes fellépést és megnyilvánulást Maros megye első magyar ajkú prefektusa, aki a székely zászlóról és a száj- és körömfájásos betegség veszélyéről is beszélt.
Elena Lasconi, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) elnöke szerdán kizárta azt a lehetőséget, hogy visszalépjen az elnökválasztástól. A politikus arra reagált, hogy az USR vezető testülete Nicușor Dan független jelölt támogatásáról döntött.
szóljon hozzá!