
A II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Gimnázium újjáalakulása továbbra is kérdéses
Fotó: Haáz Vince
Szerda délután kellett volna döntenie a Maros Megyei Tanfelügyelőség vezetőségi tanácsának arról, hogy a 2023-2024-es tanévtől úgy módosuljon a marosvásárhelyi iskolahálózat, hogy abban külön szerepeljen a Bolyai Farkas Gimnázium és külön a II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Gimnázium. A döntést azonban elhalasztották.
2022. szeptember 02., 09:162022. szeptember 02., 09:16
2022. szeptember 02., 13:182022. szeptember 02., 13:18
A marosvásárhelyi önkormányzat múlt heti tanácsülésén elfogadták a jelenlegi Bolyai Farkas Gimnázium megosztását és a II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Gimnázium beiktatását a 2023-2024-es tanévtől a marosvásárhelyi iskolahálózatba. Ez az első lépés volt az idén felszámolt felekezeti iskola újjáalapítására.

Elfogadta a marosvásárhelyi önkormányzat a jelenlegi Bolyai Farkas Gimnázium megosztását és a római katolikus felekezeti iskola beiktatását a 2023-2024-es tanévtől a marosvásárhelyi iskolahálózatba.
A következő lépésben a kérdés a tanfelügyelőség vezetőtanácsa elé került, ahonnan tovább kellett volna küldeniük a határozatot az oktatási minisztériumba azzal, hogy támogatják vagy elutasítják az önkormányzat javaslatát. Elutasítás esetén pedig meg kell indokolni, hogy miért nincs szükség egy magyar felekezeti iskolára Marosvásárhelyen. A tanfelügyelőség azonban nem döntött erről, inkább halasztották a kérdést – annak ellenére, hogy augusztus 31-e volt a határidő, hogy elküldjék Bukarestbe az iskolahálózatot módosító javaslatokat az oktatás minőségét ellenőrző felügyelőségnek (ARACIP).

Szerda délután kellett volna döntenie a tanfelügyelőségnek arról, hogy a 2023-2024-es tanévtől úgy módosuljon a marosvásárhelyi iskolahálózat, hogy abban külön szerepeljen a Bolyai Farkas Gimnázium és külön a római katolikus felekezeti gimnázium.
Illés Ildikó Maros Megyei főtanfelügyelő-helyettes a Székelyhonnak elmondta: a szerda délutáni vezetőségi ülésen ő a halasztás ellen szavazott, és ezt jegyzőkönyvbe is vetette.
– magyarázta a főtanfelügyelő-helyettes.
Kallós Zoltán, az RMDSZ oktatásügyi államtitkára a Székelyhonnak kiemelte, a marosvásárhelyi önkormányzat az egyház és a szülők kérésére alapozva kérte, hogy induljon el a katolikus iskola újjáalapítása. „Elsődleges lépésként augusztus 31-ével bezárólag az önkormányzatnak az iskolahálózat módosítási szándékát kell jeleznie. Ezt az önkormányzat tudomásom szerint meg is tette, elküldte az ARACIP-hez és a tanfelügyelőségnek a határozatot.
Egyelőre az önkormányzat jelezte ezt a szándékát, hogy módosítani szeretné az iskolahálózatot a 2023-24-es tanévre, erről pedig döntés valamikor a decemberi hónap folyamán fog történni a módszertan szerint. Mindig akkor határozzák meg az iskolahálózatot a következő tanévre. És abban a pillanatban majd, hogy ha az önkormányzat javaslata nem kapja meg a tanfelügyelőség jóváhagyását, akkor valóban az ilyen helyzetekben a minisztérium dönt majd arról, hogy az iskolahálózat módosul vagy sem” – fogalmazott az államtitkár. Hozzátette, egyelőre most csak az előkészítési fázisban vannak, amikor az önkormányzat jelezte a szándékát, elküldték az ARACIP-hez, ők pedig majd ki kell szálljanak és külső ellenőrzést kell végezzenek ahhoz, hogy megállapítsák, hogy teljesülnek-e azok a feltételek, hogy iskolát lehessen alapítani.
A „hogyan tovább" kérdésünkre Kallós Zoltán azt mondta,
„Én bízom benne, hogy végül éssszerű döntés fog megszületni ebben az ügyben” – jelentette ki a szaktárca államtitkára.
Kovács Mihály Levente, a Maros Megyei Tanács alelnöke, az RDMSZ marosvásárhelyi szervezetének elnöke is azt hangsúlyozta, hogy a marosvásárhelyi önkormányzat szintjén a politikai akarat egyértelműen megmutatkozott, a képviselő-testületben közel kétharmados többséggel fogadták el az iskolahálózat módosítására vonatkozó javaslatot. „A helyi közösség, az egyház és a szülők mind a tanfelügyelőség, mind pedig az önkormányzat felé jelezték azt az igényt, hogy megalakuljon jogilag egy új oktatási intézmény – ezt a fajta erős közösségi akaratot senki nem vitathatja el.
– szögezte le Kovács. Rámutatott, nincsen lezárva semmi, az iskolaalapítás folyamatát folytatni fogják. A következő lépésben megtesznek mindent, amit a törvény és a módszertan előír. „Adott pillanatban a tanfelügyelőségnek úgyis állást kell foglalnia ebben a kérdésben. A következőkben az várható, hogy az ARACIP is eljár ebben a kérdésben. Információink szerint a tanfelügyelőség valamilyen átirattal fordult a minisztériumhoz, így bízunk abban, hogy a szaktárca is előbb-utóbb választ ad” – fogalmazott a Maros Megyei Tanács alelnöke.
Bármilyen formában kérdeztünk, egyetlen tiszta és határozott választ sem sikerült kicsikarni a Maros Megyei Prefektusi Hivatal és a Maros Megyei Tanfelügyelőség vezetőitől a római-katolikus gimnázium újjáalapítási kísérletét illetően.
A prefektus elmosolyodott, amikor felvetettük, hogy egyik elődje, az azóta nacionalista politizálásra „szakosodott” Marius Paşcan felszólította, hogy kötelessége megtámadni azt az önkormányzati határozatot, amely az iskolaalapítás első lépésének számít. A Népi Mozgalom (PMP) szélsőséges nézeteket valló országos alelnöke szerint a marosvásárhelyi tanácsosok törvénytelenséget követtek el azzal, hogy egy, a bíróság által felszámolt iskolát próbáltak meg újraalapítani. „Léteznek bizonyos törvényes lépések, amelyeket be kell tartanunk. Elsősorban a polgármesteri hivataloknak tíz napon belül át kell küldeniük az önkormányzati határozatokat, ami meg is történt. Másodsorban a prefektúra jogi apparátusának hat hónap áll rendelkezésére, hogy megállapítsa, döntésével a tanács betartotta vagy sem a törvényes előírásokat. Jelen pillanatban nekem ezt nincs honnan tudnom” – jelentette ki Togănel. Mivel az iskola újjáalapításában meghatározó szerepet játszik a tanfelügyelőség is, arra lettünk volna kíváncsiak, hogy Fănică Niţă mennyire tartja jogosnak az egyház és általában a magyar közösség követelését. Válasz helyett a tanfelügyelő arról kezdett beszélni, hogy minden egyes intézmény alapítása többlépcsős folyamatot feltételez.
„A lényeg, hogy egyetlen gyermek sem marad a rendszeren kívül” – toldotta meg Mara Togănel.
Előzmények
A bukaresti legfelsőbb bíróság május 3-án kimondott jogerős ítéletében érvénytelenítette a II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Gimnázium létrehozását elrendelő miniszteri rendeletet. A 2014 óta működő iskolát azért kellett 2018-ban miniszteri rendelettel újra létrehozni, mert korábbi létrehozásában az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) törvénytelenséget látott, és vádat emelt Tamási Zsolt iskolaigazgató és Ștefan Someșan volt főtanfelügyelő ellen. A per vádiratát a bíróság visszaküldte kiegészítésre a vádhatóságnak, és a kiegészítés azóta sem történt meg, de az iskola ellen indított perek az intézmény megszűnéséhez vezettek. A tanintézet azért szálka a román nacionalista szervezetek szemében, mert a római katolikus egyház 2004-ben visszaperelte az egykor államosított marosvásárhelyi iskolaépületeit – emlékeztet az MTI. A katolikus gimnázium egykori főépületében ma Marosvásárhely román tannyelvű elitiskolája, az Unirea Főgimnázium működik. Az elitiskola szülői és tanári közössége attól tart, hogy ha újraalakul a katolikus iskola, egy idő után igényt fog tartani egykori épületeire. A II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Gimnázium az iskola régi épületében, és más egyházi épületekben kezdte meg működését.
Januárhoz képest februárban 39 lejjel (0,7 százalékkal) 5557 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Újabb Ro-Alert üzeneteket kaptak szerda hajnalban Tulcea megye északi részének lakói az orosz-ukrán háborúval összefüggésben, miután a hadsereg radarjai drónrajokat észleltek a román-ukrán határ térségében.
Szerdán kezdik meg hároméves mandátumukat a legfőbb ügyészség, a korrupcióellenes ügyészség (DNA), illetve a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni Ügyészség (DIICOT) új vezetői: Cristina Chiriac, Ioan-Viorel Cerbu és Codrin-Horațiu Miron.
Minden eddigi jó intézkedést megtart a Tisza-kormány, ez benne van a 240 oldalas programjukban is – mondta Magyar Péter a Kossuth Rádió Jó reggelt Magyarország! című műsorában szerdán.
A Richter-skála szerint 3,3-as erősségű földrengés történt szerdán 5 óra 53 perckor Vrancea megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
Bogdan Ivan energiaügyi miniszter kedd esti bejelentése szerint az amerikai kormány hivatalosan megerősítette, hogy a romániai Lukoil ideiglenesen mentesül a szankciók alól, így 45 napon belül újraindulhat a Petrotel-Lukoil finomító.
Egyhetes sebességellenőrzési akciót tart országszerte a közutakon a rendőrség április 13–19. között, egy kiemelt nappal, amikor ígéretük szerint 24 órás folyamatos mérést végeznek.
Négy ember megsérült az Olt völgyén, a 7-es országúton hétfőn délután, miután két személyautó összeütközött. Az egyik sérültet SMURD-helikopterrel szállították a craiovai kórházba.
Az RMDSZ elnöke, Kelemen Hunor kedden a magyarországi választások eredményével kapcsolatban kijelentette, hogy fontos a román és a magyar kormány közötti szoros együttműködés fenntartása.
Mircea Abrudean szenátusi elnök kedden kijelentette, hogy a magyarországi választások eredménye az egész térség európai irányultságát erősíti meg.
szóljon hozzá!