
A II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Gimnázium újjáalakulása továbbra is kérdéses
Fotó: Haáz Vince
Szerda délután kellett volna döntenie a Maros Megyei Tanfelügyelőség vezetőségi tanácsának arról, hogy a 2023-2024-es tanévtől úgy módosuljon a marosvásárhelyi iskolahálózat, hogy abban külön szerepeljen a Bolyai Farkas Gimnázium és külön a II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Gimnázium. A döntést azonban elhalasztották.
2022. szeptember 02., 09:162022. szeptember 02., 09:16
2022. szeptember 02., 13:182022. szeptember 02., 13:18
A marosvásárhelyi önkormányzat múlt heti tanácsülésén elfogadták a jelenlegi Bolyai Farkas Gimnázium megosztását és a II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Gimnázium beiktatását a 2023-2024-es tanévtől a marosvásárhelyi iskolahálózatba. Ez az első lépés volt az idén felszámolt felekezeti iskola újjáalapítására.

Elfogadta a marosvásárhelyi önkormányzat a jelenlegi Bolyai Farkas Gimnázium megosztását és a római katolikus felekezeti iskola beiktatását a 2023-2024-es tanévtől a marosvásárhelyi iskolahálózatba.
A következő lépésben a kérdés a tanfelügyelőség vezetőtanácsa elé került, ahonnan tovább kellett volna küldeniük a határozatot az oktatási minisztériumba azzal, hogy támogatják vagy elutasítják az önkormányzat javaslatát. Elutasítás esetén pedig meg kell indokolni, hogy miért nincs szükség egy magyar felekezeti iskolára Marosvásárhelyen. A tanfelügyelőség azonban nem döntött erről, inkább halasztották a kérdést – annak ellenére, hogy augusztus 31-e volt a határidő, hogy elküldjék Bukarestbe az iskolahálózatot módosító javaslatokat az oktatás minőségét ellenőrző felügyelőségnek (ARACIP).

Szerda délután kellett volna döntenie a tanfelügyelőségnek arról, hogy a 2023-2024-es tanévtől úgy módosuljon a marosvásárhelyi iskolahálózat, hogy abban külön szerepeljen a Bolyai Farkas Gimnázium és külön a római katolikus felekezeti gimnázium.
Illés Ildikó Maros Megyei főtanfelügyelő-helyettes a Székelyhonnak elmondta: a szerda délutáni vezetőségi ülésen ő a halasztás ellen szavazott, és ezt jegyzőkönyvbe is vetette.
– magyarázta a főtanfelügyelő-helyettes.
Kallós Zoltán, az RMDSZ oktatásügyi államtitkára a Székelyhonnak kiemelte, a marosvásárhelyi önkormányzat az egyház és a szülők kérésére alapozva kérte, hogy induljon el a katolikus iskola újjáalapítása. „Elsődleges lépésként augusztus 31-ével bezárólag az önkormányzatnak az iskolahálózat módosítási szándékát kell jeleznie. Ezt az önkormányzat tudomásom szerint meg is tette, elküldte az ARACIP-hez és a tanfelügyelőségnek a határozatot.
Egyelőre az önkormányzat jelezte ezt a szándékát, hogy módosítani szeretné az iskolahálózatot a 2023-24-es tanévre, erről pedig döntés valamikor a decemberi hónap folyamán fog történni a módszertan szerint. Mindig akkor határozzák meg az iskolahálózatot a következő tanévre. És abban a pillanatban majd, hogy ha az önkormányzat javaslata nem kapja meg a tanfelügyelőség jóváhagyását, akkor valóban az ilyen helyzetekben a minisztérium dönt majd arról, hogy az iskolahálózat módosul vagy sem” – fogalmazott az államtitkár. Hozzátette, egyelőre most csak az előkészítési fázisban vannak, amikor az önkormányzat jelezte a szándékát, elküldték az ARACIP-hez, ők pedig majd ki kell szálljanak és külső ellenőrzést kell végezzenek ahhoz, hogy megállapítsák, hogy teljesülnek-e azok a feltételek, hogy iskolát lehessen alapítani.
A „hogyan tovább" kérdésünkre Kallós Zoltán azt mondta,
„Én bízom benne, hogy végül éssszerű döntés fog megszületni ebben az ügyben” – jelentette ki a szaktárca államtitkára.
Kovács Mihály Levente, a Maros Megyei Tanács alelnöke, az RDMSZ marosvásárhelyi szervezetének elnöke is azt hangsúlyozta, hogy a marosvásárhelyi önkormányzat szintjén a politikai akarat egyértelműen megmutatkozott, a képviselő-testületben közel kétharmados többséggel fogadták el az iskolahálózat módosítására vonatkozó javaslatot. „A helyi közösség, az egyház és a szülők mind a tanfelügyelőség, mind pedig az önkormányzat felé jelezték azt az igényt, hogy megalakuljon jogilag egy új oktatási intézmény – ezt a fajta erős közösségi akaratot senki nem vitathatja el.
– szögezte le Kovács. Rámutatott, nincsen lezárva semmi, az iskolaalapítás folyamatát folytatni fogják. A következő lépésben megtesznek mindent, amit a törvény és a módszertan előír. „Adott pillanatban a tanfelügyelőségnek úgyis állást kell foglalnia ebben a kérdésben. A következőkben az várható, hogy az ARACIP is eljár ebben a kérdésben. Információink szerint a tanfelügyelőség valamilyen átirattal fordult a minisztériumhoz, így bízunk abban, hogy a szaktárca is előbb-utóbb választ ad” – fogalmazott a Maros Megyei Tanács alelnöke.
Bármilyen formában kérdeztünk, egyetlen tiszta és határozott választ sem sikerült kicsikarni a Maros Megyei Prefektusi Hivatal és a Maros Megyei Tanfelügyelőség vezetőitől a római-katolikus gimnázium újjáalapítási kísérletét illetően.
A prefektus elmosolyodott, amikor felvetettük, hogy egyik elődje, az azóta nacionalista politizálásra „szakosodott” Marius Paşcan felszólította, hogy kötelessége megtámadni azt az önkormányzati határozatot, amely az iskolaalapítás első lépésének számít. A Népi Mozgalom (PMP) szélsőséges nézeteket valló országos alelnöke szerint a marosvásárhelyi tanácsosok törvénytelenséget követtek el azzal, hogy egy, a bíróság által felszámolt iskolát próbáltak meg újraalapítani. „Léteznek bizonyos törvényes lépések, amelyeket be kell tartanunk. Elsősorban a polgármesteri hivataloknak tíz napon belül át kell küldeniük az önkormányzati határozatokat, ami meg is történt. Másodsorban a prefektúra jogi apparátusának hat hónap áll rendelkezésére, hogy megállapítsa, döntésével a tanács betartotta vagy sem a törvényes előírásokat. Jelen pillanatban nekem ezt nincs honnan tudnom” – jelentette ki Togănel. Mivel az iskola újjáalapításában meghatározó szerepet játszik a tanfelügyelőség is, arra lettünk volna kíváncsiak, hogy Fănică Niţă mennyire tartja jogosnak az egyház és általában a magyar közösség követelését. Válasz helyett a tanfelügyelő arról kezdett beszélni, hogy minden egyes intézmény alapítása többlépcsős folyamatot feltételez.
„A lényeg, hogy egyetlen gyermek sem marad a rendszeren kívül” – toldotta meg Mara Togănel.
Előzmények
A bukaresti legfelsőbb bíróság május 3-án kimondott jogerős ítéletében érvénytelenítette a II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Gimnázium létrehozását elrendelő miniszteri rendeletet. A 2014 óta működő iskolát azért kellett 2018-ban miniszteri rendelettel újra létrehozni, mert korábbi létrehozásában az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) törvénytelenséget látott, és vádat emelt Tamási Zsolt iskolaigazgató és Ștefan Someșan volt főtanfelügyelő ellen. A per vádiratát a bíróság visszaküldte kiegészítésre a vádhatóságnak, és a kiegészítés azóta sem történt meg, de az iskola ellen indított perek az intézmény megszűnéséhez vezettek. A tanintézet azért szálka a román nacionalista szervezetek szemében, mert a római katolikus egyház 2004-ben visszaperelte az egykor államosított marosvásárhelyi iskolaépületeit – emlékeztet az MTI. A katolikus gimnázium egykori főépületében ma Marosvásárhely román tannyelvű elitiskolája, az Unirea Főgimnázium működik. Az elitiskola szülői és tanári közössége attól tart, hogy ha újraalakul a katolikus iskola, egy idő után igényt fog tartani egykori épületeire. A II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Gimnázium az iskola régi épületében, és más egyházi épületekben kezdte meg működését.
A fejlesztési minisztérium létrehozta az országos helyreállítási terv (PNRR) keretében tervezett 4500 új bölcsődei hely csaknem háromnegyedét – jelentette be Cseke Attila miniszter, aki szombaton Lugosban avatott fel egy új bölcsődét.
Raed Arafat belügyi államtitkár úgy véli, hogy a közösségi média hálózatok nagy kockázatot jelentenek a gyermekek és serdülők számára, és szerinte ideje, hogy a törvényhozók korlátozzák a 15–16 év alattiak hozzáférését ezekhez az online platformokhoz.
Elődjéhez, Ferenc pápához hasonlóan XIV. Leó is úgy döntött, hogy nem költözik be a vatikáni paloták pápai lakosztályába, hanem egyszerűbb, személyre szabott otthont alakít ki magának.
Nicușor Dan államelnök tavaly egyebek mellett festményeket, fényképeket, albumokat, könyveket, porcelán tárgyakat, metszeteket, emblémákat, emlékérmeket, sőt egy nyakkendőt is kapott ajándékba a 2025-ös évi protokoll-eseményeken.
Több százan demonstráltak Csíkszeredában szombat délben az adókedvezmények eltörlése miatt, a kormány lemondását is követelve. A tüntetésen a kezdeményezők mellett Korodi Attila, Csíkszereda polgármestere is felszólalt. Fotókon mutatjuk az eseményt.
A Richter-skála szerint 3,2-es erősségű földrengés történt pénteken 19 óra 31 perckor Vrancea megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
Az energiabiztonságról egyeztetett pénteken Nicușor Dan államelnök ukrán hivatali kollégájával. Erről Volodimir Zelenszkij számolt be péntek este a Facebook-oldalán.
A kabinet pénteken határozattal módosította a pirotechnikai termékek forgalomba hozatalának feltételeit, drasztikusan korlátozva a balesetveszélyes termékekhez való hozzáférést.
Az Európai Bizottság (EB) pénteken úgy döntött, hogy bepereli Romániát az Európai Unió Bíróságán, mert nem alkalmazta helyesen a hulladéklerakókról szóló 1999/31/EK irányelvet és az azt módosító 2018/850 direktívát.
Kivonultak az elégedetlen adófizetők szombaton Csíkszereda főterére, hogy így jelezzék: tiltakoznak a magas adók ellen. Ez már a második megmozdulás a hargitai megyeszékhelyen a szerdai „flash-mob” után.
szóljon hozzá!