
Ki kellene iktatni a törvénykezésből azt a passzust, amely előírja, hogy települések szétválásakor vagy összevonásakor (azaz a közigazgatási terület megváltoztatásakor) népszavazást kelljen kiírni – véli Maros megye prefektusa, aki ismét előállt községösszevonási elméletével.
2010. március 01., 18:162010. március 01., 18:16
2010. március 01., 19:122010. március 01., 19:12
Egyre nyilvánvalóbb Maros megye prefektusának, Marius Paşcannak az a törekvése, hogy takarékosságra hivatkozva, kihasználva a gazdasági válságot és a pénztelenséget, valamiképpen megakadályozza, hogy Maros megyei települések is csatlakozhassanak Székelyföldhöz, vagy ha netán az új regionalizálási elképzelés megvalósul, akkor a jelenlegi Maros megye településeinek jóhányada „magyar” legyen. Nem először hivatkozik arra, hogy jó néhány község nem képes előteremteni a működéshez szükséges összeget, sokkal többet költenek, mint amennyi a bevételük, ezért jó megoldás lenne a kevésbé gazdaságos településeket összevonni. Ehhez azonban, mivel megváltozik a helység közigazgatási területe, a jelenlegi törvénykezés szerint népszavazás szükséges.
„Törvénymódosító javaslatot kellene tenni, hogy referendum nélkül lehessen összevonni a településeket. Némely községben középkori körülmények uralkodnak, bármekkora erőfeszítést tenne a polgármester. Bizonyos polgármesteri hivatalok nem tudnak önerőből működni” – mondta Marius Paşcan kormánybiztos.
A helyi közigazgatás újraszervezésére vonatkozó tervezetet valószínűleg jövő héten véglegesítik, majd továbbítják a kormányhoz. Ezelőtt azonban, március 4-én Marius Paşcan Bukarestbe utazik, ahol találkozik Vasile Blaga belügyminiszterrel – és biztosan ebben az ügyben is egyeztet. A települések összevonása azért lehet ennyire fontos és aktuális, mert ha sikerülne „egybecsapni” bizonyos helységeket, akkor ezt nagy valószínűséggel úgy tennék, hogy megváltozzon a község nemzetiségi összetétele, akkor pedig már nem támogatná a lakosság többsége a Székelyföld-elképzelést a településeken.
II. Rákóczi Ferenc születésének 350. évfordulója alkalmából egész napos rendezvénysorozattal emlékezett meg a fejedelemről Marosvásárhely magyar közössége. Az ünnepség emlékeztetett a város szabadságharcban betöltött meghatározó szerepére is.
Az utóbbi években ismétlődő jelenség Székelyföldön, hogy a márciusi-áprilisi felmelegedést hirtelen visszatérő fagyok váltják. Ezek komoly károkat okozhatnak a gyümölcsösökben, teljesen el is veszhet az adott évi termés.
Elutasította a marosvásárhelyi önkormányzat a Postarétre tervezett egészségügyi központ megépítésére vonatkozó határozattervezetet. Az RMDSZ-es tanácsosok szerint a dokumentáció nem felelt meg a zöldövezetekre és a műemlékvédelemre vonatkozó előírásoknak.
A helyi érdekeltségű vasúti szolgáltatás előkészítéséről, a földrengésveszélyes tömbházakról és a várbeli vendéglők bérbeadásáról is döntöttek csütörtökön. A marosvásárhelyi képviselő-testület csaknem ötven napirendi pontot tárgyalt.
Újraválasztották Kovács Mihály Leventét az RMDSZ marosvásárhelyi szervezetének elnökévé a csütörtöki tisztújító küldöttgyűlésen.
Több mint két napja dolgoznak a tűzoltók a ludasi hulladéklerakónál keletkezett tűz megfékezésén. A lángokat már eloltották, de a területen továbbra is vannak tűzfészkek, amelyek folyamatos felügyeletet igényelnek.
Óriáskivetítőn lesz megtekinthető csütörtök este a világbajnoki pótselejtező elődöntője a marosvásárhelyi várban.
Átadták szerdán Héjjasfalván az országos bölcsődeépítési program keretében felhúzott legújabb intézményt – ez már az 55. „zsiráfos” bölcsőde, amely jellegzetes arculatához tartozik egy foltos hosszúnyakú is a bejáratnál.
Hivatalból indítottak eljárást egy közösségi médiában megjelent bejelentés nyomán a Maros megyei rendőrök március 24-én, amely szerint egy segesvári férfi nem megfelelő körülmények között tartja kutyáját.
II. Rákóczi Ferenc születésének 350. évfordulója alkalmából március 27-én, pénteken egész napos rendezvénysorozattal emlékeznek meg a fejedelemről Marosvásárhelyen.
szóljon hozzá!