Ajánlólevél: valóban kulcs egy állás megszerzéséhez?

Kisvárosban nehezebb félrevezetni az alkalmazót

Jakab Áron Csaba, a Székelyudvarhelyi Mikrovállalkozók Szövetségének elnöke úgy gondolja, hogy kisvárosokban (mint például Székelyudvarhelyen) sajátos törvényszerűségek működnek a munkaerő felvételekor: a

Az ajánlólevél szerepe felértékelődik abban az esetben, ha vezető vagy pénzügyi felelősséggel járó beosztásba keresnek munkatársat –  ilyenkor a munkaadók már ellenőrzik is az ebben foglaltakat.

A kisvárosi környezet tehát kedvez annak, hogy a munkaadó ismerősökön keresztül szerezzen megbízható információt a jelentkezőről. A sepsiszentgyörgyi Conta könyvelési cég tulajdonosa, Attl Simona elmondta, hogy ő már nem is hirdeti meg a megüresedett állást, mert tapasztalata alapján ilyenkor túl sokan jelentkeznek, és a félórás beszélgetés – amely alatt mindkét fél azt mondja, amit a másik akar hallani – nem elég szilárd alap valaki alkalmasságának megítéléséhez. Amennyiben viszont

Bihari Béla, az Egnosis számítástechnikai cég vezetője szerint az ajánlólevél fontos, de még lényegesebb, ha az álláskereső egy olyan cégtől jön, amely már partnerségben áll velük. Ez abszolút előnyt jelent a kiválasztási folyamatban.

Ajánlólevél a Bertisnél: nem jelent garanciát

Nem minden munkakörben kérik, de egy nagyobb felelősséggel járó pozícióban már kiemelten fontos az ajánlólevél a kiskereskedelmi üzletláncot és vendéglátóegységeket működtető Bertis cégcsoportnál. Imreh Roland, a cég toborzási specialistája megmagyarázta, miért van ez így:

Felsőfokú végzettséget igénylő, irodai munkához viszont mindenképp kérnek ajánlólevelet, és meg is keresik az illető volt felettesét, hogy rákérdezzenek a véleményére.

A Bertisnél még mindezek után is sarkalatos pontja marad a vizsgáztatási folyamatnak annak a 200 kérdéses személyiségtesztnek az eredménye, amelyet mindegyik jelentkezőnek ki kell töltenie: ez elárulja, hogy

• mennyire megbízható az illető,

• illetve mennyire alkalmas a megcélzott pozícióra,

• mennyire lesz eredményes a munkája.

„Ez a procedúra arra szolgál, hogy a lehető legnagyobb bizonyossággal válasszuk ki a jövendőbeli kollégát, mivel egy új személy alkalmazása és betanítása nagy költséggel jár és sok időt vesz fel. 

– árulta el Imreh Roland. Magyarországon annyiban más a helyzet – tudtuk meg –, hogy ott már kérés nélkül is csatolják az önéletrajzhoz az ajánlólevelet az álláskeresők. Ez tehát nem egy kifutó divat,

A pályakezdő fiatalok és a referencia

Sok vicc, illetve gúnyos megjegyzés tárgyát képezi az a gyakorlat, amikor a cégek a pályakezdőktől is szakmai tapasztalatot kérnek. A helyzet azonban nem kilátástalan: a sepsiszentgyörgyi StartUp HUBnál például ők is jól elstartolhatnak. Grüman Róbert cégvezető elmondta, nem követik azt a módot, ahogy a közintézmények viszonyulnak a pályakezdőkhöz, releváns szakmai tapasztalatot kérve tőlük. A StartUp HUB-nál ehelyett annak örülnek és

Ha releváns a pozíció szempontjából, akkor ellenőrzik a jelentkező által elmondottakat – Sepsiszentgyörgy sem nagyváros, ismerik egymást a civil szféra szereplői. A cégnél viszont nagyon jól bevált a kétkörös alkalmazási rendszer: első körben a humánerőforrás-menedzser találkozik a pályázóval, a kiválasztott pedig a vezetőséggel is elbeszélget.

– összegezte a cég filozófiáját Grüman Róbert.