Csíkszék
Gyergyószék
Háromszék
Marosszék
Udvarhelyszék

Ahol a kórustagok az éneklésben találják meg önmagukat

Kömény Kamilla 2018. március 03., 08:22
HIRDETÉS

Mivel a kórusénekléshez megfelelő lelkület és kellő kitartás szükséges, így a kóristák közelebb érezhetik magukat Istenhez – vélekedik Szabó Tamás, a 48 éve tevékenykedő csíkszentmártoni egyházi énekkar jelenlegi vezetője.

A csíkszentmártoni egyházi énekkar az idei kórustalálkozón Fotó: Jánó Elemér

A csíkszentmártoni egyházi kórust 1970-ben alapította idős Szabó József, aki azóta megszakítás nélkül tevékenykedik – avatott be Szabó Tamás. A jelenlegi kántor hozzátette, édesapja 1970-től 2010-ig vezette az énekkart, nyugalmazása után pedig ő vette át a kántori feladatokat, így az énekkar vezetését is. 2012-ben pedig úgy döntöttek, hogy a kórus felveszi Baka János nevét egy ünnepélyes szentmise keretében.

Habár Baka János nem a falu szülötte – Csíkszentgyörgyön született –, mégis méltónak találtuk arra, hogy felvegyük a nevét, hiszen életének és munkásságának nagy részét Csíkszentmártonban töltötte el, mint kántortanító

– tisztázta.

HIRDETÉS

Mint megtudtuk, a kórus létszáma minimálisan évről-évre változik – mivel a lányok férjhez mennek, a fiatalok elkerülnek iskolába –, de általában 25–33 személy énekel a karban. Azért nincs nagyobb változás, mivel

elsősorban az idősödő kórustagok családtagjai közül kerülnek ki az új tagok,

akik más közegből érkeznek, kevesen tartanak ki a kóruséneklés mellett. Emiatt sok a tagok között a családtag, rokon, de ennek ellenére minden érdeklődőt szívesen fogadnak az énekkarba, még a kottaismeret sem föltétlen szükséges – tisztázta a kántor. Megjegyezte, a kórustagok között is akadnak, akik nem ismerik a kottát, de a rendszeres gyakorlás révén ők is megfelelően megtanulják a kórusműveket – tehát ez senkit ne tartson távol az egyházi kórustól.

Kérdésünkre, hogy mi tartja fent ilyen hosszú ideig, ennyi ember érdeklődését a kóruséneklés iránt, a karvezető kifejtette, a kóristák szeretetből énekelnek, szívügyüknek tekintik azt.

Szerintem, aki kórusba jár, az kicsit az Istenhez is közelebb kell legyen. A kórusénekléshez ugyanis kell egy lelkület, kellő kitartás

– mutatott rá a szakember. Kiemelte ugyanakkor, hogy a helyi plébános érdeklődése, dicsérete mindenképpen sokat jelent a kórusok számára, külső hatásként talán ez, ami leginkább befolyásolhatja a hozzáállásukat.

Hetente kétszer tartanak próbákat, amelyeket úgy sem halasztják el, ha csak nagyon kevesen tudnak időt szakítani rá – nem egyszerű ugyanis összeegyeztetni az iskolai, illetve munkaprogrammal a gyakorlást. Rendszerint szeptembertől májusig rendszeresítik a próbákat, azt követően egy nagyobb szünetet tartanak. Elsőként az egyházközség búcsúünnepére készülnek (november 11.), majd a karácsonyi időszakra, kórustalálkozóra, nagyböjtre és a húsvéti ünnepkörre. Emellett rendszerint énekelnek március 15-én, tartottak tavaszköszöntőt, szerveztek népdalestet, karácsonyi, húsvéti hangolódót. Az éneklés mellett nem mulasztják el egymás felköszöntését sem, s évente egyszer családosan is kirándulnak – részletezte Szabó Tamás.

Az általuk szervezett bálokon begyűlt összegből 2011-ben megvásárolták a 32 kórusruhához szükséges anyagot, és megvarratták azokat az énekkar tagjai számára. Azóta azokban a zöld, fehér szegélyű ruhákban énekelnek a helyi nagyobb egyházi ünnepekkor,

a kórustalálkozókra székelyruhát öltenek magukra.

Emellett a korábban általuk használt mappákat egy helyi adakozótól kapták, közben azonban nagyobbra kellett cserélniük azokat, ezt pedig saját költségükből oldották meg – ismertette a kórusvezető. Rámutatott arra is, hogy nem szoktak támogatást kérni, amit csak tudnak, maguk oldanak meg, a fénymásolást viszont a plébánián, illetve az önkormányzatnál végzik, a kórustalálkozó szervezésekor pedig a plébánia, a helyi közbirtokosság és önkormányzat is besegít az énekkarnak.

Emlékezetes élményként Szabó Tamás azt emelte ki, hogy – mivel vannak nagyon jó és kevésbé sikeres próbák – jól eső érzés számára, amikor az egyik kórustag kijelenti, hogy a gyakorlás egy élmény volt számára. Ilyenkor a másfél-két órás próba után sem igazán akarnak hazamenni a tagok, mert jól érzik magukat, a közös sikerélmény feltölti őket. Szintén nem felejtette el, amikor az egyik tag azt mondta, hogy ő a kóruséneklésben találta meg önmagát.

Az énekkar tagjai

Pál Emília, Serbán Piroska, Szabó Cecília, Bándi Adél, Bodó Hetta, Sztojka Annamária, Serbán Beáta, Részegh Ágota, Nagy Erzsébet, Potyó Márta, Bodor Júlia, Schrádi Réka, Bálint Kinga, Serbán Mónika, Nagy Kamilla, Ficzi Anita, Kovács Karola, ifj. Szabó József, Gergely Zoltán, Bodó László, Tamás Mátyás, Részegh Ernő, Ferencz Imre, Keresztes László, Cseke András, Tamás László, Serbán Botond, Serbán József.
Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
HIRDETÉS
0 HOZZÁSZÓLÁS
Hallgassa online rádióinkat
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS