
Pál József Csaba püspök. „Úgy fordultunk a csíksomlyói Máriához, hogy tudtuk, elmondhatunk neki mindent”. Archív
Fotó: Makkay József
„A csíksomlyói pünkösdi búcsúkon mindig nagy »hitáramlat« van, a Jóisten különösen közel érezhető, és a Szűzanya nagy melegséggel öleli át a népet. A búcsú után mindig »fellélegezve« mennek haza az emberek” – osztotta meg gyermekkori búcsús élményeit a csíkcsomortáni születésű Pál József Csaba temesvári megyés püspök, az idei pünkösdi szentmise szónoka.
2019. június 07., 09:522019. június 07., 09:52
2019. június 07., 18:382019. június 07., 18:38
Ferenc pápa június elsejei látogatása után egy héttel újra teljes búcsúban részesülhetnek a hívők a csíksomlyói pünkösdi búcsún. A Hármashalom oltárnál tartott szentmise szónoka ezúttal Pál József Csaba temesvári megyés püspök lesz. „Nagy megtiszteltetésnek vettem, hogy felkértek arra, hogy én legyek a szónoka” – nyilatkozta megkeresésünkre a csíkcsomortáni születésű püspök. Hozzátette,
„Csíksomlyón, ahol felnőttem, sok-sok kegyelmet kaptam, és hátha most én is a Jóistentől kegyelmet tudok kérni népemre. Ezzel a gondolattal készülök a szentbeszédre” – osztotta meg.
„Íme, az Úr szolgáló leánya!”
Ugyanakkor az „Íme, az Úr szolgáló leánya!” jelmondatra, a csíksomlyói kegyhely és búcsú mottójára is utalni fog. Arra, hogy mit jelent nekünk a Szűzanya, mit jelent az ő igenje, ahogyan azt válaszolja az Úrnak, hogy „Legyen nekem a Te igéd szerint”. „Csíksomlyón a Szűzanya minket egy egységes népnek lát, nekünk fontos, hogy a mindennapi életben is egységben éljünk, hiszen a széthúzással magunkat tesszük tönkre” – vallja Pál József Csaba. Hozzáfűzte, ugyanakkor fontos az is, hogy bízzunk a Jóistenben, és pünkösd lévén figyeljünk a Szentlélekre.
Gyermekkori emlékei a búcsúkról
Tekintettel arra, hogy Csíksomlyó közelében nőtt fel, arra is rákérdeztünk, hogyan emlékszik vissza a csíksomlyói búcsúkra. „Gyermekkoromból két búcsúra emlékszem vissza, amelyeket Csíksomlyón tartottak: a pünkösdi búcsúra és az őszi búcsúra. Az őszi volt a kicsi búcsú, a pünkösdi meg a nagy búcsú számunkra” – mesélte a püspök. Hozzátette, akkoriban a pünkösdi búcsút nem a csíksomlyói nyeregben, hanem a kegytemplomban tartották. „Olyan sokan összegyűltek, hogy a templomba nem is fértek be, sokan a sekrestye folyosóján ültek a csomagjaikkal. Azonban a hívők nagy áhítata magával ragadott, éjszaka is ott virrasztottam velük” – osztotta meg. A virrasztások során pedig elvégzik a keresztutat, rózsafüzért imádkoznak, van, amikor kissé el is szunyókálnak, felmennek a Mária-kegyszoborhoz, vagy éppen buzgón énekelnek – ezek az emlékképek maradtak meg benne.
Pál József Csaba temesvári megyés püspök, az idei pünkösdi szentmise szónoka.
Fotó: Facebook/Temesvári egyházmegye
„Ilyenkor mindig nagy »hitáramlat« van, a Jóisten különösen közel érezhető, és a Szűzanya nagy melegséggel ölei át a népet. A hívők pedig áhítattal fordulnak Máriához, a mi édesanyánkhoz, akinek segítségével tudják vinni keresztjeiket, nehézségeiket. A búcsú után mindig »fellélegezve« mennek haza az emberek” – fogalmazott, hozzátéve, úgy érzi, ez ma is így van.
„Úgy fordultunk a csíksomlyói Máriához, hogy tudtuk, elmondhatunk neki mindent, mert egészen biztosan jó helyen mondjuk el. És mindig kaptunk egy üzenetet, hogy mivel menjünk tovább, mit éljünk meg. Ez segített, és így nemcsak megkönnyebbedett a keresztünk, de kaptunk egy irányt, hogy merre érdemes haladni, mit érdemes megélni” – mondta. Ugyanakkor fontosnak tartja, hogy ne csak elmondjuk panaszainkat a Szűzanyának, hanem kapjuk is meg azt az üzenetet, amit égi édesanyánk és a Jóisten ránk bíz, fontos, hogy mindig tudjunk előre nézni – emelte ki a püspök.
Ismét jegyezhetők hétfőtől a Tezaur államkötvények – közölte a pénzügyminisztérium.
Plagizálással gyanúsították meg Radu Marinescu igazságügyi minisztert, aki azonban azt mondta, kifogásolt doktori disszertációját a húsz évvel ezelőtti jogszabályoknak és tudományos-etikai előírásoknak megfelelően írta meg.
A tavalyi harmadik negyedévben 9420 lej volt a romániai háztartások havi átlagjövedelme; a kiadások átlagösszege 8079 lej volt, ami a jövedelem 85,8 százalékát jelentette – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) hétfőn közzétett adataiból.
A kormány által előírt adóemelést kötelesek voltak végrehajtani az önkormányzatok. Azonban a polgármestereknek továbbra sem világos, hogy a többletbevétel valóban helyben marad-e, vagy a központi költségvetés vonja el. Az ügyben a kormány is megszólalt.
Alig négy óra alatt 30 ezer lejnyi bírságot szabtak ki a 15-ös országút mentén közúti ellenőrzést végző rendőrök, és négy jogosítványt is bevontak.
Keddre virradóan lehet a leghidegebb ebben a téli szakaszban – nyilatkozta a Digi24 hírtévének Elena Mateescu, az Országos Meteorológiai Szolgálat igazgatója.
Az elmúlt 24 órában 67 riasztás érkezett a hegyimentő szolgálathoz, amelynek munkatársai 75 személynek nyújtottak segítséget – tájékoztatott hétfőn a Salvamont.
Mit hoz az új év: békét vagy bizonytalanságot? Spórolást vagy utazást? A Székelyhon január közepén egy gondolatébresztő, ugyanakkor szórakoztató játékkal várja olvasóit a Facebookon.
Az Országos Közegészségügyi Intézet (INSP) szerint felgyorsult az influenza terjedése Romániában, ezért a szakembereik azt javasolják, hogy a védőoltásra jogosultak haladéktalanul oltassák be magukat.
Negyedik alkalommal szervezik meg a Nincs más név újévi keresztény zenefesztivált Marosvásárhelyen január 17-én 17 órától a Kultúrpalota nagytermében.
1 hozzászólás