
Pál József Csaba püspök. „Úgy fordultunk a csíksomlyói Máriához, hogy tudtuk, elmondhatunk neki mindent”. Archív
Fotó: Makkay József
„A csíksomlyói pünkösdi búcsúkon mindig nagy »hitáramlat« van, a Jóisten különösen közel érezhető, és a Szűzanya nagy melegséggel öleli át a népet. A búcsú után mindig »fellélegezve« mennek haza az emberek” – osztotta meg gyermekkori búcsús élményeit a csíkcsomortáni születésű Pál József Csaba temesvári megyés püspök, az idei pünkösdi szentmise szónoka.
2019. június 07., 09:522019. június 07., 09:52
2019. június 07., 18:382019. június 07., 18:38
Ferenc pápa június elsejei látogatása után egy héttel újra teljes búcsúban részesülhetnek a hívők a csíksomlyói pünkösdi búcsún. A Hármashalom oltárnál tartott szentmise szónoka ezúttal Pál József Csaba temesvári megyés püspök lesz. „Nagy megtiszteltetésnek vettem, hogy felkértek arra, hogy én legyek a szónoka” – nyilatkozta megkeresésünkre a csíkcsomortáni születésű püspök. Hozzátette,
„Csíksomlyón, ahol felnőttem, sok-sok kegyelmet kaptam, és hátha most én is a Jóistentől kegyelmet tudok kérni népemre. Ezzel a gondolattal készülök a szentbeszédre” – osztotta meg.
„Íme, az Úr szolgáló leánya!”
Ugyanakkor az „Íme, az Úr szolgáló leánya!” jelmondatra, a csíksomlyói kegyhely és búcsú mottójára is utalni fog. Arra, hogy mit jelent nekünk a Szűzanya, mit jelent az ő igenje, ahogyan azt válaszolja az Úrnak, hogy „Legyen nekem a Te igéd szerint”. „Csíksomlyón a Szűzanya minket egy egységes népnek lát, nekünk fontos, hogy a mindennapi életben is egységben éljünk, hiszen a széthúzással magunkat tesszük tönkre” – vallja Pál József Csaba. Hozzáfűzte, ugyanakkor fontos az is, hogy bízzunk a Jóistenben, és pünkösd lévén figyeljünk a Szentlélekre.
Gyermekkori emlékei a búcsúkról
Tekintettel arra, hogy Csíksomlyó közelében nőtt fel, arra is rákérdeztünk, hogyan emlékszik vissza a csíksomlyói búcsúkra. „Gyermekkoromból két búcsúra emlékszem vissza, amelyeket Csíksomlyón tartottak: a pünkösdi búcsúra és az őszi búcsúra. Az őszi volt a kicsi búcsú, a pünkösdi meg a nagy búcsú számunkra” – mesélte a püspök. Hozzátette, akkoriban a pünkösdi búcsút nem a csíksomlyói nyeregben, hanem a kegytemplomban tartották. „Olyan sokan összegyűltek, hogy a templomba nem is fértek be, sokan a sekrestye folyosóján ültek a csomagjaikkal. Azonban a hívők nagy áhítata magával ragadott, éjszaka is ott virrasztottam velük” – osztotta meg. A virrasztások során pedig elvégzik a keresztutat, rózsafüzért imádkoznak, van, amikor kissé el is szunyókálnak, felmennek a Mária-kegyszoborhoz, vagy éppen buzgón énekelnek – ezek az emlékképek maradtak meg benne.
Pál József Csaba temesvári megyés püspök, az idei pünkösdi szentmise szónoka.
Fotó: Facebook/Temesvári egyházmegye
„Ilyenkor mindig nagy »hitáramlat« van, a Jóisten különösen közel érezhető, és a Szűzanya nagy melegséggel ölei át a népet. A hívők pedig áhítattal fordulnak Máriához, a mi édesanyánkhoz, akinek segítségével tudják vinni keresztjeiket, nehézségeiket. A búcsú után mindig »fellélegezve« mennek haza az emberek” – fogalmazott, hozzátéve, úgy érzi, ez ma is így van.
„Úgy fordultunk a csíksomlyói Máriához, hogy tudtuk, elmondhatunk neki mindent, mert egészen biztosan jó helyen mondjuk el. És mindig kaptunk egy üzenetet, hogy mivel menjünk tovább, mit éljünk meg. Ez segített, és így nemcsak megkönnyebbedett a keresztünk, de kaptunk egy irányt, hogy merre érdemes haladni, mit érdemes megélni” – mondta. Ugyanakkor fontosnak tartja, hogy ne csak elmondjuk panaszainkat a Szűzanyának, hanem kapjuk is meg azt az üzenetet, amit égi édesanyánk és a Jóisten ránk bíz, fontos, hogy mindig tudjunk előre nézni – emelte ki a püspök.
A Nicușor Dan államelnök által hétfőn kihirdetett és jövő évtől hatályos törvény értelmében az 1990. június 13-15-i bányászjárás áldozatai havi 5000 lej kártérítésre, ingyenes orvosi ellátásra és kezelésekre jogosultak.
Több személyt kellett megelőzési céllal kimenekíteni egy székelyudvarhelyi tömbházból hétfőn délután, miután lángok csaptak fel az egyik lakrész konyhájában. A tűz anyagi kárral járt – közli a Hargita megyei tűzoltóság.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök hétfőn közölte, hogy a Cotroceni-palotában tartott délelőtti egyeztetéseken „tűzszüneti” kormány megalakítására tett javaslatot, figyelembe véve, hogy lehetetlen jelenleg egy „kényelmes parlamenti többség” létrehozása.
Elfogadta az Országgyűlés hétfőn az alaptörvény tizenhetedik módosítását, amelynek értelmében a hatálybalépést követő napon Sulyok Tamás köztársasági elnök megbízatása megszűnik.
Két román állampolgárságú hegymászó életét vesztette az olaszországi Gran Paradiso-hegységben, miután egy gleccserszakadékba zuhantak – jelentették be hétfőn az olasz hegyimentők az ANSA hírügynökség szerint.
Hat medve ijesztett rá kilenc román, magyar és ausztrál nemzetiségű turistára hétfőn délután a Gyimesfelsőlok területén lévő széphavasi Szentlélek-kápolnánál – tájékoztat a Hargita Megyei Csendőr-főkapitányság.
Marosvásárhelyen a szálló por az egyik legnagyobb légszennyezési tényező, a szakemberek szerint pedig télen nagyobb gondot okoz, mint nyáron. Korlátozásokkal, az alternatív közlekedés népszerűsítésével és hőszigetelésekkel lehetne javítani a helyzeten.
A 17. alaptörvény-módosítás nem akar embereket megalázni, éppen ellenkezőleg egy megalázott nemzet becsületét akarja és fogja visszaadni – mondta Magyar Péter miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben.
Románia határozottan elítéli az Oroszország Szövetségi Biztonsági Szolgálata által irányított csoportok által végrehajtott ellenséges kibertevékenységeket – jelentette ki hétfőn Nicușor Dan államelnök.
Megváltozik a Szent Anna-tó látogatási rendje: a látogatóknak napijegyet kell váltaniuk, amely magában foglalja a látogatóközpont belépőjét és három óra ingyenes parkolást, míg a Mohos-tőzegláp ezentúl kötelező idegenvezető nélkül is látogatható lesz.
1 hozzászólás