
Pál József Csaba püspök. „Úgy fordultunk a csíksomlyói Máriához, hogy tudtuk, elmondhatunk neki mindent”. Archív
Fotó: Makkay József
„A csíksomlyói pünkösdi búcsúkon mindig nagy »hitáramlat« van, a Jóisten különösen közel érezhető, és a Szűzanya nagy melegséggel öleli át a népet. A búcsú után mindig »fellélegezve« mennek haza az emberek” – osztotta meg gyermekkori búcsús élményeit a csíkcsomortáni születésű Pál József Csaba temesvári megyés püspök, az idei pünkösdi szentmise szónoka.
2019. június 07., 09:522019. június 07., 09:52
2019. június 07., 18:382019. június 07., 18:38
Ferenc pápa június elsejei látogatása után egy héttel újra teljes búcsúban részesülhetnek a hívők a csíksomlyói pünkösdi búcsún. A Hármashalom oltárnál tartott szentmise szónoka ezúttal Pál József Csaba temesvári megyés püspök lesz. „Nagy megtiszteltetésnek vettem, hogy felkértek arra, hogy én legyek a szónoka” – nyilatkozta megkeresésünkre a csíkcsomortáni születésű püspök. Hozzátette,
„Csíksomlyón, ahol felnőttem, sok-sok kegyelmet kaptam, és hátha most én is a Jóistentől kegyelmet tudok kérni népemre. Ezzel a gondolattal készülök a szentbeszédre” – osztotta meg.
„Íme, az Úr szolgáló leánya!”
Ugyanakkor az „Íme, az Úr szolgáló leánya!” jelmondatra, a csíksomlyói kegyhely és búcsú mottójára is utalni fog. Arra, hogy mit jelent nekünk a Szűzanya, mit jelent az ő igenje, ahogyan azt válaszolja az Úrnak, hogy „Legyen nekem a Te igéd szerint”. „Csíksomlyón a Szűzanya minket egy egységes népnek lát, nekünk fontos, hogy a mindennapi életben is egységben éljünk, hiszen a széthúzással magunkat tesszük tönkre” – vallja Pál József Csaba. Hozzáfűzte, ugyanakkor fontos az is, hogy bízzunk a Jóistenben, és pünkösd lévén figyeljünk a Szentlélekre.
Gyermekkori emlékei a búcsúkról
Tekintettel arra, hogy Csíksomlyó közelében nőtt fel, arra is rákérdeztünk, hogyan emlékszik vissza a csíksomlyói búcsúkra. „Gyermekkoromból két búcsúra emlékszem vissza, amelyeket Csíksomlyón tartottak: a pünkösdi búcsúra és az őszi búcsúra. Az őszi volt a kicsi búcsú, a pünkösdi meg a nagy búcsú számunkra” – mesélte a püspök. Hozzátette, akkoriban a pünkösdi búcsút nem a csíksomlyói nyeregben, hanem a kegytemplomban tartották. „Olyan sokan összegyűltek, hogy a templomba nem is fértek be, sokan a sekrestye folyosóján ültek a csomagjaikkal. Azonban a hívők nagy áhítata magával ragadott, éjszaka is ott virrasztottam velük” – osztotta meg. A virrasztások során pedig elvégzik a keresztutat, rózsafüzért imádkoznak, van, amikor kissé el is szunyókálnak, felmennek a Mária-kegyszoborhoz, vagy éppen buzgón énekelnek – ezek az emlékképek maradtak meg benne.
Pál József Csaba temesvári megyés püspök, az idei pünkösdi szentmise szónoka.
Fotó: Facebook/Temesvári egyházmegye
„Ilyenkor mindig nagy »hitáramlat« van, a Jóisten különösen közel érezhető, és a Szűzanya nagy melegséggel ölei át a népet. A hívők pedig áhítattal fordulnak Máriához, a mi édesanyánkhoz, akinek segítségével tudják vinni keresztjeiket, nehézségeiket. A búcsú után mindig »fellélegezve« mennek haza az emberek” – fogalmazott, hozzátéve, úgy érzi, ez ma is így van.
„Úgy fordultunk a csíksomlyói Máriához, hogy tudtuk, elmondhatunk neki mindent, mert egészen biztosan jó helyen mondjuk el. És mindig kaptunk egy üzenetet, hogy mivel menjünk tovább, mit éljünk meg. Ez segített, és így nemcsak megkönnyebbedett a keresztünk, de kaptunk egy irányt, hogy merre érdemes haladni, mit érdemes megélni” – mondta. Ugyanakkor fontosnak tartja, hogy ne csak elmondjuk panaszainkat a Szűzanyának, hanem kapjuk is meg azt az üzenetet, amit égi édesanyánk és a Jóisten ránk bíz, fontos, hogy mindig tudjunk előre nézni – emelte ki a püspök.
Arad nemcsak a gyász helye, a vértanúk bátorsága nemzedékeknek mutatott példát és adott erőt, ezért Arad arra is emlékeztet, hogy amit az ember a közösségéért tesz, kitörölhetetlenül tovább él – jelentette ki Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke.
Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc öröksége nem egyetlen párté, politikai oldalé, hanem a teljes magyar nemzeté – mondta a miniszterelnök kedden Gyulán, az aradi vértanúk emléknapján tartott megemlékezésen.
A Székely himnusz születését, történelmi hátterét és közösségi jelentőségét bemutató vándorkiállítás nyílt meg a csíkszeredai Mikó-vár udvarán. A tárlat év végéig látogatható.
Csíkszeredában is megemlékeztek október 6-án az aradi vértanúkról, akik a szabadságért a legnagyobb áldozatot hozták.
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) szenátusi frakcióvezetője, Petrișor Peiu kedden kijelentette, hogy a parlamenti képviselők és szenátorok többsége támogatná az előre hozott választások megtartását.
Több mint ötven ember jelenlétében zajlott az aradi vértanúkra való emlékezés kivégzésük 177. évfordulóján Sepsiszentgyörgyön. Talán azért, mert a veszteségeket nehezebben viseljük – jelentette ki Pénzes Lóránd történelemtanár az ünnepségen.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) országos elnöksége kedden felhatalmazta a párt vezetőit, hogy tárgyalásokat kezdjen Luca Niculescu kijelölt miniszterelnökkel.
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) számára prioritás, hogy Romániának legyen teljes jogkörű kormánya, és az ne függjön a szélsőséges pártok támogatásától.
A kézdivásárhelyi Nagy Mózes Főgimnázium udvarán több százan hajtottak fejet kedd délután a szabadságharc vértanúinak emléke előtt. Az iskola tanulói S ők élni fognak, élni mindörökkön című összeállításukat adták elő, beszédek nem hangzottak el.
Hatvan napos hatósági felügyelet alá helyezték Călin Georgescu egyik támogatóját, aki a gyanú szerint hétfőn megtámadott két TV operatőrt a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség (DIICOT) székháza előtt.
1 hozzászólás