Aggódik az anyanyelvi oktatásért az RMPSZ

„Az utóbbi időben a közszférában dolgozók leépítése és a költségek csökkentésére hozott kormányhatározat egy olyan folyamatot indított el, amelyik teljesen szétveri az amúgy is összekuszált romániai oktatást és ezen belül az anyanyelvi oktatást” – írja állásfoglalásában az RMPSZ elnöke, Lászlófy Pál. Rámutat, mindez olyan körülmények között történik, hogy az országban, ahol élünk, az anyanyelvű oktatás minden szinten az alkotmányban szentesített jog, és ahol a parlamenti pártok a neveléssel kapcsolatos paktumot írtak alá.

Az RMPSZ kifogásolja, hogy a kormány egyedüli prioritása a költségek csökkentése, és hogy egy átfogó törvényes keret megteremtése helyett a megoldást a tanfelügyelőségekre és az iskolákra hárították. „A tantervek, a kötelező óraszám, az iskolák működését meghatározó normatívák és ezek alapján megkötött munkaszerződések csak olyan leépítéseket engednek meg, amelyek iskolákat szüntetnek meg” – mutat rá a szervezet.

Az RMPSZ területi szervezetei elvárásokat fogalmaztak meg, és javaslatokat is kidolgoztak a helyzet orvoslására. Elvárásuk, hogy az iskola-összevonás ne érintse az óvodai és az elemi osztályokat, hisz az ezekbe járó gyerekek még túl kicsik az ingázáshoz. Ugyanakkor javasolják, hogy állítsák össze a hátrányos helyzetű települések névjegyzékét, és az ezen településeken lévő tanintézményeket, továbbá a székelyföldi megyék alacsony létszámú, anyanyelvi oktatásban résztvevő osztályait ne a fejkvóta szerint, hanem egy speciális alapból finanszírozzák. Mindezt annak érdekében, hogy az elnéptelenedő vidéki településeken az oktatás továbbra is fennmaradjon.

Javasolják továbbá, hogy a vidéki tanintézmények esetleges összevonása előtt készüljön átfogó felmérés arról, hogy hogyan oldható meg az ingáztatás minden diák számára, hogy a városokban történjen meg az iskolahálózat újjáértékelése a helyi közösségek javaslatai alapján, valamint, hogy a költségek lehetséges csökkentését a minisztériumi és tanfelügyelőségi szinten is vizsgálják felül.

Az RMPSZ megállapítása szerint ugyanakkor a finanszírozásra vonatkozó kormányhatározat módosítását mindenképpen meg kell előznie a beiskolázási tervet rögzítő kormányhatározatnak. A szervezet ugyanakkor azt kéri, hogy a pótfinanszírozást ne bízzák az önkormányzatokra, mert ez létbizonytalanságnak teszi ki az iskolákat.

A pedagógusokat tömörítő civil szervezet felhívja a figyelmet a fejkvóta alapú finanszírozás tökéletlenségeire és számos tisztázandó kérdésre is. Meglátásuk szerint nem rendezett a több intézményt kiszolgáló egységek finanszírozásának kérdése (pl. logopédiai kabinetek), a bentlakással és étkezdével rendelkező iskolák többletköltségeinek fedezése, a művészeti, teológiai iskolák oktatási sajátosságaiból adódó többletköltségek finanszírozása, az alternatív iskolák besorolása, a fakultatív órák oktatóinak bérezése, a sajátos nevelési igényű gyerekek többletköltségeinek fedezése.

Az RMPSZ javasolja az egy főre számított finanszírozási alapösszeg megemelését, külön alap létrehozását a kisebbségi oktatás költségeinek kiegészítésére, illetve a tömb és a szórvány helyzet megkülönböztetését a finanszírozásban.

A pedagógusok szövetsége szerint a magyar közösségen belül is vannak tennivalók, így közös, RMDSZ, RMPSZ és tanfelügyelőségi tanácskozásokat kell összehívni, jogi és könyvelőségi tanácsadást kell biztosítani, illetve szakmai fórumot kell létrehozni a pozitív megoldások megosztására. „Ha valamikor, most úgy érzem, szükségszerűvé vált az összefogás racionális érvelés mentén mind a politikummal, mind a civil szférával, hogy elkerüljük a végzetes kimenetelt” – fogalmazott Lászlófy Pál, az RMPSZ elnöke.