Péntek délután a tavaszi, napsütéses idő ellenére is kevés marosvásárhelyi vett részt a székely szabadság napján. Főleg idősebbek jelentek meg a Székelyföld autonómiaigényét hangsúlyozni hivatott eseményen. Noha a szervezők több ezer embert vártak, alig félezren gyűltek össze. A hosszúra nyúlt köszöntések után a tömeg a belvárosba vonult, ahol a szervezők átadták a kiáltványukat a kormány képviselőjének.
2023. március 10., 18:402023. március 10., 18:40
2023. március 10., 18:562023. március 10., 18:56
Fotó: Haáz Vince
Péntek délután a tavaszi, napsütéses idő ellenére is kevés marosvásárhelyi vett részt a székely szabadság napján. Főleg idősebbek jelentek meg a Székelyföld autonómiaigényét hangsúlyozni hivatott eseményen. Noha a szervezők több ezer embert vártak, alig félezren gyűltek össze. A hosszúra nyúlt köszöntések után a tömeg a belvárosba vonult, ahol a szervezők átadták a kiáltványukat a kormány képviselőjének.
2023. március 10., 18:402023. március 10., 18:40
2023. március 10., 18:562023. március 10., 18:56
Marosvásárhelyen már a kora délutáni órákban a szokásosnál nagyobb rendőri jelenlétet lehetett észlelni a város bejáratainál, a belváros közelében és a Postarét felé vezető útszakaszokon.
Az ünnepség kezdete előtt már egy órával lezárták a Székely vértanúk emlékműve felé vezető utcát, elterelték a gépkocsikat, azonban az átjáró embereket nem ellenőrizték.
Fotó: Haáz Vince
A helyszínen a bemelegítést a korondi és parajdi fúvószenekar biztosította. A távolabbról érkezők közül többen jelezték, hogy
Mint ismert, a Székely Nemzeti Tanács 2012-ben hozott határozata március 10-ét jelölte meg a székely szabadság napjának. 1854-ben e napon végezték ki Marosvásárhelyen bágyi Török János kollégiumi tanárt, martonosi Gálfi Mihály ügyvédet és nagyváradi Horváth Károlyt, akik a Makk-féle összeesküvés tagjaiként az elbukott magyar forradalom és szabadságharc lángját akarták újra fellobbantani.
Fotó: Haáz Vince
Az ünnepség kezdetén Ötvös József nyugalmazott református lelkész szólt az egybegyűltekhez, felemlegetve, hogy bágyi Török János református presbiter volt. Arról beszélt, hogy az igazságtalanság elveszi a szabadságot, és ez történt 1854-ben is Marosvásárhelyen. Kifejtette: a Miatyánkot egyformán mondta akkor minden áldozat, és most is együtt mondhatják az egybegyűltek, felekezettől függetlenül.
Szili Katalin miniszterelnöki tanácsos „székely barátaimként” szólította meg a tömeget, köszönetet mondva Izsák Balázsnak és az SZNT-nek, hogy évről évre megemlékeznek a vértanúkról.
amikor emlékezni gyűlnek össze az emberek, akárcsak majd március 15-én. Az összetartozás fontosságáról beszélt, ami nélkül nem lehet megmaradni, a magyar nyelvet, kultúrát védeni, közösséget összefogni.
Fotó: Haáz Vince
Véleménye szerint az Európában élő nemzeti kisebbségeknek nem könnyű az életük, hiszen megtörténik, hogy nem tudják használni anyanyelvüket, megőrizni kultúrájukat. Fontos, hogy román állampolgárként a helyi magyar közösség tudja megőrizni kultúráját, nyelvét, hogy saját sorsáról dönteni tudjon. „Miért fontos az önigazgatás, az autonómia?” – tette fel a retorikai kérdést, majd válaszolt is rá:
Most, amikor egy háború árnyékában élünk, sokan azt mondják, nem kell az autonómiával foglalkozni. Pedig most is fontos, ahogy fontos a béke megteremtése is. Kívánok sok erőt az autonómia megteremtése felé vezető úton!”
Fotó: Haáz Vince
Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke bibliai áldással kezdte beszédét, majd a vértanú Pál apostolt idézte: minden nehézségünk ellenére nem csüggedünk. Kifejtette, nem a kétségbeesés érzetének kell uralkodnia az egybegyűlteken. Azokra a székely vértanúkra kell tekinteni, akik hittek a szabadságban, és ezért életüket adták; példaképek lehetnek ők ma is.
„Manapság jogainkért és szabadságunkért vívott küzdelmünk nem jár életveszéllyel.
Politikusaink a nemzeti önrendelkezés ügyét vakvágányra juttatták. A kedvezőtlen külső körülmények közepette akadályfutást kell folytatnunk nemzeti közösségünk legfőbb célkitűzése, az erdélyi magyarok tényleges szabadságát biztosító közösségi önrendelkezés kivívása érdekében” – fogalmazott Tőkés László, többször hangsúlyozva:
Csomortányi István, az Erdélyi Magyar Szövetség ügyvivő elnöke arról beszélt, hogy számukra a székely szabadság nem csupán kampányszólam. Kiemelte, az elmúlt harminc évben a közösség legnagyobb fogyatkozása következett be.
– mondta.
Fotó: Haáz Vince
Véleménye szerint ennek egyik oka az, hogy a regnáló politikai hatalom nem képviselte megfelelően a közösséget. Ma már nem beszélünk nyelvhasználatról, a vásárhelyi orvosi egyetem magyar karáról, ma már az is lehetetlennek tűnik, hogy egy egyházi gimnáziumot működtetni lehessen.
A székely nép önrendelkezése a megoldás a problémára” – jelentette ki a pártelnök.
Fotó: Haáz Vince
Üdvözölte az egybegyűlteket Erika Casajoana Daunert, a Junts per Catalunya (Együtt Katalóniáért) párt nemzetközi bizottságának tagja, továbbá Luke Uribe-Etxebarria, a spanyol szenátus tagja az Eusko Alderdi Jeltzalea/Partido Nacionalista Vasco (Baszk Nemzeti Párt) képviseletében és Robert Starosta, a Szilézia Kulturális Autonómiáját Kezdeményező Egyesület elnöke is. Angolul és németül szóltak a jelenlevőkhöz, szavaikat magyarra fordították. Mindhárman úgy fejezték be beszédüket:
Valamennyien a zászlóikat is elhozták, amelyeket a székely zászlók mellé tűztek ki.
Fotó: Haáz Vince
Izsák Balázs, a szervező Székely Nemzeti Tanács elnöke felolvasta a Székelyföld területi autonómiáját követelő kiáltványukat, amelyet eljuttatnak a román kormánynak. Ez nem sérti Románia területi egységét, nem sérti a Székelyföldön élő románok érdekeit, sem Románia alkotmányát – mondta Izsák. Székelyföld autonómiája azt jelenti, hogy a közösség maga oldja meg problémáit, igazgatja mindennapjait.
Felolvasás után a kiáltvány teljes szövege megjelent a Székely Nemzeti Tanács Facebook-oldalán. A jelenlevők közfelkiáltással fogadták el.
A székely szabadság napi eseményen részt vett Lukács Bence vezető konzul is más hivatalosságokkal egyetemben.

A székely szabadság ügye a magyarság közös ügye határon innen és túl – közölte a székely szabadság napja alkalmából Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára pénteken.
Fotó: Haáz Vince
Fotó: Haáz Vince
Fotó: Haáz Vince
Fotó: Haáz Vince
Fotó: Haáz Vince
A Szeben megyei Kürpöd (Chirpăr) település melletti patakba esett és meghalt hétfőn egy testvérpár, egy 6 éves kislány és egy 9 éves fiú.
Összesen 16 jogosítványt függesztettek fel, ugyanakkor 366 esetben szabtak ki büntetést gyorshajtókra az elmúlt héten – közli a Hargita Megyei Rendőr-főkapitányság.
A 2025–2026-os tanévre járó összesen 310,2 millió lej tanszertámogatást töltöttek fel a szociális elektronikus kártyákra – tájékoztatott hétfőn az európai projektekért és beruházásokért felelős minisztérium.
Országszerte felmelegedés várható a következő napokban, a jövő hét közepétől azonban ismét lehűl az idő; csapadékra a jövő héten lehet számítani – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat február 2. és 15. közötti időszakra vonatkozó előrejelzéséből.
Az Eurostat hétfőn közzétett adatai szerint 2024-ben az Európai Unió lakosságának csaknem egytizede (9,2 százalék) szembesült azzal a problémával, hogy nem tudta a komfortszintjének megfelelőre fűteni az otthonát.
Hétfőtől iható a csapvíz a Henri Coandă nemzetközi repülőtéren – tájékoztatott a Bukaresti Repülőtér-üzemeltető Vállalat.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) hétfőn sárga jelzésű riasztást adott ki rendkívül alacsony hőmérsékletek és fagy miatt. A figyelmeztető előrejelzés kedd reggelig érvényes az ország több mint felében.
Késsel fenyegetőzött egy fiatal vasárnap este Zilahon, csendőröknek kellett a földre teperniük és a kezeit hátrakötniük.
Az elmúlt 24 órában 85 riasztás érkezett a hegyimentő szolgálathoz, amelynek munkatársai 94 embernek nyújtottak segítséget – tájékoztatott hétfőn Facebook-oldalán a Salvamont.
Nagy télre ébredtek hétfőn a fővárosban és az ország déli részén: a hőmérséklet mínusz 7 Celsius-fokig csökkent, nagyot havazott és fújt a szél. A sofőrök arra panaszkodnak, hogy kevés volt a hóeltakarító gép, és így nehezen lehet közlekedni.
13 hozzászólás