Kolumbán József, testvére gyergyószentmiklósi otthonában
Fotó: Baricz Tamás Imola
Szinte még gyerekként került el Kolumbán József Gyergyószentmiklósról. Tanítói, tanárai meghatározó személyiségek voltak, és annak ellenére, hogy soha nem vágyakozott el, a véletlenek sorozata úgy hozta, hogy távol él szülőhelyétől. Nemrég a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Magyar Matematika és Informatika Intézetének emeritus professzoraként Apáthy István Tudományos Díjjal tüntették ki. Az indulásról, a tanügyi rendszerről, a díjról beszélgettünk az itthon tartózkodó matematikussal.
2017. április 25., 14:312017. április 25., 14:31
Gyergyószentmiklós nagyon fontos helyet foglal el Kolumbán József életében, gyakran jár haza, találkozásunkkor is kijelentette, habár Kolozsváron lakik, itt van igazán otthon. „A családi kötelék nagyon erős. Csak így alakult az életem, de sohasem vágytam arra, hogy elmenjek innen, nem voltak terveim, hogy ez, vagy az legyek. Az akartam lenni, mint ami volt az édesapám, földműves ember. Szerettem az állatokat, az erdei kaszálásokat. Nyaranta apámmal dolgoztam, pásztorkodással foglalkoztunk. Az ismereteimet nem csak könyvekből tanultam, nem virtuális világból merítettem, hanem a valóságos életből” – mesélte.
Az iskolával, a matematikával való kapcsolatáról is mesélt a professzor: „Orosz Kálmán és felesége, Etus néni tanítottak, hihetetlen pedagógiai érzékkel. A gyerekeket csak úgy sodorták magukkal. Majd a Vaskertes iskolában, illetve a mai Kós Károly-iskolában jártam, aztán a gimnáziumban tanultam. Orosz Kálmán biztatására – mivel a háború idején a magyar iskolákban nagyon kevés volt a tanító –, a csíkszeredai tanítóképzőbe iratkoztam. Egy tanárom tanácsára felvételiztem Kolozsvárra. Ekkor már tudtam, hogy matematikával akarok foglalkozni.
Az apró, de ugyanakkor számomra nagy feladatok teljesítése önbizalmat adott. Apám nagy felelősségű dolgokkal bízott meg. Nemcsak a fizikai állóképességem volt jó, hanem ezzel párhuzamosan a lelki is, imádtam a természetet, és mindez erőt adott. Az egyetemen saját magamtól kellett rájönnöm sok mindenre, mert a tanítóképzőben más program szerint tanítottak. Nagy hangsúlyt fektettem a feladatok megoldására, és ezáltal sok érdekes összefüggésre jöttem rá. Akkor még nem tudtam, de ma már állíthatom, hogy ez a matematika tanulásának helyes útja.”
Kolumbán József a díjátadó-ünnepségen
Fotó: EME
Kolumbán József szívesen jött volna Gyergyóba tanítani, de egy javaslat folytán kutató matematikusok csoportjában találta magát, majd a Bolyai egyetem gyakornoka lett. Mint mondta, soha nem bánta meg.
A Babes-Bolyai Tudományegyetem Magyar Matematika és Informatika Intézetének aktív tagja, a jelenlegi oktatás problémájával ma is foglalkozik. „A matematikát nem szabad könyvből tanulni, tanítani, fel kell fedezni, fedeztetni. A tanár szerepe az, hogy segítse a gyermeket, a fiatalt, hogy saját maga jöjjön rá bizonyos dolgokra, mert akkor az megmarad, motiválja, és erőt ad a továbblépésre.
Erre már nagyon régen felfigyeltek, gondoljunk csak a Szókratész-féle módszerre. A felsőbbrendűséget éreztetni a diákkal óriási hiba. Oktatni kell, és nem kioktatni. Sajnos a mai tanügyi rendszer tölcsérrel tölti, töltené a gyerekek fejébe a matematikát, de nemcsak azt, mást is, ami nem vezet semmire, sehová. És nincsen motiváció, a hiánya megöli a tanulás iránti vágyat. A sikerélmény, az önbizalom kell legyen a tanulás alapja, nem csak könyvekből kell tanulni élni, nem virtuális világban kell élni, hanem az életet kell megélni” – fogalmazta meg üzenetét a professzor.
„A jelenlegi matematika-tantervvel, a matematika tanítási módszereivel azt érik el, hogy nincsen a matematikaszakon elegendő hallgatónk, a középiskola nem képes kitermelni olyan fiatalokat, akik érdeklődnek a matematika iránt. Ez egy óriási veszély a jelenlegi helyzetben” – tette hozzá.
Nemrég az Erdélyi Múzeum Egyesület és a Gróf Mikó Imre Alapítvány Apáthy István Tudományos Díjat adományozott Kolumbán Józsefnek a matematikai tudományágak területén végzett kiemelkedően eredményes kutatómunkájáért, nemzedékeket nevelő egyetemi oktatói tevékenységéért, az EME Matematikai és Informatikai szakosztályának létrehozásáért és fáradhatatlan tudománynépszerűsítő munkásságáért.
Fotó: Baricz Tamás Imola
„Elismerés e díj, az igyekezetemet, tevékenységemet ismerték el, ami nagyon jólesik. Kaptam más díjakat is, de ez számomra egy életműdíj, nagyon jó érzés, igazán egy beteljesülés szakmai téren. Ugyan április 1-jén kaptam a díjat, a tréfa napján, de nem tréfának, hanem nagyon komolyan veszem. Nagyon szerencsés ember vagyok. De mi is a szerencse?
Életemben nagyon sok lehetőséget kaptam, igyekszem felkészülve fogadni ezeket. Soha nem volt biztos, hogy hová tartok, éltem az életet, és ez így van a mai napig. Még rengeteg dolgom van. Úgy gondoltam, hogy 80. születésnapom után már nem tartok előadásokat, de úgy alakult, hogy még mindig bejárok az egyetemre, aktív tagja vagyok a tanszéknek, dolgozom, és így érzem jól magam. Az én életem folyamán a feladatok voltak az útjelzők, melyek a helyes irányba mutattak. Igaz, hogy a nyugdíjazás után egy picit lassúbb tempóban, de így is örömmel teszem azt, amit kell.”
Kolumbán József 1935. augusztus 4-én született Gyergyószentmiklóson. Az erdélyi magyar matematikus az EME életműdíját érdemelte ki. „Dr. Kolumbán József a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Magyar Matematika és Informatika Intézetének emeritus professzora, az MTA külső tagja. Tudományos teljesítményének szintjét mi sem bizonyítja jobban mint az a tény, hogy a Magyar Tudományos Akadémia 2001-ben külső tagjai közé választotta, 2007-ben a Magyar Operáció Kutatási Társaság Egervári-díjjal tüntette ki, több nemzetközi szakmai társaság tagja. Tudományos felkészültségét évtizedeken át egészen napjainkig aktívan hasznosította mintegy 55 erdélyi matematikusgeneráció oktatásában. Nagyon sok erdélyi magyar matematikus diplomázott irányítása alatt, sokan szerezték meg didaktikai egyes fokozatukat Kolumbán professzor gondos irányításával. A Balázs Márton professzorral közösen írt Matematikai analízis című egyetemi tankönyve az Erdélyben magyar nyelven megjelent egyetemi tankönyvek kiemelkedő gyöngyszeme. Évtizedeken át vezette a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Matematikai Analízis Tanszékének tudományos szemináriumát. Keze alatt több kiemelkedő matematikus szerzett doktori címet, akik ma Erdély és a nagyvilág különböző egyetemein tanítanak, kutatnak, mára már többen maguk is nemzetközileg elismert professzorok, tudományos kutatók. Közösségi szerepvállalásában is fáradhatatlan. Az EME matematikai szakosztályának alapító elnöke. A tudomány népszerűsítését, a fiatalokhoz való eljuttatását is lelkesen támogatja. 2002 óta a Radó Ferenc Matematikaművelő Társaság elnöke és a társaság által kiadott Ifjúsági Matematikai Lapok (Matlap) főszerkesztője. Rendszeresen jelentkezik a matematikaoktatás minőségét javító ötletekkel, fórumok kezdeményezésével, szervezésével” – áll többek között az ajánlásban.
A szülőket árgus szemekkel figyelik az óvodások, kisiskolások, kamaszok, fiatalok, és másolják viselkedésüket. Nem szavainkkal, hanem tetteinkkel nevelünk – hívta fel a figyelmet Tapolyai Emőke klinikai és pasztorálpszichológus Marosvásárhelyen.
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) szerint hamis az a George Simionnak tulajdonított levél, amelyik ezekben a napokban terjed a közösségi oldalakon.
Nicușor Dan vasárnap kijelentette, hogy igyekszik a kampányban szóba állni azokkal is, akiknek az övétől eltérő a véleménye.
A következő napokban szinte az egész országban szokatlan hideg lesz az a sokéves átlaghoz képest a meteorológiai szolgálat vasárnapi előrejelzése szerint. A szél élénkülésére, esőkre, havas esőre, a hegyekben pedig havazásra van kilátás.
Idén áprilisban 4.686.479 nyugdíjast tartottak nyilván Romániában, 21.837-tel többet, mint az előző hónapban; az átlagnyugdíj 2759 lej volt – derül ki az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) szombaton közzétett adataiból, melyeket az Agerpres szemléz.
Az áramszolgáltató előre tervezett karbantartási munkálatai miatt május 13-án, kedden ideiglenes áramszünetekre kell számítani több Hargita és Maros megyei településen – figyelmeztet a vállalat.
Bevált a meteorológusok előrejelzése, május derekához képest országszerte hűvös volt a szombati nap és az azt követő éjszaka. Csíkszeredában mínusz 1,1 Celsius-fokig csökkent a hőmérséklet, de Székelyföld többi részén sem volt sokkal melegebb.
A történelemkönyvekből kitűnik, hogy a 19. század végére gazdasági-társadalmi fejlődésben Székelyföld kezdett egyre inkább leszakadni az ország nyugatibb részétől. Ám úgy tűnik, a legősibb mesterség művelésében azért igyekezett tartani a lépést.
Telefonon egyeztetett Orbán Viktor miniszterelnök szombat délután Kelemen Hunorral, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnökével. A magyar kormányfő erről a Facebook-oldalán számolt be.
Csak egy európai értékeket képviselő elnök tudja biztosítani a stabilitást és megóvni az országot egy olyan bizonytalan időszaktól, ami veszélybe sodorja a fejlődést – írta péntek este a Facebook-oldalán a pénzügyminiszter.
szóljon hozzá!