Hirdetés
Hirdetés

A vaddisznó lehet a következő közellenség

Sertéspestis esetén Romániában a vadászati tilalmat és az elpusztult példányok megsemmisítését javasolják •  Fotó: Bartos Lóránt

Sertéspestis esetén Romániában a vadászati tilalmat és az elpusztult példányok megsemmisítését javasolják

Fotó: Bartos Lóránt

Úgy tűnik, a nagyragadozó-mentes Nyugat-Európában a vaddisznó lehet a következő közellenség. Rövid időn belül került több szempontból a figyelem középpontjába, és kivétel nélkül negatív szereplője a híradásoknak. Itthon is gyakran hallani sertéspestisről... és nem csak a vadak körében. Az Ökoszisztéma Menedzsment Egyesület (ÖME) szakemberei cáfolják azt az állítást, hogy a vadon élő állatok lennének a fertőzések legfontosabb terjesztői.

Farkas Attila

2018. január 27., 18:002018. január 27., 18:00

2018. január 28., 20:252018. január 28., 20:25

Az afrikai sertéspestis egyre gyakoribb megjelenésével a vadon élő állatok egészségügye iránt is növekvő érdeklődés mutatkozik. A témában kevésbé informáltak számára egyértelműnek tűnhet, hogy a vadon élő állatok lehetnek a fertőzések legfontosabb terjesztői. Ezt a nézetet támasztja alá, hogy nem ellenőrizhető a vadon élő állatok egészségi állapota, illetve nem oldható meg a gyógyszeres kezelésük és féregtelenítésük sem. Amennyiben a fertőzést hordozó állatfajok élőhelye folytonos – természetes (pl. nagy folyók) vagy mesterséges (pl. autópályák) akadályoktól mentes –, bizonyos agresszív fertőzések nagy földrajzi régiók állományaira is kiterjedhetnek.

A paradigma, miszerint a vadon élő állatok fertőzési veszélyt jelentenek a háziállatokra, nem bizonyosodott be,

ugyanis számos vizsgálati eredmény igazolta, hogy a háziállatok rendszeres gyógykezelések ellenére is nagyobb mértékben fertőzöttek, mint a vadon élő társaik. Keresztfertőzési kísérletek arra is fényt derítettek, hogy a vadon élő és háziállatok közötti fertőződések gyenge hatásfokúak, hisz ugyanazon kórokozó esetében is léteznek háziállatokhoz és vadakhoz alkalmazkodott törzsek.

Hirdetés

Azonban a globális áru- és utasforgalom megnövekedésével újabb, vidékünkön egzotikusnak számító fertőzések megjelenésének a valószínűsége is növekszik. A klasszikus sertéspestis (KSP) Észak-Amerikából, az afrikai sertéspestis (ASP) pedig Afrikából behurcolt betegség, mindkettő kontinentális léptékű állategészségügyi kockázatot jelent.

Az emberre egyik fertőzés sem veszélyes, de a házisertés és vaddisznó egyaránt fogékony rá.

A sertéspestis különböző formái esetében tehát nem érvényes a szűk gazdafajlagosság, azaz a háziállatokhoz és vadon élőkhöz történő alkalmazkodás. A KSP esetében az elhullás mértéke 30–60 százalék, míg az ASP esetében akár 100 százalék is lehet. Ez már egy

komoly kihívás napjaink járványügyi szakembereinek.

Folyamatosan informálják az állattartókat, vadászokat és a civil lakosságot egész Európában, és különböző stratégiák látnak napvilágot a fertőzések terjedésének megakadályozására. Az ismeretterjesztő anyagok közös pontja, az állati eredetű hulladékok felelős kezelése. Pontosabban:

nem javasolják azt, hogy élelmiszer-hulladékkal (moslékkal) etessék a sertéseket,

illetve a vaddisznóállományok és házisertések bárminemű érintkezésének megakadályozását minden stratégia fontosnak tartja.

Nem javasolt a sertések élelmiszer-hulladékkal való etetése •  Fotó: Barabás Ákos Galéria

Nem javasolt a sertések élelmiszer-hulladékkal való etetése

Fotó: Barabás Ákos

Állományapasztás vagy inkább egyéb intézkedések?

A vaddisznó KSP és ASP terjesztésében betöltött szerepe vitathatatlan. Ugyanakkor a járványügyi, vadgazdálkodási és természetvédelmi szakemberek javaslatai merőben eltérők a vaddisznóállományok kezelésének tekintetében. Vannak olyan irányzatok, miszerint az állományok akár 70 százalékos csökkentése is indokolt lenne (pl. Németország), mások a vadászati tilalmat és az elpusztult példányok megsemmisítését javasolják (Románia).

Az állománycsökkentés mellett szól, hogy a potenciális fertőzési esély ez által csökken, a negatív laboratóriumi eredményeket produkáló példányok húsa kereskedelmi forgalomba kerülhet, és etikai szempontból is jobb, ha nem betegségben pusztul el a vaddisznók nagy része. A természetvédelem képviselői szerint kellene hagyni, hogy a fertőzés kitombolja magát, amennyiben egyáltalán bekövetkezik.

A drasztikus állományapasztás helyett inkább egyéb megelőző intézkedéseket kellene foganatosítani. A vadászati tilalom sem téves irány, főként kisebb állománysűrűség mellett, és szinte csak kizárólag hajtással szervezett vadászati mód esetében. A vadászati tilalom bevezetését talán még az állományok helyben tartását szolgáló, fokozott takarmányozással is ki lehetne egészíteni. Persze nagyobb állománysűrűségek esetében, mint például Magyarországon, a téli kiegészítő – állományfenntartási céllal végzett – takarmányozás feletti etetés, sertéspestissel fertőzött területeken vagy ilyen területek szomszédságában nem indokolt. Ilyen területeken csak vadászati céllal lehetséges korlátozott mennyiségű takarmány kijuttatása.

•  Fotó: Pixabay.com Galéria

Fotó: Pixabay.com

A vaddisznó csak statiszta

A helyzetet bonyolítja, hogy igazából KSP és ASP tematikájában a vaddisznó gazdasági szempontból majdhogynem jelentéktelen szereplő. Míg napjainkban európai szinten az évente elejtett vaddisznók száma nagyjából két- és hárommillió közötti, addig csak Németországban több mint ötvenmillió házisertést vágnak le évente. Ilyen összefüggésben érthető, hogy a házisertés-ágazat érdekében a vaddisznóállományok korlátozása napirenden van. Ha még azt is számításba vesszük, hogy

a gímszarvas mellett a vaddisznó a legfontosabb mezőgazdasági vadkárt okozó faj, az egyedszámok csökkenése, akár betegségek árán is, többek számára elfogadható.

Nagyjából húsz éve volt az utolsó KSP-járvány Németországban, mikor 1,5 millió sertést kellett megsemmisíteni. Háziállatok esetében tehát már van drasztikus léptékű előzmény. Úgy tűnik, a nagyragadozó-mentes Nyugat-Európában a vaddisznó lehet a következő közellenség. Rövid időn belül került több szempontból a figyelem középpontjába, és kivétel nélkül negatív szereplője a híradásoknak. A kezelhetetlen mértékű mezőgazdasági vadkárok okozója, sikeres urbanizációjával lakott települések zavarkeltő eleme, s most az egyik legnagyobb élelmiszeripari ágazatot veszélyezteti állategészségügyi kockázata miatt. Megtörténhet, hamarosan olyan státusa lesz, mint Észak-Amerikában az elvadult házisertésnek, amelyet minden eszközzel irtanak.

A szerző vadgazdamérnök, ÖME-elnök

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. január 28., szerda

Súlyos tanúvallomásról ír a görög sajtó a tragikus baleset túlélőjére hivatkozva

Súlyos tanúvallomás látott napvilágot a PAOK-szurkolókat szállító kisbusz romániai balesete után. A görög ERTnews beszámolója szerint Dimitris Koukoulas orvos arról számolt be, hogy az egyik túlélő szerint műszaki probléma léphetett fel a járműnél.

Súlyos tanúvallomásról ír a görög sajtó a tragikus baleset túlélőjére hivatkozva
Hirdetés
2026. január 28., szerda

Dühös adófizetők Csíkszeredában: visszavonnák a „csillagos égig” emelt adókat

Feszült hangulatú megmozdulást tartottak Csíkszeredában az adóemelések miatt elégedetlen polgárok. Az ötven fős tömeg a Mikó-vártól a városháza ideiglenes székhelyéig vonult, ahol Bors Béla alpolgármester próbálta higgadtan kezelni az indulatokat.

Dühös adófizetők Csíkszeredában: visszavonnák a „csillagos égig” emelt adókat
2026. január 28., szerda

Embert mentettek ki a vízből, jégtorlaszokat robbantottak – országszerte károkat okozott a heves esőzés

Hat megye tizenhét településén volt szükség az elmúlt 24 órában a tűzoltók közbelépésére a heves esőzések okozta károk miatt – közölte szerdán a belügyminisztérium katasztrófavédelmi főosztálya (DSU).

Embert mentettek ki a vízből, jégtorlaszokat robbantottak – országszerte károkat okozott a heves esőzés
2026. január 28., szerda

Csak a saját gazdaságélénkítő javaslataik elfogadása mellett támogatja a PSD a kormány költségcsökkentő tervezetét

A Szociáldemokrata Párt (PSD) csak abban az esetben támogatja a parlamentben a kormány költségcsökkentő, közigazgatást érintő csomagját, ha azzal egyszerre a szociáldemokraták által javasolt gazdaságélénkítő intézkedéseket is előterjesztik.

Csak a saját gazdaságélénkítő javaslataik elfogadása mellett támogatja a PSD a kormány költségcsökkentő tervezetét
Hirdetés
2026. január 28., szerda

Görög szurkolók százai érkeztek a romániai tragédia helyszínére

Görög szurkolók százai érkeztek kedden este a Temes megyei Lugosra, hogy megnézzék a baleset helyszínét, ahol hét szurkolótársuk vesztette életét, hárman pedig megsérültek. A temesvári megyei kórházba is ellátogattak, ahol a sérülteket ápolják.

Görög szurkolók százai érkeztek a romániai tragédia helyszínére
2026. január 28., szerda

Egy görög futballcsapat szurkolói vesztették életüket a Temes megyei balesetben

Ilie Bolojan kormányfő kedd este részvétét fejezte ki a Temes megyei közúti balesetben meghalt hét görög fiatal családjának.

Egy görög futballcsapat szurkolói vesztették életüket a Temes megyei balesetben
2026. január 28., szerda

Az általános sztrájkra is készek az egészségügyben, szociális ellátásban dolgozók

A szakszervezeti felmérés szerint nagy a felháborodás az egészségügyben, valamint a szociális ellátórendszerben a kormány által tervezett 10 százalékos költségcsökkentés miatt. Akár általános sztrájk is kirobbanhat a két ágazatban.

Az általános sztrájkra is készek az egészségügyben, szociális ellátásban dolgozók
Hirdetés
2026. január 27., kedd

Tömegtüntetés Temesváron: igazságot követelnek a csenei gyilkosság ügyében

Mintegy négyszáz diák és szülő tüntetett kedden a temesvári Opera téren, igazságot követelve a Temes megyei Csenében meggyilkolt 15 éves fiatalnak, Mariónak, akinek megölésében bűntárs volt egy 13 éves – jelenleg szabadlábon lévő – fiú is.

Tömegtüntetés Temesváron: igazságot követelnek a csenei gyilkosság ügyében
2026. január 27., kedd

Nem minden oktatási kártyán van már pénz: több tízezer család vár még az 500 lejes tanszertámogatásra

Novemberben már feltöltötték az 500 lejes tanszertámogatást ötszázezer jogosult diák kártyájára, a decemberben kiosztott új kártyák közül viszont közel 60 ezren még mindig nem kapták meg. A feltöltés időpontja egyelőre bizonytalan.

Nem minden oktatási kártyán van már pénz: több tízezer család vár még az 500 lejes tanszertámogatásra
2026. január 27., kedd

Romániában is robbantásokat terveztek egy nemzetközi szabotázshálózat részeként

Csehországban autóbusz-gyújtogatásokat, Litvániában terrortámadásokat készített elő az az Oroszországban élő személy, akinek a felbujtására Románia területén is szabotázsakciókat tervezett egy kolumbiai férfi.

Romániában is robbantásokat terveztek egy nemzetközi szabotázshálózat részeként
Hirdetés