Hirdetés
Hirdetés

A vaddisznó lehet a következő közellenség

Sertéspestis esetén Romániában a vadászati tilalmat és az elpusztult példányok megsemmisítését javasolják •  Fotó: Bartos Lóránt

Sertéspestis esetén Romániában a vadászati tilalmat és az elpusztult példányok megsemmisítését javasolják

Fotó: Bartos Lóránt

Úgy tűnik, a nagyragadozó-mentes Nyugat-Európában a vaddisznó lehet a következő közellenség. Rövid időn belül került több szempontból a figyelem középpontjába, és kivétel nélkül negatív szereplője a híradásoknak. Itthon is gyakran hallani sertéspestisről... és nem csak a vadak körében. Az Ökoszisztéma Menedzsment Egyesület (ÖME) szakemberei cáfolják azt az állítást, hogy a vadon élő állatok lennének a fertőzések legfontosabb terjesztői.

Farkas Attila

2018. január 27., 18:002018. január 27., 18:00

2018. január 28., 20:252018. január 28., 20:25

Az afrikai sertéspestis egyre gyakoribb megjelenésével a vadon élő állatok egészségügye iránt is növekvő érdeklődés mutatkozik. A témában kevésbé informáltak számára egyértelműnek tűnhet, hogy a vadon élő állatok lehetnek a fertőzések legfontosabb terjesztői. Ezt a nézetet támasztja alá, hogy nem ellenőrizhető a vadon élő állatok egészségi állapota, illetve nem oldható meg a gyógyszeres kezelésük és féregtelenítésük sem. Amennyiben a fertőzést hordozó állatfajok élőhelye folytonos – természetes (pl. nagy folyók) vagy mesterséges (pl. autópályák) akadályoktól mentes –, bizonyos agresszív fertőzések nagy földrajzi régiók állományaira is kiterjedhetnek.

A paradigma, miszerint a vadon élő állatok fertőzési veszélyt jelentenek a háziállatokra, nem bizonyosodott be,

ugyanis számos vizsgálati eredmény igazolta, hogy a háziállatok rendszeres gyógykezelések ellenére is nagyobb mértékben fertőzöttek, mint a vadon élő társaik. Keresztfertőzési kísérletek arra is fényt derítettek, hogy a vadon élő és háziállatok közötti fertőződések gyenge hatásfokúak, hisz ugyanazon kórokozó esetében is léteznek háziállatokhoz és vadakhoz alkalmazkodott törzsek.

Hirdetés

Azonban a globális áru- és utasforgalom megnövekedésével újabb, vidékünkön egzotikusnak számító fertőzések megjelenésének a valószínűsége is növekszik. A klasszikus sertéspestis (KSP) Észak-Amerikából, az afrikai sertéspestis (ASP) pedig Afrikából behurcolt betegség, mindkettő kontinentális léptékű állategészségügyi kockázatot jelent.

Az emberre egyik fertőzés sem veszélyes, de a házisertés és vaddisznó egyaránt fogékony rá.

A sertéspestis különböző formái esetében tehát nem érvényes a szűk gazdafajlagosság, azaz a háziállatokhoz és vadon élőkhöz történő alkalmazkodás. A KSP esetében az elhullás mértéke 30–60 százalék, míg az ASP esetében akár 100 százalék is lehet. Ez már egy

komoly kihívás napjaink járványügyi szakembereinek.

Folyamatosan informálják az állattartókat, vadászokat és a civil lakosságot egész Európában, és különböző stratégiák látnak napvilágot a fertőzések terjedésének megakadályozására. Az ismeretterjesztő anyagok közös pontja, az állati eredetű hulladékok felelős kezelése. Pontosabban:

nem javasolják azt, hogy élelmiszer-hulladékkal (moslékkal) etessék a sertéseket,

illetve a vaddisznóállományok és házisertések bárminemű érintkezésének megakadályozását minden stratégia fontosnak tartja.

Nem javasolt a sertések élelmiszer-hulladékkal való etetése •  Fotó: Barabás Ákos Galéria

Nem javasolt a sertések élelmiszer-hulladékkal való etetése

Fotó: Barabás Ákos

Állományapasztás vagy inkább egyéb intézkedések?

A vaddisznó KSP és ASP terjesztésében betöltött szerepe vitathatatlan. Ugyanakkor a járványügyi, vadgazdálkodási és természetvédelmi szakemberek javaslatai merőben eltérők a vaddisznóállományok kezelésének tekintetében. Vannak olyan irányzatok, miszerint az állományok akár 70 százalékos csökkentése is indokolt lenne (pl. Németország), mások a vadászati tilalmat és az elpusztult példányok megsemmisítését javasolják (Románia).

Az állománycsökkentés mellett szól, hogy a potenciális fertőzési esély ez által csökken, a negatív laboratóriumi eredményeket produkáló példányok húsa kereskedelmi forgalomba kerülhet, és etikai szempontból is jobb, ha nem betegségben pusztul el a vaddisznók nagy része. A természetvédelem képviselői szerint kellene hagyni, hogy a fertőzés kitombolja magát, amennyiben egyáltalán bekövetkezik.

A drasztikus állományapasztás helyett inkább egyéb megelőző intézkedéseket kellene foganatosítani. A vadászati tilalom sem téves irány, főként kisebb állománysűrűség mellett, és szinte csak kizárólag hajtással szervezett vadászati mód esetében. A vadászati tilalom bevezetését talán még az állományok helyben tartását szolgáló, fokozott takarmányozással is ki lehetne egészíteni. Persze nagyobb állománysűrűségek esetében, mint például Magyarországon, a téli kiegészítő – állományfenntartási céllal végzett – takarmányozás feletti etetés, sertéspestissel fertőzött területeken vagy ilyen területek szomszédságában nem indokolt. Ilyen területeken csak vadászati céllal lehetséges korlátozott mennyiségű takarmány kijuttatása.

•  Fotó: Pixabay.com Galéria

Fotó: Pixabay.com

A vaddisznó csak statiszta

A helyzetet bonyolítja, hogy igazából KSP és ASP tematikájában a vaddisznó gazdasági szempontból majdhogynem jelentéktelen szereplő. Míg napjainkban európai szinten az évente elejtett vaddisznók száma nagyjából két- és hárommillió közötti, addig csak Németországban több mint ötvenmillió házisertést vágnak le évente. Ilyen összefüggésben érthető, hogy a házisertés-ágazat érdekében a vaddisznóállományok korlátozása napirenden van. Ha még azt is számításba vesszük, hogy

a gímszarvas mellett a vaddisznó a legfontosabb mezőgazdasági vadkárt okozó faj, az egyedszámok csökkenése, akár betegségek árán is, többek számára elfogadható.

Nagyjából húsz éve volt az utolsó KSP-járvány Németországban, mikor 1,5 millió sertést kellett megsemmisíteni. Háziállatok esetében tehát már van drasztikus léptékű előzmény. Úgy tűnik, a nagyragadozó-mentes Nyugat-Európában a vaddisznó lehet a következő közellenség. Rövid időn belül került több szempontból a figyelem középpontjába, és kivétel nélkül negatív szereplője a híradásoknak. A kezelhetetlen mértékű mezőgazdasági vadkárok okozója, sikeres urbanizációjával lakott települések zavarkeltő eleme, s most az egyik legnagyobb élelmiszeripari ágazatot veszélyezteti állategészségügyi kockázata miatt. Megtörténhet, hamarosan olyan státusa lesz, mint Észak-Amerikában az elvadult házisertésnek, amelyet minden eszközzel irtanak.

A szerző vadgazdamérnök, ÖME-elnök

szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. április 21., kedd

Az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordul az ozsdolai közbirtokosság

Az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordul a Láros-Ozsdola Közbirtokosság a Kovászna Megyei Törvényszék ítélete miatt, amely 2500 hektár erdőbirtoktól fosztotta meg. A közbirtokosság szerint a tulajdonelvonás a diktatúra idején történt meg.

Az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordul az ozsdolai közbirtokosság
Hirdetés
2026. április 21., kedd

Egy éve hunyt el Ferenc pápa, aki utódja szerint korszakváltó időben vezette az egyházat

Ferenc pápa olyan időben vezette az egyházat, amely korszakváltást képviselt, és ő tudatában is volt a változásnak – írta XIV. Leó pápa elődje halála első évfordulójára küldött üzenetében.

Egy éve hunyt el Ferenc pápa, aki utódja szerint korszakváltó időben vezette az egyházat
2026. április 21., kedd

Szerdán egyeztet Bolojan az RMDSZ-szel és a kisebbségek képviselőivel

A Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) keddi egyeztetésén megállapodás született arról, hogy ha a PSD miniszterei kilépnek a kormányból, a hivatalban maradó tárcavezetők ideiglenesen átveszik a helyüket.

Szerdán egyeztet Bolojan az RMDSZ-szel és a kisebbségek képviselőivel
2026. április 21., kedd

Sulyok Tamás köztársasági elnök május 9-re hívta össze az Országgyűlés alakuló ülését

Május 9-én 10 órára hívta össze az új Országgyűlés alakuló ülését Sulyok Tamás köztársasági elnök.

Sulyok Tamás köztársasági elnök május 9-re hívta össze az Országgyűlés alakuló ülését
Hirdetés
2026. április 21., kedd

Április végéhez közeledve kifehéredett a Hargita

Havazásba váltott át az esőzés kedd délután Hargita megye magasabban fekvő régióiban, így többek között a Hargitán és Szentegyháza környékén is. A térségünkbe érkező lehűlés következtében hóréteg is kialakult.

Április végéhez közeledve kifehéredett a Hargita
2026. április 21., kedd

Sikkasztás és hivatali visszaélés gyanújával vették őrizetbe Szék polgármesterét

Őrizetbe vették Szék község polgármesterét, S. J.-t sikkasztás és hivatali visszaélés gyanújával – jelentette be kedden a Kolozs megyei rendőrség.

Sikkasztás és hivatali visszaélés gyanújával vették őrizetbe Szék polgármesterét
2026. április 21., kedd

Romániába szállították a coțofenești-i aranysisakot és a dák arany karpereceket

Romániába hozták kedden a hollandiai Drents múzeumból tavaly elrabolt, majd megtalált coțofenești-i aranysisakot és dák arany karpereceket.

Romániába szállították a coțofenești-i aranysisakot és a dák arany karpereceket
Hirdetés
2026. április 21., kedd

Helikopterügy: 17 személy ellen indult eljárás csempészet miatt, Raed Arafatot is kihallgatták

Tizenhét személy ellen indított büntetőeljárást csempészet gyanújával a bukaresti katonai ügyészség egy Nagy-Britanniából beszerzett helikopter ügyében.

Helikopterügy: 17 személy ellen indult eljárás csempészet miatt, Raed Arafatot is kihallgatták
2026. április 21., kedd

Előrehaladott tárgyalások zajlanak az Azomureș felvásárlásáról

Előrehaladott szakaszba léptek a tárgyalások a Romgaz és az Azomureș között, miután a Romgaz már konkrét ajánlatot tett a műtrágyagyár részvényeseinek – jelentette ki Cristian-Silviu Bușoi, az Energiaügyi Minisztérium államtitkára.

Előrehaladott tárgyalások zajlanak az Azomureș felvásárlásáról
2026. április 21., kedd

Magyar filmeké lesz a főszerep három napig a Csíki Moziban

Három napos filmprogrammal ünneplik a Magyar film napját a Csíki Moziban április 27-30. között. A rendezvénysorozatra a belépés ingyenes lesz.

Magyar filmeké lesz a főszerep három napig a Csíki Moziban
Hirdetés