
Sertéspestis esetén Romániában a vadászati tilalmat és az elpusztult példányok megsemmisítését javasolják
Fotó: Bartos Lóránt
Úgy tűnik, a nagyragadozó-mentes Nyugat-Európában a vaddisznó lehet a következő közellenség. Rövid időn belül került több szempontból a figyelem középpontjába, és kivétel nélkül negatív szereplője a híradásoknak. Itthon is gyakran hallani sertéspestisről... és nem csak a vadak körében. Az Ökoszisztéma Menedzsment Egyesület (ÖME) szakemberei cáfolják azt az állítást, hogy a vadon élő állatok lennének a fertőzések legfontosabb terjesztői.
2018. január 27., 18:002018. január 27., 18:00
2018. január 28., 20:252018. január 28., 20:25
Az afrikai sertéspestis egyre gyakoribb megjelenésével a vadon élő állatok egészségügye iránt is növekvő érdeklődés mutatkozik. A témában kevésbé informáltak számára egyértelműnek tűnhet, hogy a vadon élő állatok lehetnek a fertőzések legfontosabb terjesztői. Ezt a nézetet támasztja alá, hogy nem ellenőrizhető a vadon élő állatok egészségi állapota, illetve nem oldható meg a gyógyszeres kezelésük és féregtelenítésük sem. Amennyiben a fertőzést hordozó állatfajok élőhelye folytonos – természetes (pl. nagy folyók) vagy mesterséges (pl. autópályák) akadályoktól mentes –, bizonyos agresszív fertőzések nagy földrajzi régiók állományaira is kiterjedhetnek.
ugyanis számos vizsgálati eredmény igazolta, hogy a háziállatok rendszeres gyógykezelések ellenére is nagyobb mértékben fertőzöttek, mint a vadon élő társaik. Keresztfertőzési kísérletek arra is fényt derítettek, hogy a vadon élő és háziállatok közötti fertőződések gyenge hatásfokúak, hisz ugyanazon kórokozó esetében is léteznek háziállatokhoz és vadakhoz alkalmazkodott törzsek.
Azonban a globális áru- és utasforgalom megnövekedésével újabb, vidékünkön egzotikusnak számító fertőzések megjelenésének a valószínűsége is növekszik. A klasszikus sertéspestis (KSP) Észak-Amerikából, az afrikai sertéspestis (ASP) pedig Afrikából behurcolt betegség, mindkettő kontinentális léptékű állategészségügyi kockázatot jelent.
A sertéspestis különböző formái esetében tehát nem érvényes a szűk gazdafajlagosság, azaz a háziállatokhoz és vadon élőkhöz történő alkalmazkodás. A KSP esetében az elhullás mértéke 30–60 százalék, míg az ASP esetében akár 100 százalék is lehet. Ez már egy
Folyamatosan informálják az állattartókat, vadászokat és a civil lakosságot egész Európában, és különböző stratégiák látnak napvilágot a fertőzések terjedésének megakadályozására. Az ismeretterjesztő anyagok közös pontja, az állati eredetű hulladékok felelős kezelése. Pontosabban:
illetve a vaddisznóállományok és házisertések bárminemű érintkezésének megakadályozását minden stratégia fontosnak tartja.
Nem javasolt a sertések élelmiszer-hulladékkal való etetése
Fotó: Barabás Ákos
A vaddisznó KSP és ASP terjesztésében betöltött szerepe vitathatatlan. Ugyanakkor a járványügyi, vadgazdálkodási és természetvédelmi szakemberek javaslatai merőben eltérők a vaddisznóállományok kezelésének tekintetében. Vannak olyan irányzatok, miszerint az állományok akár 70 százalékos csökkentése is indokolt lenne (pl. Németország), mások a vadászati tilalmat és az elpusztult példányok megsemmisítését javasolják (Románia).
A drasztikus állományapasztás helyett inkább egyéb megelőző intézkedéseket kellene foganatosítani. A vadászati tilalom sem téves irány, főként kisebb állománysűrűség mellett, és szinte csak kizárólag hajtással szervezett vadászati mód esetében. A vadászati tilalom bevezetését talán még az állományok helyben tartását szolgáló, fokozott takarmányozással is ki lehetne egészíteni. Persze nagyobb állománysűrűségek esetében, mint például Magyarországon, a téli kiegészítő – állományfenntartási céllal végzett – takarmányozás feletti etetés, sertéspestissel fertőzött területeken vagy ilyen területek szomszédságában nem indokolt. Ilyen területeken csak vadászati céllal lehetséges korlátozott mennyiségű takarmány kijuttatása.
Fotó: Pixabay.com
A helyzetet bonyolítja, hogy igazából KSP és ASP tematikájában a vaddisznó gazdasági szempontból majdhogynem jelentéktelen szereplő. Míg napjainkban európai szinten az évente elejtett vaddisznók száma nagyjából két- és hárommillió közötti, addig csak Németországban több mint ötvenmillió házisertést vágnak le évente. Ilyen összefüggésben érthető, hogy a házisertés-ágazat érdekében a vaddisznóállományok korlátozása napirenden van. Ha még azt is számításba vesszük, hogy
Nagyjából húsz éve volt az utolsó KSP-járvány Németországban, mikor 1,5 millió sertést kellett megsemmisíteni. Háziállatok esetében tehát már van drasztikus léptékű előzmény. Úgy tűnik, a nagyragadozó-mentes Nyugat-Európában a vaddisznó lehet a következő közellenség. Rövid időn belül került több szempontból a figyelem középpontjába, és kivétel nélkül negatív szereplője a híradásoknak. A kezelhetetlen mértékű mezőgazdasági vadkárok okozója, sikeres urbanizációjával lakott települések zavarkeltő eleme, s most az egyik legnagyobb élelmiszeripari ágazatot veszélyezteti állategészségügyi kockázata miatt. Megtörténhet, hamarosan olyan státusa lesz, mint Észak-Amerikában az elvadult házisertésnek, amelyet minden eszközzel irtanak.
A szerző vadgazdamérnök, ÖME-elnök
A bukaresti ítélőtábla kedden helyt adott a legfelsőbb bíróság keresetének, és arra kötelezte a kormányt és a pénzügyminisztériumot, hogy fizessék ki a bíráknak és ügyészeknek bírósági döntéssel megítélt bértartozásokat.
Első fokon megnyerte Nicușor Dan államfő az Állandó Választási Hatóság (AEP) elleni pert, amellyel az elnökválasztási kampányában elköltött mintegy 930 ezer lej visszatérítését akarta elérni.
„Nem bírtak ki legalább egy évet kormányválság nélkül a koalíciós partnereink, ismét megbukott egy kormány, újabb politikai krízis van Romániában, pedig nem ezt várták, az emberek” – jelentette ki kedd délután Tánczos Barna, miniszterelnök-helyettes.
Lezárul szerdán az iskolába való iratkozás első szakasza, és bár a legtöbb magyar szülő magyar osztályt választ gyerekének, vannak, akik elbizonytalanodnak ilyenkor. Az anyanyelven való tanulás azonban erős alapot ad a többi nyelv elsajátításához is.
Elkezdődött a Hargita megyei utakon a közúti rendőrség Truck&Bus elnevezésű akciója, amelynek során május 4. és 10. között fokozottan ellenőrzik a tömegközlekedési és az áruszállító járműveket.
Nicușor Dan államfő kedd este közölte, hogy informális kormányalakítási tárgyalásokat kezdeményez a pártokkal, és arról biztosított, hogy a konzultációk végén Nyugat-barát kormánya lesz az országnak.
Megjelent a Hivatalos Közlönyben a bizalmatlansági indítvány, amelynek keddi parlamenti elfogadása a Bolojan-kormány bukásához vezetett.
A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) fenntartja korábbi döntését, miszerint nem lép koalícióra ismét a Szociáldemokrata Párttal (PSD) – közölte az alakulat.
Közbeszerzési szakaszba ért az a félmillió eurós beruházás, amely Gyergyóalfaluban és Gyergyóújfaluban a közmű-üzemeltetés és a hivatali ügyintézés digitalizálását célozza, hogy gyorsabbá, egyszerűbbé és hatékonyabbá tegye a szolgáltatásokat.
A kormány keddi ülésén sürgősségi rendeletet fogadott el, amely lehetővé teszi az 1500 lejes szakmai pótlék kiutalását a pedagógusoknak és a tanügyi kisegítő személyzetnek a jelenlegi tanévre.
szóljon hozzá!