
Nehezen eladható termékeket kell vásárolniuk a kis patikáknak azért, hogy a szükséges gyógyszerekből is kapjanak. Illusztráció
Fotó: Pál Árpád
Etikátlan lehet és a gyógyszerárakra is kedvezőtlenül hathat az, hogy a nagy gyógyszerforgalmazók kizárólagos szerződésekkel megpróbálják lekötni a kis magánpatikák forgalmának ötven százalékát. A kialakult helyzetet a generikumok árának csökkentése, az árverseny és a gyógyszerpiac telítettsége eredményezte.
2017. november 07., 12:022017. november 07., 12:02
Árthat a piaci versenynek az, hogy egyre több kis magán gyógyszertár kötelezi el magát a nagy gyógyszerforgalmazó vállalatok iránt. A jelenség egyre inkább fokozódik,
és szerződést köt gyógyszerkészlete egy részének kizárólagos beszállítására valamely nagy forgalmazóval.
– mondta el véleményét a jelenségről Székely Pál, a Hargita Megyei Gyógyszerészkamara alelnöke.
Hozzáfűzte viszont, hogy vannak pozitív következményei is a szerződéskötésnek, hiszen
Úgy viszont kiszolgáltatottakká válnak az árak szempontjából is. A forgalmazó az ártámogatott receptre kapható gyógyszerek esetében ugyan kénytelen az országosan meghatározott értékeket alkalmazni, ám a vény nélkül kapható készítmények áráról szabadon dönthet.
A háttérmegegyezéseknek az az oka, hogy a patikák nagy része már valamelyik gyógyszertárlánchoz tartozik, a független gyógyszertárakat viszont nem adják el tulajdonosaik, így a nagyvállalatok nem tudnak terjeszkedni. Ezért a nagy gyógyszerforgalmazók hálózatokat alakítottak azokból a patikákból, amelyeknél le tudták kötni a beszállítás egy részét – magyarázta a megyei gyógyszerészkamara alelnöke.
Tudomása szerint általában a forgalom 45–50 százalékáról születnek megállapodások. Cserébe ezek a patikák olyan hiánycikknek számító készítményekhez is hozzájutnak, amelyekhez más gyógyszertárak nem.
– fogalmazott Székely Pál.
A gyógyszerészkamarának egyébként nincsenek adatai arról, hogy pontosan milyen mértékben kötelezték el magukat a patikák gyógyszerforgalmazóknál, ugyanis az alelnök tapasztalata szerint az érintett gyógyszertárak működtetői általában hallgatnak ezekről a megállapodásokról. A szakember elmondta, nem ítéli el őket, hiszen a kiélezett piaci versenyben a túlélés érdekében hozzák meg ezeket a döntéseket. Azt viszont hangsúlyozta, hogy minisztériumi szabályozásra lenne szükség a helyzet megoldására, ugyanis
A gyógyszerészkamara alelnökével teljesen egyetért a Hargita Megyei Népegészségügyi Igazgatóság vezetője is. Nagyon rossz a gyógyszerforgalmazás hatósági szabályozása, mert semmilyen intézmény nem tekinti magáénak a problémát, és így „a sok bába közt elvész a gyerek” – mondta megkeresésünkre Tar Gyöngyi.
– fogalmazott az intézmény vezetője. Hozzátette, miután kereskedelmi tevékenységről van szó, a gyógyszer-kereskedelmi szerződéskötések nem tartoznak az igazgatóság hatáskörébe.
Noha a szerződés elutasítása beszerzési nehézségeket eredményez, vannak gyógyszertárak, amelyek vállalják ezt függetlenségük érdekében. „Mi nem kötöttünk szerződést. Minket is megkerestek, de mi nemmel válaszoltunk. Nem szeretnénk elveszíteni önállóságunkat” – fogalmazott az egyik általunk megkeresett székelyudvarhelyi gyógyszertár vezetője. Azt nem tudja, milyen ajánlatot utasított el, mert meg sem várta, hogy részletezzék. Így viszont sokkal nehezebben tudják beszerezni a szükséges gyógyszereket, több forgalmazóval kell együttműködniük – közölte.
A Versenytanácshoz nem érkezett még a szerződéskötésekkel kapcsolatban bejelentés, alapos vizsgálatra lenne szükség az egyértelmű állásfoglaláshoz, de
– mondta el megkeresésünkre Gyerkó László, a Versenytanács tagja. „Ez is egyfajta értékesítési forma” – tette hozzá. Úgy gondolja, ennek ellenére alapos vizsgálatra lenne szükség ahhoz, hogy egyértelmű megerősítést nyerjen, minden szabályosan működik az ilyen szerződéskötésekkor.
A Versenytanács egyébként a közelmúltban ellenőrizte a gyógyszerforgalmazó vállalatok működését, és megállapította, hogy a beszállítók árukapcsolással olyan gyógyszereket sóznak rá a kis, független patikákra, amelyek nehezen fogynak. A forgalmazók ezeket csomagban kínálják fel a gyógyszertáraknak, olyan készítményekkel, amelyekre a patikáknak szükségük van. Ez a gyakorlat a független patikák esetében a pénzforgalom lassulásához vezet. Kénytelenek ugyanis nehezen eladható készítményeket is megvásárolni azért, hogy megkapják az általuk kért gyógyszereket – áll a jelentésben.
Ebben a Versenytanács javaslatot tesz arra, hogy a forgalmazók szüntessék be ezt a gyakorlatot, ugyanakkor indítványozza, hogy az ilyen jellegű árukapcsolások betiltását terjesszék ki az ágazat minden szereplőjére.
Gyerkó László elmondta, az ellenőrzés nyomán nem indult kivizsgálás egyetlen gyógyszergyártó és forgalmazó vállalat ellen sem, csupán javaslatokat fogalmaztak meg a piac megfelelő működése érdekében.
Megtalálták élve szerdán kora délután azt az ötéves kisfiút, aki hétfő délután tűnt el a Szeben megyei Oltalsósebes településről. A kiskorú eltűnését a fiú apja jelentette a rendőrségnek.
Februárhoz képest márciusban 381 lejjel (6,9 százalékkal) 5938 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet. A bruttó átlagbér 9902 lej volt, 630 lejjel (6,8 százalékkal) nagyobb, mint az előző hónapban.
Egy 22 éves fiatalember és egy 20 éves lány meghalt, további két fiatal pedig megsérült egy balesetben, amely szerdára virradóra történt Vrancea megyében.
Az Országos Diszkriminációellenes Tanács nem képes ellátni a feladatát, így bárki következmények nélkül támadhatja a magyarságot is, hiszen nem kell büntetéstől tartania – állítja a Székely Figyelő Alapítvány vezetője, Árus Zsolt.
A képviselőházban szerdán elfogadott törvénytervezet szerint nőnek a társadalmi együttélés szabályainak, valamint a közrendnek és a köznyugalomnak a megsértése esetén kiszabható bírságok.
Volodimir Zelenszkijt szerdán fogadta a Cotroceni-palotában Nicușor Dan román államfő és Karol Nawrocki lengyel elnök.
Magyarországot mától egy liberális kormány vezeti, a „leköszönő nemzeti kormány” pedig elkészítette a leltárt – mondta Orbán Viktor korábbi miniszterelnök, a Fidesz elnöke szerdán a Facebook-oldalára feltöltött videóban.
A román gazdaság jelenleg recesszióban van a fogyasztás visszaesése és a piaci tevékenység lassulása miatt, de egy súlyosabb válság jelei nem mutatkoznak – jelentette ki szerdán az Agerpresnek Adrian Negrescu gazdasági elemző.
Kelemen Hunor szerint a 10 százalékot megahaladó éves infláció elsősorban a közel-keleti háború következménye, nem a kormány intézkedései idézték elő.
A villamos energia (+54,18 százalék), a lakbér (+43,78), a gázolaj (+32,68), a benzin (+22,42) és a kávé (+21,76) drágult meg a leginkább idén áprilisban a tavalyi negyedik hónaphoz képest – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet.
szóljon hozzá!