
Fotó: Gecse Noémi
Mit rejtenek a templomfalak? Mi olvasható ki a szakrális helyek feltárásából? Kósa Béla művészettörténész-muzeológus csíkszeredai előadása választ adott ezekre a kérdésekre, sőt sok más érdekességet is feltárt a jelenlévőknek.
2024. június 20., 10:552024. június 20., 10:55
Kósa Béla művészettörténész-muzeológus tartott előadást június 19-én a Csíki Székely Múzeumban. Az esemény egy ismeretterjesztő előadás-sorozat része volt, amelyet minden hónap harmadik szerdáján rendeznek meg a csíkszeredai múzeum munkatársai. Az e havi előadás a Mit rejtenek a felcsíki templomfalak? címet kapta.
Fontos megismernünk környékünk építészetét, hiszen a letűnt korok szokásai, divatja köszön vissza benne, egyfajta lenyomata a történelemnek. Arra adhat választ, hogy különböző korokban milyen anyagi helyzetben éltek környékünk polgárai, továbbá, hogy milyen uralkodó stílust követtek, ugyanis nem titok, térségünkbe később értek el a művészettörténet korai, mint Nyugat-Európába. Ekképpen az előadáson hat felcsíki templomon végzett kutatásait tárta elénk Kósa Béla.
Az első ilyen a csíksomlyói kolostortemplom volt, aminek kutatási eredményeiből többek között kiderült, a középkori templom faragott köveit használták fel a jelenlegi templom sarkaiban. Mint kiderült az előadás során, bevett szokás volt a régi templomok köveit újrahasznosítani. Másodikként a csíksomlyói plébániatemplomot mutatta be, aminek 17. századi díszítéseit tárták fel nemrég, így feliratokat, koponyaillusztrációkat, illetve temetéssel, halállal kapcsolatos idézeteket találtak. Harmadikként a csíkcsicsói Szent Antal plébániát ismerhette meg a közönség, amelynek fala 2012-ben kezdett repedni. Ez azért fontos, mert a fal ott repedezik, ahol találkozik két különböző korból való kő, nem különben a csíkcsicsói templom falánál. Kósa Béla kihangsúlyozta, hogy a művészettörténészek különösen szeretik a padlásokat, hiszen érintetlenebbek az épület többi részénél, így tudták meg a csíkszentmiklósi templomról is, hogy magasabb volt az épület hajója. Ennek a templomnak egyébként nem rejtély az idők során átalakult formája, hiszen építési felirattal datálták az átalakítások minden mozzanatát. Ezt követően a csíkszentmihályi templomról volt szó, aminek északi oldalán két külső kép látszódik, hiszen az időjárási viszonyoknak ez az oldal volt leginkább kitéve, így az eső lemosta a vakolatot a templomfalról. Ennek következtében a két kép java része sem látszik már. Utolsóként a csíkrákosi Bogáti kápolna került terítékre, melyről kiderült, hogy szószékét két kőgerendára állították, továbbá, hogy korai vakolatmaradványok őrződtek meg az ablakkeretben, ahol védve volt a fal az esőtől.
Két, folyóba esett ember mentésére riasztották szombat délután a segesvári tűzoltókat.
Mintegy 1500 utast érintenek a közel-keleti helyzet miatti járattörlések – tájékoztatott szombaton a bukaresti repülőtereket üzemeltető vállalt (CNAB) szóvivője.
Március első tíz napján nagyon kevés csapadék várható, túlnyomóan napos időre és az ilyenkor szokásosnál magasabb hőmérsékletekre lehet számítani, a nappali csúcsértékek többnyire 10 és 17 Celsius-fok között alakulnak.
A külügyminisztérium szombaton a közel-keleti biztonsági helyzet romlására hivatkozva a 8-as szintre emelte az Izraelre vonatkozó utazási figyelmeztetést a kilencfokozatú skálán, és arra szólította fel a román állampolgárokat, hogy ne utazzanak Izraelbe.
Országszerte fagyosan indult a naptári tél utolsó napja, de a legalacsonyabb értékeket – egy kivétellel – székelyföldi településeken mérték.
Pontosan mire lesz képes a Só-szoros, valamint Alsó- és Felsősófalva között tervezett árvízvédelmi rendszer, valamint mely területeket kell kisajátítani az építkezés miatt – erre kaptak választ a parajdi lakók pénteken, egy tájékoztató fórumon.
A szűrés nem csak papíron vagy „gyönyörűen csomagolt” programokban történik – jelentette ki Alexandru Rogobete miniszter pénteken.
Középkorú férfira támadt rá egy medve pénteken délután a patakfalvi házának kertjében – az áldozatot kórházba szállították, a nagyvadat pedig kisvártatva kilőtték.
Hargita megye tiszteletbeli nagykövete lett Borbás Marcsi. A televíziós szerkesztő és műsorvezető a 2027-es év népszerűsítésében segíti a székelyföldi megyét, amikor Európa Gasztronómiai Régiója lesz – közölte a megyei önkormányzat sajtóosztálya.
szóljon hozzá!