
Fotó: Gecse Noémi
Mit rejtenek a templomfalak? Mi olvasható ki a szakrális helyek feltárásából? Kósa Béla művészettörténész-muzeológus csíkszeredai előadása választ adott ezekre a kérdésekre, sőt sok más érdekességet is feltárt a jelenlévőknek.
2024. június 20., 10:552024. június 20., 10:55
Kósa Béla művészettörténész-muzeológus tartott előadást június 19-én a Csíki Székely Múzeumban. Az esemény egy ismeretterjesztő előadás-sorozat része volt, amelyet minden hónap harmadik szerdáján rendeznek meg a csíkszeredai múzeum munkatársai. Az e havi előadás a Mit rejtenek a felcsíki templomfalak? címet kapta.
Fontos megismernünk környékünk építészetét, hiszen a letűnt korok szokásai, divatja köszön vissza benne, egyfajta lenyomata a történelemnek. Arra adhat választ, hogy különböző korokban milyen anyagi helyzetben éltek környékünk polgárai, továbbá, hogy milyen uralkodó stílust követtek, ugyanis nem titok, térségünkbe később értek el a művészettörténet korai, mint Nyugat-Európába. Ekképpen az előadáson hat felcsíki templomon végzett kutatásait tárta elénk Kósa Béla.
Az első ilyen a csíksomlyói kolostortemplom volt, aminek kutatási eredményeiből többek között kiderült, a középkori templom faragott köveit használták fel a jelenlegi templom sarkaiban. Mint kiderült az előadás során, bevett szokás volt a régi templomok köveit újrahasznosítani. Másodikként a csíksomlyói plébániatemplomot mutatta be, aminek 17. századi díszítéseit tárták fel nemrég, így feliratokat, koponyaillusztrációkat, illetve temetéssel, halállal kapcsolatos idézeteket találtak. Harmadikként a csíkcsicsói Szent Antal plébániát ismerhette meg a közönség, amelynek fala 2012-ben kezdett repedni. Ez azért fontos, mert a fal ott repedezik, ahol találkozik két különböző korból való kő, nem különben a csíkcsicsói templom falánál. Kósa Béla kihangsúlyozta, hogy a művészettörténészek különösen szeretik a padlásokat, hiszen érintetlenebbek az épület többi részénél, így tudták meg a csíkszentmiklósi templomról is, hogy magasabb volt az épület hajója. Ennek a templomnak egyébként nem rejtély az idők során átalakult formája, hiszen építési felirattal datálták az átalakítások minden mozzanatát. Ezt követően a csíkszentmihályi templomról volt szó, aminek északi oldalán két külső kép látszódik, hiszen az időjárási viszonyoknak ez az oldal volt leginkább kitéve, így az eső lemosta a vakolatot a templomfalról. Ennek következtében a két kép java része sem látszik már. Utolsóként a csíkrákosi Bogáti kápolna került terítékre, melyről kiderült, hogy szószékét két kőgerendára állították, továbbá, hogy korai vakolatmaradványok őrződtek meg az ablakkeretben, ahol védve volt a fal az esőtől.
Az ukrajnai háború kezdetétől 33 esetben sértették meg orosz drónok Románia légterét – közölte vasárnap a védelmi minisztérium.
Záporokra, zivatarokra, viharos szélre és jégesőre figyelmeztető sárga jelzésű előrejelzést adott ki vasárnap az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) az ország több térségére.
Újabb drónt lőtt le vasárnap reggel 10:13-kor a román légierő egyik F-16-os vadászgépe Románia területi vizei fölött, a Sulina-Chilia térségben – jelentette be a Facebook-oldalán Nicușor Dan.
Az ilyenkor megszokotthoz képest „csípősebb” volt a reggel országszerte az elmúlt napok lehűlése és csapadékos időjárása miatt.
Buzău és Vrancea megyében is volt egy földrengés vasárnap hajnalban – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
Markó Bélával egyeztetett a határon túli magyar közösségek előtt álló kihívásokról – közölte a társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter szombaton.
A város fő vízvezetékének meghibásodása miatt vasárnap, előreláthatóan este 8 óráig nem lesz ivóvíz Segesváron és a környező településeken.
Az idei Tusványos talán legbarátságosabb estéjén már érezni lehetett, hogy közeleg a búcsú, de a nagyszínpad előtti hangulaton ennek nyoma sem látszott.
A fesztiválélmény megmarad, csak közben folyamatos matekozás zajlik: mire menjen el a napi keret? Egy nap Tusványoson könnyen elvisz 60–100 lejt, de tapasztalataink szerint a legtöbb fiatal igyekezett okosan beosztani a pénzét.
A Richter-skála szerint 3,1-es erősségű földrengés történt szombaton 15 óra 13 perckor Buzău megyében, Vrancea szeizmikus térségben – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
szóljon hozzá!