
Fotó: Gecse Noémi
Mit rejtenek a templomfalak? Mi olvasható ki a szakrális helyek feltárásából? Kósa Béla művészettörténész-muzeológus csíkszeredai előadása választ adott ezekre a kérdésekre, sőt sok más érdekességet is feltárt a jelenlévőknek.
2024. június 20., 10:552024. június 20., 10:55
Kósa Béla művészettörténész-muzeológus tartott előadást június 19-én a Csíki Székely Múzeumban. Az esemény egy ismeretterjesztő előadás-sorozat része volt, amelyet minden hónap harmadik szerdáján rendeznek meg a csíkszeredai múzeum munkatársai. Az e havi előadás a Mit rejtenek a felcsíki templomfalak? címet kapta.
Fontos megismernünk környékünk építészetét, hiszen a letűnt korok szokásai, divatja köszön vissza benne, egyfajta lenyomata a történelemnek. Arra adhat választ, hogy különböző korokban milyen anyagi helyzetben éltek környékünk polgárai, továbbá, hogy milyen uralkodó stílust követtek, ugyanis nem titok, térségünkbe később értek el a művészettörténet korai, mint Nyugat-Európába. Ekképpen az előadáson hat felcsíki templomon végzett kutatásait tárta elénk Kósa Béla.
Az első ilyen a csíksomlyói kolostortemplom volt, aminek kutatási eredményeiből többek között kiderült, a középkori templom faragott köveit használták fel a jelenlegi templom sarkaiban. Mint kiderült az előadás során, bevett szokás volt a régi templomok köveit újrahasznosítani. Másodikként a csíksomlyói plébániatemplomot mutatta be, aminek 17. századi díszítéseit tárták fel nemrég, így feliratokat, koponyaillusztrációkat, illetve temetéssel, halállal kapcsolatos idézeteket találtak. Harmadikként a csíkcsicsói Szent Antal plébániát ismerhette meg a közönség, amelynek fala 2012-ben kezdett repedni. Ez azért fontos, mert a fal ott repedezik, ahol találkozik két különböző korból való kő, nem különben a csíkcsicsói templom falánál. Kósa Béla kihangsúlyozta, hogy a művészettörténészek különösen szeretik a padlásokat, hiszen érintetlenebbek az épület többi részénél, így tudták meg a csíkszentmiklósi templomról is, hogy magasabb volt az épület hajója. Ennek a templomnak egyébként nem rejtély az idők során átalakult formája, hiszen építési felirattal datálták az átalakítások minden mozzanatát. Ezt követően a csíkszentmihályi templomról volt szó, aminek északi oldalán két külső kép látszódik, hiszen az időjárási viszonyoknak ez az oldal volt leginkább kitéve, így az eső lemosta a vakolatot a templomfalról. Ennek következtében a két kép java része sem látszik már. Utolsóként a csíkrákosi Bogáti kápolna került terítékre, melyről kiderült, hogy szószékét két kőgerendára állították, továbbá, hogy korai vakolatmaradványok őrződtek meg az ablakkeretben, ahol védve volt a fal az esőtől.
Megtalálták élve szerdán kora délután azt az ötéves kisfiút, aki hétfő délután tűnt el a Szeben megyei Oltalsósebes településről. A kiskorú eltűnését a fiú apja jelentette a rendőrségnek.
Februárhoz képest márciusban 381 lejjel (6,9 százalékkal) 5938 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet. A bruttó átlagbér 9902 lej volt, 630 lejjel (6,8 százalékkal) nagyobb, mint az előző hónapban.
Egy 22 éves fiatalember és egy 20 éves lány meghalt, további két fiatal pedig megsérült egy balesetben, amely szerdára virradóra történt Vrancea megyében.
Az Országos Diszkriminációellenes Tanács nem képes ellátni a feladatát, így bárki következmények nélkül támadhatja a magyarságot is, hiszen nem kell büntetéstől tartania – állítja a Székely Figyelő Alapítvány vezetője, Árus Zsolt.
A képviselőházban szerdán elfogadott törvénytervezet szerint nőnek a társadalmi együttélés szabályainak, valamint a közrendnek és a köznyugalomnak a megsértése esetén kiszabható bírságok.
Volodimir Zelenszkijt szerdán fogadta a Cotroceni-palotában Nicușor Dan román államfő és Karol Nawrocki lengyel elnök.
Magyarországot mától egy liberális kormány vezeti, a „leköszönő nemzeti kormány” pedig elkészítette a leltárt – mondta Orbán Viktor korábbi miniszterelnök, a Fidesz elnöke szerdán a Facebook-oldalára feltöltött videóban.
A román gazdaság jelenleg recesszióban van a fogyasztás visszaesése és a piaci tevékenység lassulása miatt, de egy súlyosabb válság jelei nem mutatkoznak – jelentette ki szerdán az Agerpresnek Adrian Negrescu gazdasági elemző.
Kelemen Hunor szerint a 10 százalékot megahaladó éves infláció elsősorban a közel-keleti háború következménye, nem a kormány intézkedései idézték elő.
A villamos energia (+54,18 százalék), a lakbér (+43,78), a gázolaj (+32,68), a benzin (+22,42) és a kávé (+21,76) drágult meg a leginkább idén áprilisban a tavalyi negyedik hónaphoz képest – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet.
szóljon hozzá!