
Már márciusban sok munkaszerződést felfüggesztettek a munkaadók
Fotó: Gábos Albin
Megközelíti a négyezret Hargita megyében azoknak a száma, akiknek már márciusban érintették a munkaviszonyát a koronavírus-járvány miatt elrendelt intézkedések. Többségüket kényszerszabadságra küldte munkaadójuk, de majdnem félezren vannak azok is, akiknek – elhamarkodottan – már márciusban felbontották a munkaszerződését. Az áprilisi adatok valószínűleg még borúsabbak lesznek.
2020. április 08., 11:552020. április 08., 11:55
A koronavírus-járvány által közvetlenül vagy közvetve érintett Hargita megyei vállalkozások közül már egy híján négyszázan küldték kényszerszabadságra alkalmazottaik egy részét vagy a teljes személyzetet. 399 munkaadó összesen 3032 dolgozójának függesztette fel a munkaszerződését, és ez még csak a márciusra vonatkozó adat – tudtuk meg Tiberiu Pănescutól, a Hargita Megyei Munkaerő-elhelyező és Szakképző Ügynökség vezetőjétől.
Az intézmény vezérigazgatója ugyanakkor arról is tájékoztatott, hogy az ügynökség elektronikus rendszerében rálátásuk van a még nem véglegesített kérésekre is, és azt látják, hogy
ami további 292-vel fogja növelni a kényszerszabadságra küldött alkalmazottak számát.
a szükségállapot bevezetése, azaz március 16. óta 424-en váltak így munkanélkülivé Hargita megyében, derül ki a munkanélküli segélyt igénylők nyilvántartásából.
Áprilisban is folytatódik az alkalmazottak munkaszerződésének felfüggesztése
„Sajnos voltak olyan munkaadók, akik nem várták meg, hogy mi lesz a kényszerszabadságra vonatkozó törvénnyel, nagyon sürgősen felbontották a munkaszerződéseket és elküldték munkanélkülinek az alkalmazottakat” – fogalmazott a megyei munkaerő-elhelyező ügynökség vezetője. „Elhamarkodták”, ez lehet a magyarázat arra, hogy az említett munkaadók miért nem éltek azzal a lehetőséggel, amelynek értelmében a szükségállapot idején kényszerszabadságra küldött alkalmazottak alapfizetésének a 75 százalékát a központi költségvetésből fedezi az állam.
Az alkalmazottak munkaviszonyát áprilistól érintő tevékenységmódosításra vonatkozó kéréseket csak májusban kell benyújtsák a vállalkozások, de
„Áprilisban szerintem még többen függesztették fel alkalmazottaik munkaszerződését. Nagyon sokan megvárták a sürgősségi kormányrendeletnek a módosítását, ami március 30-án este jelent meg, így sokan csak április elsejétől kezdődően tudták felfüggeszteni a munkaszerződéseket” – magyarázta Tiberiu Pănescu.
A World Vision Románia által megkérdezett tinédzserek közel negyede azt mondja, hogy a felnőttek ritkán vagy szinte soha nem hallgatják meg őket – derül ki szervezet gyermeknap alkalmából végzett felméréséből.
Az államfő szerint az eltávolítása hatással lehet a jogállamisági feltételekhez kötött uniós források lehívására is.
Elsőfokú (sárga jelzésű) árvízvédelmi készültséget rendelt el hétfőn az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) több folyó vízgyűjtő területére.
A vízbefulladásos balesetek megelőzését, valamint a felelős magatartás erősítését célzó országos kampányt indít június 1. és augusztus 31. között az Országos Katasztrófavédelmi Főfelügyelőség (IGSU).
Jelentős mennyiségű csapadékra és szélviharokra adtak ki figyelmeztetést hétfőn a meteorológusok; a riasztás 21 megyében – köztük a székelyföldiekben – érvényes a nap folyamán.
Ha Sulyok Tamás nem mond le köztársasági elnöki tisztéről, a Tisza párt módosítani fogja az alaptörvényt – mondta a miniszterelnök hétfőn Budapesten, a Sándor-palota előtt tartott sajtótájékoztatóján.
Függetlenül attól, hogy a drónt eltérítették-e vagy sem, Moszkvát terheli a felelősség, ha egy Oroszországból indított drón Románia területére jut – jelentette ki vasárnap este Radu Miruță ügyvivő védelmi miniszter.
Továbbra is betöltöm köztársasági elnöki tisztségemet, és gyakorlom az alaptörvényben és a jogszabályokban meghatározott hatásköreimet – jelentette ki az államfő vasárnap este a Facebookon közzétett videójában.
Medve jelenlétét jelezték vasárnap este az Oroszhegy községhez tartozó Tibódban, valamint Maroshévízen.
1943-ban április vége és május vége között szállították haza a keleti frontról a januári doni katasztrófa után megmaradt magyar katonákat. Nagy József történészt a veszteségekről, a székely részvételről és a román „hallgatás” okáról kérdeztük.
1 hozzászólás