
Kérhetik a tanintézetek az iskola-szintű online tanrendre való áttérést, de láttamozásra és jóváhagyásra van szükség a hatóságok részéről
Fotó: Haáz Vince
Jelenleg Maros megyében közel 250 osztály vagy óvodai csoport tanul online tanrendben 82 tanintézetből, Hargita megyében pedig mintegy hatvan osztály vagy csoport tért át online oktatásra. A jelenleg hatályban lévő jogszabály szerint három esetben kérheti egy tanintézet az iskola-szintű online tanrendre való áttérést.
2021. október 14., 10:362021. október 14., 10:36
A szeptember elején megjelent közös rendeletben az állt, hogy a tanintézetek kérhetik az online tanrendre való iskola-szintű átállást, amennyiben a településen meghaladja a hat ezreléket a fertőzöttségi mutató, függetlenül attól, hogy az adott tanintézetben hány osztály került át előtte online oktatásra. De október elsején megváltoztatták ezt a törvényt, az ezt felülíró jogszabályban törölték a hat ezrelékes küszöböt.
Az új rendelkezés első lépésben az iskolák hatáskörébe helyezi az online tanrendbe való átkerülés lehetőségét – magyarázta Demeter Levente, Hargita megye főtanfelügyelője. Az első esetben
Nyilván itt kell a közegészségügyi igazgatóságnak és a tanfelügyelőségnek a láttamozása, és ebben az esetben jóvá kell hagynia ezt a megyei sürgősségi bizottságnak is.
Ebben az esetben is kell a közegészségügyi igazgatóságnak és a tanfelügyelőségnek a láttamozása, és jóvá kell hagynia ezt a megyei sürgősségi bizottságnak.
Ebben az esetben csak a tanfelügyelőség beleegyezése szükséges – magyarázta a rendelet értelmezését Hargita megye főtanfelügyelője.
Fotó: Haáz Vince
Erdély legnépesebb magyar iskolájában, a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Gimnáziumban jelenleg nyolc osztály tanul online, azaz hibrid oktatásban, de
– részletezte Mátéfi István, a Bolyai Farkas Gimnázium igazgatója. Összesen 38 osztálya van az intézménynek, tehát a hatályos jogszabálynak megfelelően 19 osztálynak kell online tanrendbe kerülnie, ahhoz, hogy a vezetőtanács kérhesse az iskola-szintű online oktatást, amely két hétig lenne érvényes.
„Mi, mint tanintézmény kötelesek vagyunk a hibrid oktatást biztosítani. A gyakorlat azt mutatja, hogy általában egy osztályban 5-10 diák be van oltva, ők jönnek személyesen, a többiek online követik az órát” – részletezte Mátéfi István a hetedik osztálytól felfelé érvényes szabályt.
Ezt az asszisztensnő megoldja az iskola orvosi rendelőjében, és ha negatív a gyerek teszteredménye, visszamehet. A tapasztalat viszont azt mutatja, hogy a diákok többsége nem igényli a nyolcadik napon való tesztelést, kivárják a két hetet – fejtette ki a Bolyai iskola igazgatója. Hozzátette, hogy sok intézményvezető kifogásolta azt, hogy bár decentralizált intézményeknek számítanak az iskolák, de amikor meghoznak egy döntést iskola-szinten, akkor több más hatóságnak is láttamoznia kell azt, és várni kell a végső döntésre, ahelyett, hogy helyi szinten oldanák meg.
A kulturális minisztérium felvette a szombaton a 79. Cannes-i Filmfesztiválon Arany Pálmával díjazott Fjord című filmet azon stratégiai kulturális projektek listájára, amelyek finanszírozásban részesülnek az Oscar-díjra való jelöléshez.
A háborút nem egy szuperhatalom nyeri meg, hanem a mindenható szeretet, az emberiséget a nyomortól nem a megszámolhatatlan gazdagság, hanem a szeretet kifogyhatatlan ajándéka szabadítja meg – mondta XIV. Leó pápa a vatikáni Szent Péter-bazilikában.
Körülbelül 100 métert zuhant a Bucsecs-hegységben az a két turista, akiket a hegyimentőknek végül sikerült megmenteniük vasárnap.
A Richter-skála szerint 3,5-ös erősségű földrengés történt vasárnap 5 óra 2 perckor Vrancea megyében.
Heves vita bontakozott ki a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítása körül, miután Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselő bírálni kezdte a beruházást, illetve annak állami finanszírozását
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
szóljon hozzá!