A szirti sas hazatért

Január végén a Fehér megyei Topánfalva közelében szirti sast fogtak – puszta kézzel. Lábán a MILVUS Csoport Madártani és Természetvédelmi Egyesület 2008-ban felkerült gyűrűjét fedezték fel. Az egyesület szakemberei a megfigyelés után a Bihar megyei Királyerdőben engedték szabadon a madarat.

Hajnal Csilla (R)

2011. február 15., 16:002011. február 15., 16:00

2011. február 15., 17:042011. február 15., 17:04

Tíznapos megfigyelés után február 10-én engedték „haza” azt a szirti sast, amelyet január végén a Fehér megyei Topánfalva (Câmpeni) mellett puszta kézzel fogtak meg. A nagy ragadozó madár lábán a MILVUS Csoport Madártani és Természetvédelmi Egyesület 2008-ban felkerült gyűrűjét találta meg az a helybéli gazda, aki befogta a madarat. Telefonon értesítette az egyesület munkatársait, akik Marosvásárhelyre szállították, majd megfigyelés alá helyezték a szirti sast.

Szakértők szerint néhány napos rehabilitációt követően a befogott madár állapota kielégítővé vált, ezért a MILVUS Csoport munkatársai úgy döntöttek, hogy a ritka fajhoz tartozó példányt Bihar megyébe viszik, ahol szabadon engedik. Február 10-én délben a MILVUS Csoport munkatársai a Bihar megyei Királyerdőben nyitották ki a szirti sas szállító ketrecét, a madár pedig azonnal kirepült, ami azt jelenti, hogy a rehabilitáció sikerült – számolt be a Székelyhon.ro szerkesztőségébe eljuttatott írásában a sas hazatéréséről Kovács István biológus.

A szirti sas (Aquila chrysaetos) egyébként igen ritkán kerül a MILVUS Csoport madármenhelyére. Ennek oka egyrészről az, hogy az egyik legnagyobb testű Romániában is élő ragadozó madárról beszélünk: a csőrétől a farkáig egy méter hosszú, szárnyfesztávolsága meghaladja a két métert, másrészről pedig igen ritka is, Romániában jelenleg mintegy 100 pár szirti sast tartanak számon. Főként emlősökre és madarakra vadászik, jelentős mértékben dögevő. Vadászterülete 520 négyzetkilométer is lehet. Ez a ritka és védett faj gyakran kering kifeszített szárnyakon, és tekintélyes magasságra emelkedik.