Mélyrepülésben a belföldi turizmus

Így, a csúcsszezon közepén még nem tudnak pontos adatokat mondani, de úgy véli, a szezon végén nagyon elkeserítők lesznek a számok – válaszolta megkeresésünkre László Endre, a Turisztikai Ügynökségek Országos Szövetségének (ANAT) székelyföldi képviselője. Szerinte azonban adatok nélkül is jól felmérhető az aktuális helyzet, ha megnézzük a román tengerpartról szóló híradásokat, vagy

Elhibázott döntés, hiányos tájékoztatás

A vakációs utalványokra vonatkozó tavaszi szigorítás elhibázott döntés volt az állam részéről, de a helyzetet tovább súlyosbította, hogy a voucherre jogosult alkalmazottaknak nem magyarázták el világosan, miként működik a rendszer. Legfeljebb csak megkérdezték tőlük, hogy akarnak-e utalványt, de érdemi magyarázatot nem fűztek hozzá, amiből kiderült volna, hogy ha valaki belföldön akar nyaralni, akkor továbbra is megéri élni a lehetőséggel – mondta a turisztikai szakember.

Azt sem magyarázták el, hogy

mindössze az a feltétel, hogy fele-fele arányú legyen a kártyáról felhasznált összeg és az önrész aránya.

Amiatt is ódzkodnak a potenciális jogosultak a vakációs utalványtól, hogy egy nyilatkozatot kell aláírniuk arról, hogy vállalják a 800 lejes önrész költségét, és hogy belföldi üdülésre használják fel a teljes összeget – magyarázta a szakember, aki szerint a tájékozatlanság és a bizalomvesztés miatt minimális azoknak a száma, akik idén igényeltek vakációs utalványt.

A vendégek számának a visszaesésében azonban a turisztikai vállalkozásoknak is van felelőssége. „Amikor egy jó szezont zárunk, akkor van, aki hátra dől. Ezt nem szabadott volna tenni. A múlt év végén, amikor már tudni lehetett, hogy mi lesz, már a B terven kellett volna gondolkodni. Ez sok helyen nem történt meg, és nem is hitték el a vállalkozók azt, hogy ilyen negatív hatása lesz. Így most sajnos

– válaszolta László Endre arra a kérdésünkre, hogy lehetett volna-e tenni valamit az intézkedés negatív hatásainak az ellensúlyozása érdekében.

„Aki perifériára szorul, nem fog megmaradni”

A turisztikai szektorban az augusztustól történő áfaemelés is növeli a terheket, ugyanis – amint azt László Endrétől megtudtuk – a vállalkozások a többletköltségeket nem fogják beépíteni áraikba és ezáltal áthárítani vendégeikre.

Ahány vállalkozóval beszéltem, mind azt mondták, hogy nem emelünk árat, ezt most végig csináljuk, ahogy kezdtük.”

A szállodai és éttermi szolgáltatások esetében 9-ről 11 százalékra nő az áfa augusztustól, de felmerült már annak a lehetősége is, hogy ha az intézkedés nem váltja be a várt reményeket, októbertől 21 százalékra növeli azt a kormány. László Endre szerint az felérne egy katasztrófával a turisztikai szektor számára.

ha a vállalkozás nem áll több lábon, azaz nincs más jövedelmező tevékenysége. Így volt ez a koronavírus-járvány idején is, csak sajnos abból sem tanult eleget az ágazat.

„A turizmusban egy lábon állni nagyon-nagyon veszélyes, és az, aki a perifériára szorul, nem fog megmaradni. Akinek van mibe kapaszkodnia, az lehet, hogy kivár, de az, akinek nincs, az szerintem váltani fog” – vázolta meglátásait a Turisztikai Ügynökségek Országos Szövetségének székelyföldi képviselője.

A külföldi turisták bevonzására kellene rágyúrni

László Endre szerint – aki egyben a Székelyföldi Turisztikai Desztináció Menedzsment Klaszter elnöke is – a külföldi turisták bevonzásával lehetne pótolni a kiesést a romániai, erdélyi idegenforgalomban. „Főleg a hegyvidéken, mert a tengerpart a hiányos és rosszul kialakított infrastruktúra miatt egyelőre nem lesz versenyképes, például Bulgáriával szemben. De a hegyvidék, az igen.

– fogalmazott. Meg kell keresni azt a piacot, amely vevő erre, reklámozni kell, nemcsak turisztikai vásárokon, hanem pénzt kell áldozni a különböző szaklapokban történő népszerűsítésre is – fűzte hozzá, példaként a lovasturizmust említve meg.

Jobban ki kellene használni az erdélyi repülőtereket is, mert jelenleg minimális azoknak a külföldieknek a száma, akik turisztikai céllal érkeznek ide, pedig a légijáratok száma egyre nő, legalábbis a kolozsvári és a brassói reptér esetében, sajnos, a marosvásárhelyi e tekintetben nem jó példa, mert ott visszaesés volt.

Tehát most már nem lehet arra hivatkozni, hogy bonyolult Bukarestből eljönni a térségbe, mert állandóan be van dugulva a Prahova-völgye, már vannak repterek a környéken, ki kellene használni az általuk teremtett lehetőségeket – hangsúlyozta a turisztikai szakember.