
Csak az életmentő és sürgős beavatkozásokat végzik el a nem fertőzött betegeknél a székelyudvarhelyi kórházban. Archív
Fotó: Barabás Ákos
A szükségállapot lejártával nem szűnt meg a székelyudvarhelyi városi kórház járványügyi szerepe, így továbbra is csak a koronavírussal fertőzötteket és a sürgősségi eseteket fogadják az intézményben. A járóbeteg-rendelőben viszont zajlanak a szakorvosi vizsgálatok, de csupán előzetes egyeztetés és időpont alapján.
2020. május 21., 08:532020. május 21., 08:53
Továbbra is Covid-19-háttérkórház marad a székelyudvarhelyi városi kórház – tájékoztatott Lukács Antal. Amint az intézmény menedzserétől megtudtuk, a kórház feladata ellátni az udvarhelyszéki, koronavírussal fertőzött betegeket, illetve azokat a Hargita megyei pácienseket, akik a vírusfertőzés mellett más betegségekben is szenvednek és emiatt kórházi ellátásra szorulnak. Ennek hozadékaként ugyanakkor
„A krónikus betegek rendszeres vizsgálatai, a halasztható beavatkozások, illetve kórházi kezelések egyelőre elmaradnak” – szögezte le az intézmény vezetője.
Amint megtudtuk, a sürgősségi eseteknél a beutalási eljárás továbbra is változatlan: az kórházba érkező betegnél először egy erre kijelölt helyen elvégzik a koronavírus-tesztet, majd az eredmény függvényében a megfelelő osztályokra kerülnek. Fontos tudni, hogy mivel a fertőzött és nem fertőzött betegek elkülönítése korlátozza a kórházban rendelkezésre álló kórtermek számát, ezért
A járóbeteg-szakrendelőkben zajlik a tevékenység: itt főleg az akut, halaszthatatlan esetek ellátására van lehetőség, előzetes telefonos egyeztetés alapján, háziorvosi küldőpapírral. Az intézmény vezetősége a zsúfoltság elkerülése érdekében, illetve a betegek közötti személyes érintkezés csökkentésére hangsúlyozottan arra kéri az érintetteket, hogy csakis előzetes bejelentkezés alapján lépjenek be az épületbe.
„Kérjük pácienseinket, hogy a rendelőkbe az előre (akár háziorvos által) telefonon megbeszélt időpontra (pontosan) érkezzenek. Azokat a betegeket, akiknek nincs előzetesen megbeszélt időpontjuk, nem áll módunkban fogadni” – szögezte le Lukács.
Ugyanakkor felhívják azoknak a krónikus betegeknek a figyelmét, akik az időszakos vizsgálataikat még a járvány előtt előjegyezték, hogy mielőtt megjelennének az intézményben, telefonon egyeztessenek az adott szakrendelővel, hiszen előfordulhat, hogy módosult a vizsgálat időpontja. Egyébként a krónikus betegek receptjeit továbbra is felírhatják a háziorvosok, azokat is, amelyeket a szükségállapot elrendelése előtt csak szakorvos írhatott fel.
A World Vision Románia által megkérdezett tinédzserek közel negyede azt mondja, hogy a felnőttek ritkán vagy szinte soha nem hallgatják meg őket – derül ki szervezet gyermeknap alkalmából végzett felméréséből.
Az államfő szerint az eltávolítása hatással lehet a jogállamisági feltételekhez kötött uniós források lehívására is.
Elsőfokú (sárga jelzésű) árvízvédelmi készültséget rendelt el hétfőn az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) több folyó vízgyűjtő területére.
A vízbefulladásos balesetek megelőzését, valamint a felelős magatartás erősítését célzó országos kampányt indít június 1. és augusztus 31. között az Országos Katasztrófavédelmi Főfelügyelőség (IGSU).
Jelentős mennyiségű csapadékra és szélviharokra adtak ki figyelmeztetést hétfőn a meteorológusok; a riasztás 21 megyében – köztük a székelyföldiekben – érvényes a nap folyamán.
Ha Sulyok Tamás nem mond le köztársasági elnöki tisztéről, a Tisza párt módosítani fogja az alaptörvényt – mondta a miniszterelnök hétfőn Budapesten, a Sándor-palota előtt tartott sajtótájékoztatóján.
Függetlenül attól, hogy a drónt eltérítették-e vagy sem, Moszkvát terheli a felelősség, ha egy Oroszországból indított drón Románia területére jut – jelentette ki vasárnap este Radu Miruță ügyvivő védelmi miniszter.
Továbbra is betöltöm köztársasági elnöki tisztségemet, és gyakorlom az alaptörvényben és a jogszabályokban meghatározott hatásköreimet – jelentette ki az államfő vasárnap este a Facebookon közzétett videójában.
Medve jelenlétét jelezték vasárnap este az Oroszhegy községhez tartozó Tibódban, valamint Maroshévízen.
1943-ban április vége és május vége között szállították haza a keleti frontról a januári doni katasztrófa után megmaradt magyar katonákat. Nagy József történészt a veszteségekről, a székely részvételről és a román „hallgatás” okáról kérdeztük.
1 hozzászólás