A söripar a romániai gazdaság egyik motorja

– fogalmazott a Romániai Sörgyártók Egyesületének vezérigazgatója, Julia Leferman.

Hozzátette, a gazdaságnak ez a szegmense felelősségteljes és fenntarthatóságra – elérték, hogy 1 liter sör előállításához immár nem 6, hanem 3 liter vizet használnak – törekszik, hiszen az első olyan szakmai tömörülésnek számít Romániában, amely önmaga szabályozására belső kódot dolgozott ki és fogadott el, a kommunikációs etikettet pedig 2016-ban újragondolták.

A marosvásárhelyi sajtótájékoztatón az egyesületvezető azt is elmondta, hogy a 2004-es alapítástól kezdődően

Elhangzott, hogy

2016-ban pedig 15,8 millió hektoliter volt a fogyasztás, és továbbra is a pet-palack a „legmenőbb” csomagolás, de gyors ütemben zárkózik fel az üveges kiszerelés.

A hazai sörgyártás egyik fő alapanyagát, a komló túlnyomó részét Maros megyében termelik meg, erről a Romániai Komlótermesztők Egyesületének tagja, Mora Ákos számolt be.

A komló különös törődést igényel, év közben sok munka van vele, arról nem is beszélve, hogy nem lehet bárhol megtermelni, hiszen berendezéshez, oszloprendszerhez kötött. A befektetés 5-6 év alatt térül meg, sok esetben viszont a földtulajdonosok csak 2 évre adnák bérbe a területet, ráadásul a növény gyökere akár 4 méter mélyre is lemegy a földbe, tehát nem lehet csak úgy elköltöztetni” – sorolta a nehézségeket Mora Ákos. Megtudtuk,

„Mindenkinek megérné, mert a búzához vagy a kukoricához viszonyítva 10-szer hasznosabb a komlótermesztés. Nagy hátrány továbbá a kutatás hiánya, erre most keresünk megoldást. Németország, Szlovénia, Csehország például kétszeresére emelte a kutatásra szánt támogatást, ugyanakkor pedig levédték és exporttilalmat rendeltek el az így kifejlesztett szuperproduktív komlófajtákra, amelyekhez mi így nem jutunk hozzá” – vázolta a 160 éves segesvári komlótermesztésben érdekelt vállalkozó. Mindehhez a Maros megyei önkormányzat nevében Alexandru Cîmpeanu alelnök támogatásukról biztosította az érintetteket.