A sérülés nem, de a felelősség közös

A sérülés nem, de a felelősség közös

Nem magánügy. A családon belüli, párkapcsolati erőszak megfékezésében nagyon sokat számít a környezet, a szomszédok, rokonok viszonyulása a problémájához, és az, hogy mennyire támogatják az áldozatot. Képünk illusztráció

Fotó: Barabás Ákos

Bár jellemzően a négy fal között történik, ritkán marad „házon belül”: a családon, párkapcsolaton belüli erőszak nemcsak egyéni viszontagság, hanem rendkívül súlyos társadalmi probléma, és a felelősség is sok érintett között oszlik meg – hangsúlyozzák a szakemberek. A témát néhány hónapja jártuk körül a Székelyhon napilapban, a tapasztalatokról most portálunkon is beszámolunk.

Simon Virág

2023. február 25., 20:402023. február 25., 20:40

2023. február 25., 20:412023. február 25., 20:41

A hivatalos adatok szerint csak a tavalyi esztendő első három hónapjában egy kisvárosnyi ember, 13 ezer személy volt családon belüli erőszak áldozata Romániában. Három hónap alatt 18 elhalálozás történt, az áldozatok közül 12 nő volt. Közel 4200 távoltartási végzést adtak ki, ezeket 967 alkalommal szegték meg. És ez még csak a hivatalos statisztika, azok az esetek, amelyek hatósági nyilvántartásba kerültek.

Csép Éva Andrea parlamenti képviselő, aki mélyen beleásta magát a családon belüli erőszak kérdéskörébe, és számos törvénymódosítást kezdeményezett az áldozatok védelme érdekében, leszögezte:

a társadalom és a közösség szintjén zéró toleranciának kell lennie az agresszióval szemben.

Szerinte fontos, hogy egyénenként és közösségként is kiálljunk az áldozatok mellett, tegyük szóvá a szóbeli agressziót is, semmilyen módon ne nézzük el a bántalmazást.

Mit tehet a jog?

Családon belüli erőszaknak minősül az a bántalmazás, ami az egy háztartásban élők között történik, függetlenül attól, hogy az illetők házasok vagy élettársi kapcsolatban élnek. Csép Éva Andrea rámutatott: a törvények szintjén az elmúlt években több változás is történt a családon belüli erőszak visszaszorítása érdekében. Ilyen előrelépés a sürgősségi távoltartási végzés bevezetése, amely azonnali védelmet nyújt az áldozatnak.

Idézet
Ha értesíted a hatóságokat, kiszáll a rendőrség, be tud menni a saját otthonodba, és el tudja onnan távolítani az agresszort, ha erre szükség van”

– magyarázta.

A képviselő azt is fontosnak tartotta kiemelni, hogy 2020 óta kötelező jogi segítséget – vagyis hivatalból kirendelt ügyvédet – kell biztosítani a távoltartási rendeletet kérő személynek, ha ezt igényli.

Az elektronikus nyomkövető karkötők bevezetése is fontos előrelépés lesz, ezeket a távoltartási végzés betartása érdekében fogják alkalmazni.

Országszerte 95 000 ilyen eszközre lenne szükség, 2022-ben 1000 beszerzésére volt lehetőség. A karkötőt az agresszornak és a bántalmazottnak is hordania kell, előbbinek kötelezően látható helyen.

Az eszköz automatikusan jelez a rendőrségnek, ha a bántalmazó nem tartja be a kiszabott távolságot, illetve ez bizonyítékként is használható, a végzés megszegése ugyanis egy hónaptól egy évig terjedő börtönbüntetéssel jár.

Csép Éva Andrea elmondta, bíznak benne, hogy ezek az intézkedések elrettentő hatással bírnak majd az agresszorok számára.

Hova fordulhatnak az áldozatok?

A hatóságok és törvényhozók számára az is lényeges, hogy az emberek tisztában legyenek azzal, mit kell tenniük, ha elszenvedői vagy tanúi egy bántalmazásnak. Létezik egyrészt egy országos, a nap 24 órájában (ingyenesen) hívható zöldszám: 0800-500 333. Ezt a számot egyébként kötelezően fel kell tüntetni a sajtóban, illetve az audiovizuális médiában, ha a téma a családon belüli erőszakot érinti.

Az ügyeletes munkatársak – akik között magyarul beszélő személy is van – jogi és lelki tanácsadást tudnak nyújtani, illetve a gyermekjogvédelmi szolgálatot is kapcsolják, ha erre szükség van.

„Az elmúlt időszakban megnövekedett a segítségkérő telefonhívások és a távoltartási rendeletek száma is. Ehhez bizonyosan hozzájárult a pandémia, a bezártság is, ugyanakkor azt is jelentheti, hogy megnőtt a bizalom: a bántalmazottak ismerik a zöldszámot, tudják, hogy kérhetnek távoltartási végzést és fel is jelenthetik az agresszorokat” – magyarázta a képviselő. Ezeken kívül

mindegyik megyében működnek védett házak, ahol az áldozatok biztonságban érezhetik magukat.

Arról is beszélt, jelenleg arra keresik a megoldást, hogy hatékonyabb legyen a prevenció, a bántalmazásokat eredményesen tudják megakadályozni. Büntetőjogászokkal igyekeznek kidolgozni olyan megoldásokat, amelyek elrettentően hatnak az agresszorokra.

A polgármesteri hivatalok segítenek bekerülni a védett házba

Hargita megyében négy éve nyílt meg a hat személy befogadására alkalmas védett ház, ahol menedékre lelhetnek a családon belüli erőszak áldozatai, nők és gyermekek egyaránt. Mint a Hargita Megyei Szociális és Gyermekvédelmi Vezérigazgatóság családon belüli erőszakkal foglalkozó ügyek részlegének osztályvezetője, György Enikő mg tavaly elmondta:

azoknak tudnak segítséget nyújtani, akiket a polgármesteri hivatalok szociális munkása hozzájuk irányít.

A szociális munkásnak kell ugyanis összeállítania az iratokat, amelyekkel be tudják fogadni a nehéz helyzetbe került, bántalmazott nőket és gyermekeiket.

„A Hargita megyei polgármesteri hivatalok nagyon nyitottak a lehetőségre. Többször találkoztunk az érintett szakemberekkel, és tájékoztattuk őket a lehetőségekről, a lépésekről – mindig segítőkészek voltak. Ez nagyon fontos, hiszen ők ismerik legjobban a közösségekben élő családokat, a nehézségeiket.

Idézet
A hivatalok szociális munkásai tudják javasolni az érintetteknek, hogy lépjenek ki a bántalmazó kapcsolatból és vegyék igénybe a védett ház által nyújtott szolgáltatásokat”

– magyarázta György Enikő.

A védett házba került személyeknek pszichológus segít feldolgozni a történteket, de abban is támogatják az érintetteket, hogy a gyermekeknek óvodát, iskolát találjanak, illetve maguk számára munkahelyet. A bentlakók értékjegyeket kapnak, amelyekre élelmiszert is vásárolhatnak, és maguk készítik el a közös konyhában az ebédjüket.

A védett házban egy évig maradhatnak az érintettek, de bizonyos esetekben arra is van lehetőség, hogy meghosszabbítsák ezt az időszakot.

Van, aki megijed az önálló élettől

Ami az elmúlt évek tapasztalatait illeti, azok rendkívül sokfélék. Mint György Enikő elmondta: vannak, akik már a házirend elolvasásakor meghátrálnak, hiszen az előírja, hogy a bántalmazóval teljesen meg kell szakítani a kapcsolatot – az érintett nőnek és a gyermekeknek is. Más azért adta fel, mert

megrémült attól, hogy munkába kell állnia és egyedül kell eltartania magát.

Olyan is van, aki menet közben költözik ki a védett házból, és visszatér ahhoz, akitől korábban elmenekült. De természetesen

vannak olyanok is, akiknek sikerül megszakítaniuk a kapcsolatot a bántalmazóval, munkát vállalnak, és egyedül is képesek eltartani magukat, illetve gyermekeiket.

György Enikő szerint nagyon fontos lenne, hogy minél több, bántalmazó kapcsolatban élő, saját és gyermekei életét féltő nő segítséget kérjen, kilépjen a veszélyt jelentő kapcsolatból, házasságból, és hozzájuk fordulva elinduljon a gyógyulás, a változás útján.

Idézet
Ha kikerülnek a bántalmazó bűvköréből, teljesen más szemüvegen keresztül látják majd a világot. Megértik, hogy van más út is, van, akitől segítséget kérni, van, aki önzetlenül akar segíteni, van, ahova ők és gyermekeik beköltözhetnek, van, ahol védve vannak”

– hangsúlyozta.

Galéria

Tévhit, hogy a hatóság tehetetlen. Ma már azonnal, lényegében a rendőrségi helyszínelést követően elrendelhető a sürgősségi távoltartás

Fotó: Pixabay

Mi történik a rendőrségi bejelentés után?

A bántalmazó kapcsolatban, házasságban élők egy részét ugyanakkor az is megijeszti, hogy nem tudják, mi fog történni egy rendőrségi feljelentés, kivizsgálás során, ezért nem jelentik a bántalmazást. Kiss Kató székelyudvarhelyi ügyésztől érdeklődtünk arról, mi történik, miután egy bántalmazott személy tárcsázza a segélyhívó számot. Mint megtudtuk, a rendőrségi helyszínelést követően két szálon futhat az ügy.

Ha a rendőrök úgy látják, a probléma valós, az áldozatok félnek, esetleg a lakásban dulakodás nyomai vannak, vagy ütésnyomok látszanak valakin, akkor elrendelhetik az azonnali, sürgősségi távoltartást.

Ez azt jelenti, hogy a bántalmazónak el kell hagynia a lakást, és nem térhet vissza első körben öt napig. Ilyenkor egyébként írásban is rögzítik a történéseket és a pontos körülményeket.

„Öt napig érvényes a sürgősségi távoltartás, de 24 órán belül a rendőrség bejön az ügyészségre, amelynek 48 órája van arra, hogy ezt jóváhagyja vagy elutasítsa. Itt nagy a rugalmasság, mert minél hamarabb meg akarunk oldani minden ilyen kérést” – magyarázta a szakember. Az ügyészségnek ilyenkor alaposabban meg kell vizsgálnia, hogy indokolt-e vagy sem megerősíteni, illetve meghosszabbítani a távoltartást.

Ha az ügyészség megerősíti az öt napig érvényes rendelkezést, akkor 72 órán belül a bíróságra kerül az ügy, ahol a hosszabb, akár féléves távoltartást elrendelhetik. Ebben a fázisban már tanúkat is beidéznek, és mindkét felet meghallgatják.

Ilyenkor az áldozat mondhatja azt, hogy lemond minderről és nem igényli a távoltartás meghosszabbítását. Miután a bíróság kimondja a hosszan tartó távoltartást, az agresszor kérheti ennek megszüntetését arra hivatkozva, hogy kibékültek a bántalmazottal. Ilyenkor behívják az áldozatot is, és a bíróság meggyőződik arról, hogy ő is biztosan ezt akarja, és mondjuk nem zsarolásról van szó.

Sok múlhat a környezet hozzáállásán

Kiss Kató arról is beszélt, hogy nagy odafigyeléssel és felelősséggel viszonyulnak a távoltartási rendelet megerősítéséhez. Hiszen a családon belüli erőszak általában négy fal között zajlik, és nagyon sok mindenre oda kell figyelni, hogy ne történjen visszaélés egyik házastárs részéről sem.

Az is megengedhetetlen például, ha a bejelentést tevő személy fegyverként akarja használni a távoltartást, mondjuk válás vagy vagyonelosztás esetén.

A polgárjogi eljárás mellett büntetőjogi eljárás is indul, ha súlyos testi sérülésre utaló jelek, nyomok vannak. Ez történhet az áldozat feljelentése nyomán, de hivatalból is, például ha egy rokon vagy barát jelenti az esetet – ilyenkor az áldozat együttműködése nélkül is megtörténhet a vádemelés. Mert például készült egy felvétel, ahol egyértelműen látszik a bántalmazás. „Minden esetben nagyon sokat számít, hogy a környezet, a szomszédok, rokonok hogyan állnak a bántalmazás jelentette problémához, mennyire támogatják az áldozatot” – hangsúlyozta a szakember. Az ügyésznő azt is elmondta, neki volt olyan esete, amikor

a büntetőjogi eljárás elindítása, a vádemelés a hozzátartozók által szolgáltatott bizonyítékok alapján történt meg.

Mit vesznek figyelembe a büntetés kiszabásakor?

A Büntető törvénykönyv határozza meg, hogy adott esetekben milyen büntetéseket lehet kiróni, de ezek akár meg is kétszereződhetnek, ha a súlyos bántalmazás családon belül történt.

„Helyzet- és esetfüggő a büntetések kiszabása. Legtöbbször a törvény azt mondja ki, hogy egy nyomot hagyó ütés esetében a kiróható büntetés minimum 8 hónap és maximum 6 év 3 hónap lehet. Számít az, hogy a vádlott beismeri-e a tettét és mutat-e megbánást, együttműködik-e az ügyészséggel. Egy tárgyalás során sok olyan adat lesz, ami a kiszabható börtönbüntetés határait csökkenti. Hiszen lehet, hogy

Idézet
valaki szándékosan akarta kioltani a másik életét, de az is előfordulhat, hogy meglökte, és a másik úgy esett el, hogy eltörte a kezét vagy súlyosabban megsérült.

Számít az is, hogy kiről beszélünk: a vádlott életkora, hogy van-e munkahelye, iszákos-e vagy sem, milyen végzettsége van, mennyire lehet reintegrálni. Ha pedig három évnél kisebb a büntetés, akkor felfüggesztett börtönbüntetésre módosulhat” – részletezte az ügyész.

A szakember arról is beszélt, hogy a büntetés mellé el lehet rendelni azt is, hogy

a tettes köteles pszichológiai vizsgálaton részt venni, terápiára járni, a pszichológusnak pedig jelentéseket kell küldenie róla, követnie kell, hogyan fejlődik, hogyan alkalmazkodik.

„A rendszer úgy van kidolgozva, hogy a döntés után is követi az agresszort. A jogi háttér szépen megvan, de sok függ attól, hogy mi, emberek hogyan végezzük a munkánkat. Az agresszor, aki eljár pszichológushoz, miről számol be, mit vall be, előjön-e a valódi énje. A pszichológusnak hány ilyen esete van, mennyire tudja követni az összeset. Összetett kérdéskör ez is” – hangsúlyozta.

Kiss Kató szerint nagyon fontos lenne, hogy mihamarabb legyen anyagi keret arra, hogy az agresszorokat jeladó nyomkövető karperec viselésére kötelezzék, hiszen akkor mindenkit figyelemmel lehetne követni, és ez sokat segítene az áldozatoknak, a családoknak, és talán kicsit elrettentené a bántalmazókat is.

Galéria

Az agresszió lehet pszichés betegség következménye, de agresszív lehet az a személyiségzavarral küzdő személy is, akinél hivatalosan nem diagnosztizáltak semmilyen kórt, és nem áll kezelés alatt

Fotó: 123RF

Figyelmeztető jelek

Miután körbejártuk, hogy a törvény milyen eszközökkel véd az esetleges bántalmazástól, és milyen lehetőségeket kínál, ha valaki segítséget kér, kíváncsiak voltunk arra is, hogy miként lehet, egyáltalán fel lehet-e készülni arra, hogy bárki találkozhat agresszorral és válhat bántalmazás áldozatává. Jó lenne olyan kapaszkodókat találni, ami adott esetben segít a jó döntés meghozatalában.

Simó Irma, a csíkszeredai Áradat Egyesület szakmai vezetője, klinikai pszichológus, mentálhigiénés szakember és művészetterapeuta szerint vannak bizonyos jelek, amelyek bántalmazó személyiségre utalhatnak. Ilyen például, ha

valakivel nem lehet megbeszélni dolgokat, nem kér bocsánatot, nem érti, hogy megbántott, nincs benne empátia.

Sablonokban, merev dolgokban gondolkozik az illető, nem érti, hogy szavaival, tetteivel rettegést válthat ki.

Figyelmeztető jel az is, ha valaki gyakrabban robban, dühkitörései vannak, nem tudja kontrollálni az érzelmeit.

Ha birtokolt tárgyként tartja számon családtagjait, ha kiporciózza a pénzt nekik, megjegyzéseket tesz arra, hogy miként vannak felöltözve, ha mindent kontroll alatt akar tartani. Az ilyen emberek általában másokat okolnak mindenért, mindig a polgármester, a szomszéd, az egyház, a feleség, a gyerekek a hibásak mindenért. Ők nem vállalnak felelősséget érzelmeikért, tetteikért.

„Fontos ezeket észrevenni, fontos, hogy a dühkitörésekkor a bántalmazó visszajelzést kapjon, hogy mindez nem elfogadott, hogy ez így nincs rendben, hogy kérjen segítséget. Meg kell húzni a határokat, mert másképp ez mélyül. Ha nincs következménye a tetteinek, ha mindig megbocsátunk, ha mindig bármit megtehet, akkor eldurvulhat a viselkedése.

Idézet
Tenni kell valamit, például elvonulni a másik szobába, elmenni a nagyszülőkhöz, szembesíteni azzal, hogy tetteinek következménye van. Ha elfogadjuk, hogy ő ilyen, ha a tetteinek nincs következménye, akkor nem lesz gyógyulás”

– magyarázta a szakember.

Létezik-e gyógyulás?

A téma kapcsán mindenképpen beszélni kell arról is, hogy mi vezet az agresszív magatartáshoz, és lehet-e ezt hatékonyan kezelni, gyógyítani. Simó Irma arról beszélt, hogy az agresszió lehet egyrészt pszichés betegség következménye, de agresszív lehet az a személyiségzavarral küzdő személy is, akinél hivatalosan nem diagnosztizáltak semmilyen kórt, és nem áll kezelés alatt.

Erőszakos lehet az a felnőtt is, aki gyermekkorában nem tanulta meg az érzelmeit kifejezni, vagy aki alkohollal kezeli az indulatait, akinek nem fejlődött ki az érzelmi intelligenciája.

Előfordulhat ugyanakkor, hogy valaki nagyon kreatív, de nem megfelelő szakterületen, munkahelyen van, így az alkotói energiáit nem tudja kifejezni, kibontakoztatni. Ilyenkor önértékelési gondjai vannak, frusztrált, kisebbségi komplexusa van.

„Nincs egy sablon, ami szerint osztályozni lehet az agresszív magatartásformát. Vannak, akik felismerik, hogy segítségre szorulnak, hogy nincs rendben az, hogy mindenki felett kontrollt akarnak gyakorolni – ők eljönnek segítséget kérni.

Idézet
Van, aki fel tudja tárni a gyermekkori traumáit, tudatosan tudja kezelni ezt. De olyan is van, akinek nincs önreflexiója, betegségtudta, érzelmi vakságban él. Ez utóbbi nem igazán tud meggyógyulni”

– mutatott rá a szakember.

Simó Irma hangsúlyozta, hogy a bántalmazásra hajlamos embernek bátorsággal, szeretettel kell szembenéznie a gyermekkorával, az otthonról hozott mintákkal. Aki mély haragot és fájdalmat érez azok iránt, akik bántalmazták, annak fel kell ezt tárnia, el kell fogadnia, másképp kifelé robban, másokat, a családtagjait bántalmazza.

Passzivitás helyett támogatás

A szakember szerint fel kell tennünk azt kérdést, hogy mit akarunk átadni gyermekeinknek, szeretteinknek. Ha bántalmazó a magatartásunk, akkor meg tudjuk-e szelídíteni saját gyermekkori traumáinkat és ki tudunk-e lépni a mintákból, felelősséget tudunk-e vállalni tetteinkért, szavainkért vagy sem.

„Ha valamelyik szülő azt látja, hogy a családi légkörben nincs biztonságban a gyermek, ha rettegésben él, akkor meg kell gondolni, hogy mit akarok a gyermeknek. A mélyen vallásosoknak is el szoktuk mondani, hogy Isten soha nem akarja, hogy rettegésben, bántalmazások közepette éljenek az emberek.

Idézet
Ha a szeretetkapcsolat össze van kötve a rettegéssel, akkor a gyermek ezt a mintát viszi tovább. Ha az anya kiáll magáért és a gyermekeiért, akkor a gyermek ezt kapja példaként”

– magyarázta.

A szakember azt is hangsúlyozta, hogy bántalmazás esetén a felelősség nem marad a családon belül, kilép annak hatásköréből. Szomszédként, barátként, kollégaként is felelősek vagyunk.

Idézet
„Ha látjuk, hogy valaki szenved, kívülről kell mentőövet nyújtani neki, hiszen felelősek vagyunk egymásért. Gyermekeinket is meg kell tanítani kiállni magukért és másokért. Felnőttként ne álljunk passzívan, és ne szemléljük, hogy bántalmaznak valakit.

Fontos, hogy hagyjuk abba a hibáztatást, közösségileg segítsünk egymásnak, bánjunk szépen egymással. Általános javaslat, hogy szeretettel, türelemmel viszonyuljunk egymáshoz” – összegezte a pszichológus.

Székelyhon retró
A hétvégenként jelentkező Székelyhon retró rovatunkban olyan anyagokat közlünk, amelyek eddig kizárólag a Székelyhon napilap mellékleteiben jelentek meg. Most azonban fontosnak tartjuk, hogy azok közül néhányat online is megosszunk olvasóinkkal.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. május 27., hétfő

Mérsékeltebb lesz a faipari leépítés, mint azt korábban becsülték

Az előzetesen becsültnél kevesebb alkalmazottjától kell megváljon az a nagy székelyudvarhelyi faipari vállalat, amely korábban 160 fős elbocsátás eshetőségéről tett bejelentést a megyei munkaerő-elhelyező és szakképző ügynökségnél.

Mérsékeltebb lesz a faipari leépítés, mint azt korábban becsülték
2024. május 26., vasárnap

Munkagép alá szorult egy férfi

Mezőgazdasági munkagép alá szorult egy férfi a Maros megyei Marossolymoson vasárnap este – értesít a Maros megyei tűzoltóság sajtóosztálya.

Munkagép alá szorult egy férfi
Munkagép alá szorult egy férfi
2024. május 26., vasárnap

Munkagép alá szorult egy férfi

2024. május 26., vasárnap

Egy osztálynyival több magyar nyolcadikos végez idén Maros megyében

Idén még több magyar nyolcadikos végez Maros megyében, mint az elmúlt évben, viszont jóval kevesebb német tannyelvű diák készülhet középiskolába – bizonyítják a Maros megyei tanfelügyelőség adatai.

Egy osztálynyival több magyar nyolcadikos végez idén Maros megyében
2024. május 26., vasárnap

A Z generáció nem igazán köszön, nem olvas, nem túlórázik, hamar lelép

Minden demográfiai csoportra kiterjedő előadást tartott Sepsiszentgyörgyön az MCC szervezésében Guld Ádám médiakutató a minap. Az egyetemi oktató a mai fiatalok magatartásának és a digitalizációnak az összefüggéseire is ráirányította a figyelmet.

A Z generáció nem igazán köszön, nem olvas, nem túlórázik, hamar lelép
2024. május 26., vasárnap

Fülöp Zoltán: a szívem a tiétek volt, s marad

Fülöp Zoltán kiváló színművész 70. születésnapját ünnepelték május 25-én Csíkszeredában, a Csíki Játékszín előterében. Mindenki tisztelt Fülese szerint tíz százalék tehetség és kilencven százalék munka teszi a jó színészt.

Fülöp Zoltán: a szívem a tiétek volt, s marad
2024. május 26., vasárnap

Háromszázötvenöt térfigyelő kamerát szerelnek fel Székelyudvarhelyen

Lakótelepekre, városbejáratokhoz, parkokba, parkolókba is kerül térfigyelő kamera Székelyudvarhelyen. A 355 különböző típusú térfigyelő kamera révén növekedhet majd a közbiztonság, csökkenhet a bűncselekmények száma.

Háromszázötvenöt térfigyelő kamerát szerelnek fel Székelyudvarhelyen
2024. május 25., szombat

Nem a legjobb az idei akácméztermés

Csak közepes mennyiségű az idei akácméz-termés. A méhészek ugyanakkor attól tartanak, hogy a termés nagybani felvásárlási ára olyan alacsony lesz, hogy nem fogja megérni nekik értékesíteni az akácmézet.

Nem a legjobb az idei akácméztermés
Nem a legjobb az idei akácméztermés
2024. május 25., szombat

Nem a legjobb az idei akácméztermés

2024. május 25., szombat

Ezekre figyeljenek hétfőn az Erőss Zsolt Aréna környékén

Az FK Csíkszereda – Bukaresti Dinamo hétfői osztályozómeccsére érkező vendégszurkolók felügyeletét a marosvásárhelyi csendőrség regionális parancsnoksága látja el. Mindemellett a csíkszeredai városházának is vannak feladatai.

Ezekre figyeljenek hétfőn az Erőss Zsolt Aréna környékén
2024. május 25., szombat

Hármat ugyan kilőttek, de maradtak még medvék Csíksomlyón

Több Ro-Alert vészhelyzeti üzenetet is kaptak a csíkszeredaiak pénteken este és szombatra virradóan a medvék miatt.

Hármat ugyan kilőttek, de maradtak még medvék Csíksomlyón
2024. május 25., szombat

Folytatódik a lomtalanítás Marosvásárhelyen!

Az akció június 5-ig tart, és felváltva gyűjtenek a város különböző területein.

Folytatódik a lomtalanítás Marosvásárhelyen!
Hirdessen a Székelyhonon!
Ma feladja, hamarosan megjelenik,
rövid időn belül eredményt hoz! Feladok egy hirdetést!
Hirdessen a Székelyhonon!
Ma feladja, hamarosan megjelenik, rövid időn belül eredményt hoz! Feladok egy hirdetést!