Hirdetés
Hirdetés

A sérülés nem, de a felelősség közös

Nem magánügy. A családon belüli, párkapcsolati erőszak megfékezésében nagyon sokat számít a környezet, a szomszédok, rokonok viszonyulása a problémájához, és az, hogy mennyire támogatják az áldozatot. Képünk illusztráció •  Fotó: Barabás Ákos

Nem magánügy. A családon belüli, párkapcsolati erőszak megfékezésében nagyon sokat számít a környezet, a szomszédok, rokonok viszonyulása a problémájához, és az, hogy mennyire támogatják az áldozatot. Képünk illusztráció

Fotó: Barabás Ákos

Bár jellemzően a négy fal között történik, ritkán marad „házon belül”: a családon, párkapcsolaton belüli erőszak nemcsak egyéni viszontagság, hanem rendkívül súlyos társadalmi probléma, és a felelősség is sok érintett között oszlik meg – hangsúlyozzák a szakemberek. A témát néhány hónapja jártuk körül a Székelyhon napilapban, a tapasztalatokról most portálunkon is beszámolunk.

Simon Virág

2023. február 25., 20:402023. február 25., 20:40

2023. február 25., 20:412023. február 25., 20:41

A hivatalos adatok szerint csak a tavalyi esztendő első három hónapjában egy kisvárosnyi ember, 13 ezer személy volt családon belüli erőszak áldozata Romániában. Három hónap alatt 18 elhalálozás történt, az áldozatok közül 12 nő volt. Közel 4200 távoltartási végzést adtak ki, ezeket 967 alkalommal szegték meg. És ez még csak a hivatalos statisztika, azok az esetek, amelyek hatósági nyilvántartásba kerültek.

Hirdetés

Csép Éva Andrea parlamenti képviselő, aki mélyen beleásta magát a családon belüli erőszak kérdéskörébe, és számos törvénymódosítást kezdeményezett az áldozatok védelme érdekében, leszögezte:

a társadalom és a közösség szintjén zéró toleranciának kell lennie az agresszióval szemben.

Szerinte fontos, hogy egyénenként és közösségként is kiálljunk az áldozatok mellett, tegyük szóvá a szóbeli agressziót is, semmilyen módon ne nézzük el a bántalmazást.

Mit tehet a jog?

Családon belüli erőszaknak minősül az a bántalmazás, ami az egy háztartásban élők között történik, függetlenül attól, hogy az illetők házasok vagy élettársi kapcsolatban élnek. Csép Éva Andrea rámutatott: a törvények szintjén az elmúlt években több változás is történt a családon belüli erőszak visszaszorítása érdekében. Ilyen előrelépés a sürgősségi távoltartási végzés bevezetése, amely azonnali védelmet nyújt az áldozatnak.

Idézet
Ha értesíted a hatóságokat, kiszáll a rendőrség, be tud menni a saját otthonodba, és el tudja onnan távolítani az agresszort, ha erre szükség van”

– magyarázta.

A képviselő azt is fontosnak tartotta kiemelni, hogy 2020 óta kötelező jogi segítséget – vagyis hivatalból kirendelt ügyvédet – kell biztosítani a távoltartási rendeletet kérő személynek, ha ezt igényli.

Az elektronikus nyomkövető karkötők bevezetése is fontos előrelépés lesz, ezeket a távoltartási végzés betartása érdekében fogják alkalmazni.

Országszerte 95 000 ilyen eszközre lenne szükség, 2022-ben 1000 beszerzésére volt lehetőség. A karkötőt az agresszornak és a bántalmazottnak is hordania kell, előbbinek kötelezően látható helyen.

Az eszköz automatikusan jelez a rendőrségnek, ha a bántalmazó nem tartja be a kiszabott távolságot, illetve ez bizonyítékként is használható, a végzés megszegése ugyanis egy hónaptól egy évig terjedő börtönbüntetéssel jár.

Csép Éva Andrea elmondta, bíznak benne, hogy ezek az intézkedések elrettentő hatással bírnak majd az agresszorok számára.

Hova fordulhatnak az áldozatok?

A hatóságok és törvényhozók számára az is lényeges, hogy az emberek tisztában legyenek azzal, mit kell tenniük, ha elszenvedői vagy tanúi egy bántalmazásnak. Létezik egyrészt egy országos, a nap 24 órájában (ingyenesen) hívható zöldszám: 0800-500 333. Ezt a számot egyébként kötelezően fel kell tüntetni a sajtóban, illetve az audiovizuális médiában, ha a téma a családon belüli erőszakot érinti.

Az ügyeletes munkatársak – akik között magyarul beszélő személy is van – jogi és lelki tanácsadást tudnak nyújtani, illetve a gyermekjogvédelmi szolgálatot is kapcsolják, ha erre szükség van.

„Az elmúlt időszakban megnövekedett a segítségkérő telefonhívások és a távoltartási rendeletek száma is. Ehhez bizonyosan hozzájárult a pandémia, a bezártság is, ugyanakkor azt is jelentheti, hogy megnőtt a bizalom: a bántalmazottak ismerik a zöldszámot, tudják, hogy kérhetnek távoltartási végzést és fel is jelenthetik az agresszorokat” – magyarázta a képviselő. Ezeken kívül

mindegyik megyében működnek védett házak, ahol az áldozatok biztonságban érezhetik magukat.

Arról is beszélt, jelenleg arra keresik a megoldást, hogy hatékonyabb legyen a prevenció, a bántalmazásokat eredményesen tudják megakadályozni. Büntetőjogászokkal igyekeznek kidolgozni olyan megoldásokat, amelyek elrettentően hatnak az agresszorokra.

A polgármesteri hivatalok segítenek bekerülni a védett házba

Hargita megyében négy éve nyílt meg a hat személy befogadására alkalmas védett ház, ahol menedékre lelhetnek a családon belüli erőszak áldozatai, nők és gyermekek egyaránt. Mint a Hargita Megyei Szociális és Gyermekvédelmi Vezérigazgatóság családon belüli erőszakkal foglalkozó ügyek részlegének osztályvezetője, György Enikő mg tavaly elmondta:

azoknak tudnak segítséget nyújtani, akiket a polgármesteri hivatalok szociális munkása hozzájuk irányít.

A szociális munkásnak kell ugyanis összeállítania az iratokat, amelyekkel be tudják fogadni a nehéz helyzetbe került, bántalmazott nőket és gyermekeiket.

„A Hargita megyei polgármesteri hivatalok nagyon nyitottak a lehetőségre. Többször találkoztunk az érintett szakemberekkel, és tájékoztattuk őket a lehetőségekről, a lépésekről – mindig segítőkészek voltak. Ez nagyon fontos, hiszen ők ismerik legjobban a közösségekben élő családokat, a nehézségeiket.

Idézet
A hivatalok szociális munkásai tudják javasolni az érintetteknek, hogy lépjenek ki a bántalmazó kapcsolatból és vegyék igénybe a védett ház által nyújtott szolgáltatásokat”

– magyarázta György Enikő.

A védett házba került személyeknek pszichológus segít feldolgozni a történteket, de abban is támogatják az érintetteket, hogy a gyermekeknek óvodát, iskolát találjanak, illetve maguk számára munkahelyet. A bentlakók értékjegyeket kapnak, amelyekre élelmiszert is vásárolhatnak, és maguk készítik el a közös konyhában az ebédjüket.

A védett házban egy évig maradhatnak az érintettek, de bizonyos esetekben arra is van lehetőség, hogy meghosszabbítsák ezt az időszakot.

Van, aki megijed az önálló élettől

Ami az elmúlt évek tapasztalatait illeti, azok rendkívül sokfélék. Mint György Enikő elmondta: vannak, akik már a házirend elolvasásakor meghátrálnak, hiszen az előírja, hogy a bántalmazóval teljesen meg kell szakítani a kapcsolatot – az érintett nőnek és a gyermekeknek is. Más azért adta fel, mert

megrémült attól, hogy munkába kell állnia és egyedül kell eltartania magát.

Olyan is van, aki menet közben költözik ki a védett házból, és visszatér ahhoz, akitől korábban elmenekült. De természetesen

vannak olyanok is, akiknek sikerül megszakítaniuk a kapcsolatot a bántalmazóval, munkát vállalnak, és egyedül is képesek eltartani magukat, illetve gyermekeiket.

György Enikő szerint nagyon fontos lenne, hogy minél több, bántalmazó kapcsolatban élő, saját és gyermekei életét féltő nő segítséget kérjen, kilépjen a veszélyt jelentő kapcsolatból, házasságból, és hozzájuk fordulva elinduljon a gyógyulás, a változás útján.

Idézet
Ha kikerülnek a bántalmazó bűvköréből, teljesen más szemüvegen keresztül látják majd a világot. Megértik, hogy van más út is, van, akitől segítséget kérni, van, aki önzetlenül akar segíteni, van, ahova ők és gyermekeik beköltözhetnek, van, ahol védve vannak”

– hangsúlyozta.

Tévhit, hogy a hatóság tehetetlen. Ma már azonnal, lényegében a rendőrségi helyszínelést követően elrendelhető a sürgősségi távoltartás •  Fotó: Pixabay Galéria

Tévhit, hogy a hatóság tehetetlen. Ma már azonnal, lényegében a rendőrségi helyszínelést követően elrendelhető a sürgősségi távoltartás

Fotó: Pixabay

Mi történik a rendőrségi bejelentés után?

A bántalmazó kapcsolatban, házasságban élők egy részét ugyanakkor az is megijeszti, hogy nem tudják, mi fog történni egy rendőrségi feljelentés, kivizsgálás során, ezért nem jelentik a bántalmazást. Kiss Kató székelyudvarhelyi ügyésztől érdeklődtünk arról, mi történik, miután egy bántalmazott személy tárcsázza a segélyhívó számot. Mint megtudtuk, a rendőrségi helyszínelést követően két szálon futhat az ügy.

Ha a rendőrök úgy látják, a probléma valós, az áldozatok félnek, esetleg a lakásban dulakodás nyomai vannak, vagy ütésnyomok látszanak valakin, akkor elrendelhetik az azonnali, sürgősségi távoltartást.

Ez azt jelenti, hogy a bántalmazónak el kell hagynia a lakást, és nem térhet vissza első körben öt napig. Ilyenkor egyébként írásban is rögzítik a történéseket és a pontos körülményeket.

„Öt napig érvényes a sürgősségi távoltartás, de 24 órán belül a rendőrség bejön az ügyészségre, amelynek 48 órája van arra, hogy ezt jóváhagyja vagy elutasítsa. Itt nagy a rugalmasság, mert minél hamarabb meg akarunk oldani minden ilyen kérést” – magyarázta a szakember. Az ügyészségnek ilyenkor alaposabban meg kell vizsgálnia, hogy indokolt-e vagy sem megerősíteni, illetve meghosszabbítani a távoltartást.

Ha az ügyészség megerősíti az öt napig érvényes rendelkezést, akkor 72 órán belül a bíróságra kerül az ügy, ahol a hosszabb, akár féléves távoltartást elrendelhetik. Ebben a fázisban már tanúkat is beidéznek, és mindkét felet meghallgatják.

Ilyenkor az áldozat mondhatja azt, hogy lemond minderről és nem igényli a távoltartás meghosszabbítását. Miután a bíróság kimondja a hosszan tartó távoltartást, az agresszor kérheti ennek megszüntetését arra hivatkozva, hogy kibékültek a bántalmazottal. Ilyenkor behívják az áldozatot is, és a bíróság meggyőződik arról, hogy ő is biztosan ezt akarja, és mondjuk nem zsarolásról van szó.

Sok múlhat a környezet hozzáállásán

Kiss Kató arról is beszélt, hogy nagy odafigyeléssel és felelősséggel viszonyulnak a távoltartási rendelet megerősítéséhez. Hiszen a családon belüli erőszak általában négy fal között zajlik, és nagyon sok mindenre oda kell figyelni, hogy ne történjen visszaélés egyik házastárs részéről sem.

Az is megengedhetetlen például, ha a bejelentést tevő személy fegyverként akarja használni a távoltartást, mondjuk válás vagy vagyonelosztás esetén.

A polgárjogi eljárás mellett büntetőjogi eljárás is indul, ha súlyos testi sérülésre utaló jelek, nyomok vannak. Ez történhet az áldozat feljelentése nyomán, de hivatalból is, például ha egy rokon vagy barát jelenti az esetet – ilyenkor az áldozat együttműködése nélkül is megtörténhet a vádemelés. Mert például készült egy felvétel, ahol egyértelműen látszik a bántalmazás. „Minden esetben nagyon sokat számít, hogy a környezet, a szomszédok, rokonok hogyan állnak a bántalmazás jelentette problémához, mennyire támogatják az áldozatot” – hangsúlyozta a szakember. Az ügyésznő azt is elmondta, neki volt olyan esete, amikor

a büntetőjogi eljárás elindítása, a vádemelés a hozzátartozók által szolgáltatott bizonyítékok alapján történt meg.

Mit vesznek figyelembe a büntetés kiszabásakor?

A Büntető törvénykönyv határozza meg, hogy adott esetekben milyen büntetéseket lehet kiróni, de ezek akár meg is kétszereződhetnek, ha a súlyos bántalmazás családon belül történt.

„Helyzet- és esetfüggő a büntetések kiszabása. Legtöbbször a törvény azt mondja ki, hogy egy nyomot hagyó ütés esetében a kiróható büntetés minimum 8 hónap és maximum 6 év 3 hónap lehet. Számít az, hogy a vádlott beismeri-e a tettét és mutat-e megbánást, együttműködik-e az ügyészséggel. Egy tárgyalás során sok olyan adat lesz, ami a kiszabható börtönbüntetés határait csökkenti. Hiszen lehet, hogy

Idézet
valaki szándékosan akarta kioltani a másik életét, de az is előfordulhat, hogy meglökte, és a másik úgy esett el, hogy eltörte a kezét vagy súlyosabban megsérült.

Számít az is, hogy kiről beszélünk: a vádlott életkora, hogy van-e munkahelye, iszákos-e vagy sem, milyen végzettsége van, mennyire lehet reintegrálni. Ha pedig három évnél kisebb a büntetés, akkor felfüggesztett börtönbüntetésre módosulhat” – részletezte az ügyész.

A szakember arról is beszélt, hogy a büntetés mellé el lehet rendelni azt is, hogy

a tettes köteles pszichológiai vizsgálaton részt venni, terápiára járni, a pszichológusnak pedig jelentéseket kell küldenie róla, követnie kell, hogyan fejlődik, hogyan alkalmazkodik.

„A rendszer úgy van kidolgozva, hogy a döntés után is követi az agresszort. A jogi háttér szépen megvan, de sok függ attól, hogy mi, emberek hogyan végezzük a munkánkat. Az agresszor, aki eljár pszichológushoz, miről számol be, mit vall be, előjön-e a valódi énje. A pszichológusnak hány ilyen esete van, mennyire tudja követni az összeset. Összetett kérdéskör ez is” – hangsúlyozta.

Kiss Kató szerint nagyon fontos lenne, hogy mihamarabb legyen anyagi keret arra, hogy az agresszorokat jeladó nyomkövető karperec viselésére kötelezzék, hiszen akkor mindenkit figyelemmel lehetne követni, és ez sokat segítene az áldozatoknak, a családoknak, és talán kicsit elrettentené a bántalmazókat is.

Az agresszió lehet pszichés betegség következménye, de agresszív lehet az a személyiségzavarral küzdő személy is, akinél hivatalosan nem diagnosztizáltak semmilyen kórt, és nem áll kezelés alatt •  Fotó: 123RF Galéria

Az agresszió lehet pszichés betegség következménye, de agresszív lehet az a személyiségzavarral küzdő személy is, akinél hivatalosan nem diagnosztizáltak semmilyen kórt, és nem áll kezelés alatt

Fotó: 123RF

Figyelmeztető jelek

Miután körbejártuk, hogy a törvény milyen eszközökkel véd az esetleges bántalmazástól, és milyen lehetőségeket kínál, ha valaki segítséget kér, kíváncsiak voltunk arra is, hogy miként lehet, egyáltalán fel lehet-e készülni arra, hogy bárki találkozhat agresszorral és válhat bántalmazás áldozatává. Jó lenne olyan kapaszkodókat találni, ami adott esetben segít a jó döntés meghozatalában.

Simó Irma, a csíkszeredai Áradat Egyesület szakmai vezetője, klinikai pszichológus, mentálhigiénés szakember és művészetterapeuta szerint vannak bizonyos jelek, amelyek bántalmazó személyiségre utalhatnak. Ilyen például, ha

valakivel nem lehet megbeszélni dolgokat, nem kér bocsánatot, nem érti, hogy megbántott, nincs benne empátia.

Sablonokban, merev dolgokban gondolkozik az illető, nem érti, hogy szavaival, tetteivel rettegést válthat ki.

Figyelmeztető jel az is, ha valaki gyakrabban robban, dühkitörései vannak, nem tudja kontrollálni az érzelmeit.

Ha birtokolt tárgyként tartja számon családtagjait, ha kiporciózza a pénzt nekik, megjegyzéseket tesz arra, hogy miként vannak felöltözve, ha mindent kontroll alatt akar tartani. Az ilyen emberek általában másokat okolnak mindenért, mindig a polgármester, a szomszéd, az egyház, a feleség, a gyerekek a hibásak mindenért. Ők nem vállalnak felelősséget érzelmeikért, tetteikért.

„Fontos ezeket észrevenni, fontos, hogy a dühkitörésekkor a bántalmazó visszajelzést kapjon, hogy mindez nem elfogadott, hogy ez így nincs rendben, hogy kérjen segítséget. Meg kell húzni a határokat, mert másképp ez mélyül. Ha nincs következménye a tetteinek, ha mindig megbocsátunk, ha mindig bármit megtehet, akkor eldurvulhat a viselkedése.

Idézet
Tenni kell valamit, például elvonulni a másik szobába, elmenni a nagyszülőkhöz, szembesíteni azzal, hogy tetteinek következménye van. Ha elfogadjuk, hogy ő ilyen, ha a tetteinek nincs következménye, akkor nem lesz gyógyulás”

– magyarázta a szakember.

Létezik-e gyógyulás?

A téma kapcsán mindenképpen beszélni kell arról is, hogy mi vezet az agresszív magatartáshoz, és lehet-e ezt hatékonyan kezelni, gyógyítani. Simó Irma arról beszélt, hogy az agresszió lehet egyrészt pszichés betegség következménye, de agresszív lehet az a személyiségzavarral küzdő személy is, akinél hivatalosan nem diagnosztizáltak semmilyen kórt, és nem áll kezelés alatt.

Erőszakos lehet az a felnőtt is, aki gyermekkorában nem tanulta meg az érzelmeit kifejezni, vagy aki alkohollal kezeli az indulatait, akinek nem fejlődött ki az érzelmi intelligenciája.

Előfordulhat ugyanakkor, hogy valaki nagyon kreatív, de nem megfelelő szakterületen, munkahelyen van, így az alkotói energiáit nem tudja kifejezni, kibontakoztatni. Ilyenkor önértékelési gondjai vannak, frusztrált, kisebbségi komplexusa van.

„Nincs egy sablon, ami szerint osztályozni lehet az agresszív magatartásformát. Vannak, akik felismerik, hogy segítségre szorulnak, hogy nincs rendben az, hogy mindenki felett kontrollt akarnak gyakorolni – ők eljönnek segítséget kérni.

Idézet
Van, aki fel tudja tárni a gyermekkori traumáit, tudatosan tudja kezelni ezt. De olyan is van, akinek nincs önreflexiója, betegségtudta, érzelmi vakságban él. Ez utóbbi nem igazán tud meggyógyulni”

– mutatott rá a szakember.

Simó Irma hangsúlyozta, hogy a bántalmazásra hajlamos embernek bátorsággal, szeretettel kell szembenéznie a gyermekkorával, az otthonról hozott mintákkal. Aki mély haragot és fájdalmat érez azok iránt, akik bántalmazták, annak fel kell ezt tárnia, el kell fogadnia, másképp kifelé robban, másokat, a családtagjait bántalmazza.

Passzivitás helyett támogatás

A szakember szerint fel kell tennünk azt kérdést, hogy mit akarunk átadni gyermekeinknek, szeretteinknek. Ha bántalmazó a magatartásunk, akkor meg tudjuk-e szelídíteni saját gyermekkori traumáinkat és ki tudunk-e lépni a mintákból, felelősséget tudunk-e vállalni tetteinkért, szavainkért vagy sem.

„Ha valamelyik szülő azt látja, hogy a családi légkörben nincs biztonságban a gyermek, ha rettegésben él, akkor meg kell gondolni, hogy mit akarok a gyermeknek. A mélyen vallásosoknak is el szoktuk mondani, hogy Isten soha nem akarja, hogy rettegésben, bántalmazások közepette éljenek az emberek.

Idézet
Ha a szeretetkapcsolat össze van kötve a rettegéssel, akkor a gyermek ezt a mintát viszi tovább. Ha az anya kiáll magáért és a gyermekeiért, akkor a gyermek ezt kapja példaként”

– magyarázta.

A szakember azt is hangsúlyozta, hogy bántalmazás esetén a felelősség nem marad a családon belül, kilép annak hatásköréből. Szomszédként, barátként, kollégaként is felelősek vagyunk.

Idézet
„Ha látjuk, hogy valaki szenved, kívülről kell mentőövet nyújtani neki, hiszen felelősek vagyunk egymásért. Gyermekeinket is meg kell tanítani kiállni magukért és másokért. Felnőttként ne álljunk passzívan, és ne szemléljük, hogy bántalmaznak valakit.

Fontos, hogy hagyjuk abba a hibáztatást, közösségileg segítsünk egymásnak, bánjunk szépen egymással. Általános javaslat, hogy szeretettel, türelemmel viszonyuljunk egymáshoz” – összegezte a pszichológus.

Székelyhon retró
A hétvégenként jelentkező Székelyhon retró rovatunkban olyan anyagokat közlünk, amelyek eddig kizárólag a Székelyhon napilap mellékleteiben jelentek meg. Most azonban fontosnak tartjuk, hogy azok közül néhányat online is megosszunk olvasóinkkal.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2025. szeptember 18., csütörtök

Európai alapokból fizetné ki az egyetemi ösztöndíjakat a tanügyminisztérium

Daniel David tanügyminiszter az ösztöndíjakkal kapcsolatban kijelentette: megkezdte a tárgyalásokat az európai alapokért felelős miniszterrel annak érdekében, hogy az egyetemi lemorzsolódás megelőzésére irányuló programba forrásokat csoportosítsanak át.

Európai alapokból fizetné ki az egyetemi ösztöndíjakat a tanügyminisztérium
Hirdetés
2025. szeptember 18., csütörtök

Iskolák felújítása: félmilliárd lejnyi építkezés zajlik Sepsiszentgyörgyön

Sepsiszentgyörgy tanintézményei évtizedekre meghatározó felújításokon esnek át, melyek összértéke meghaladja a 100 millió eurót. Antal Árpád polgármester szerint ezek a fejlesztések fél évszázadra fogják megoldani az oktatási infrastruktúra problémáit.

Iskolák felújítása: félmilliárd lejnyi építkezés zajlik Sepsiszentgyörgyön
2025. szeptember 18., csütörtök

Felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték a szexuális erőszakkal vádolt ortodox pópát

Két és fél év felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte jogerősen csütörtökön a bukaresti táblabíróság a szexuális erőszakkal vádolt Visarion Alexa ortodox pópát.

Felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték a szexuális erőszakkal vádolt ortodox pópát
2025. szeptember 18., csütörtök

Kiszivárogtatták a gyorshajtáson ért rendőrfőnök „menekülési útvonalát”

Jóval a megengedett sebesség felett, 109 km/órával száguldott településen belül a Mehedinți megyei rendőrség vezetője szolgálati autójával, és nem volt küldetésen – hozta nyilvánosságra az esetet az Europol szakszervezet.

Kiszivárogtatták a gyorshajtáson ért rendőrfőnök „menekülési útvonalát”
Hirdetés
2025. szeptember 18., csütörtök

Kelemen Hunor az árréssapkáról: „az embereknek érezniük kell, hogy védelmezik őket”

Kelemen Hunor RMDSZ-elnök csütörtökön kijelentette, hogy véleménye szerint legalább még hat hónapig meg kell tartani az alapélelmiszerek árréssapkáját, mert „az embereknek érezniük kell, hogy védelmezik őket”.

Kelemen Hunor az árréssapkáról: „az embereknek érezniük kell, hogy védelmezik őket”
2025. szeptember 18., csütörtök

Több ezer lejes bírságot kaphatnak a felelőtlen kutya- és macskatartók

Akár több ezer lejes bírságra is számíthatnak azok az állattartók, akik közterületen hagyják magukra állataikat, vagy elmulasztják kedvenceik ivartalanítását és chipezését.

Több ezer lejes bírságot kaphatnak a felelőtlen kutya- és macskatartók
2025. szeptember 18., csütörtök

Egyik uniós országban sem nőtt akkorát az építőipar, mint Romániában

Az Európai Unióban és az euróövezetben egyaránt enyhén csökkent az építőipari termelés volumene júliusban az előző hónaphoz képest, és a tagállamok közül Románia építőipara teljesített a legjobban.

Egyik uniós országban sem nőtt akkorát az építőipar, mint Romániában
Hirdetés
2025. szeptember 18., csütörtök

Egyelőre nem kell tartani a fix radaroktól

Négyszáz rögzített sebességmérő kamera telepítését irányozta elő a romániai utakon a közúti infrastruktúrát kezelő országos társaság (CNAIR), de a projekt pénzhiány miatt késik. Eredetileg idén nyárra kellett volna felszerelni.

Egyelőre nem kell tartani a fix radaroktól
Egyelőre nem kell tartani a fix radaroktól
2025. szeptember 18., csütörtök

Egyelőre nem kell tartani a fix radaroktól

2025. szeptember 18., csütörtök

Szeptember 30-án indul a roncsautóprogram

A magánszemélyek szeptember 30-tól igényelhetnek állami támogatást új gépkocsi vásárlásra a roncsautóprogram keretében – jelentette be csütörtökön a Környezetvédelmi Alapkezelő (AFM).

Szeptember 30-án indul a roncsautóprogram
Szeptember 30-án indul a roncsautóprogram
2025. szeptember 18., csütörtök

Szeptember 30-án indul a roncsautóprogram

2025. szeptember 18., csütörtök

„Kilőtt” idén az építőipar tavalyhoz képest

Az idei év első hét hónapjában a nyers adatok szerint 12,2 százalékkal, a szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatok szerint 10,7 százalékkal nőtt az építőipari termelés volumene Romániában az előző év azonos időszakához képest.

„Kilőtt” idén az építőipar tavalyhoz képest
„Kilőtt” idén az építőipar tavalyhoz képest
2025. szeptember 18., csütörtök

„Kilőtt” idén az építőipar tavalyhoz képest

Hirdetés