A romladozó fahíd helyett új átkelő épült Homoródkarácsonyfalván

Fotó: Oklánd Község Polgármesteri Hivatala

Nem csak partokat, falut és a mezőt, embereket, hanem régi óhajt köt össze a jelennel a szombaton átadott új híd a Homoródkarácsonyfalván átfolyó Kis Homoród fölött. Kicsi településnek a kis megvalósítás ugyanannyit jelent, mint nagy településnek a nagy megvalósítás – hangzott el a szombati hídavatón. Kányádi szavaival élve: a hídverés „a legtartósabb kézfogás.”

Molnár Melinda

2019. október 05., 20:402019. október 05., 20:40

2019. október 05., 21:132019. október 05., 21:13

A faluban a hétvégén zajló 16. Szelídgesztenye-fesztivál toborzója szombaton előbb hídavatásra szólított. Összesereglettek a lakók, akiknek talán a legfontosabb a korszerű átkelőhely, hiszen a korábbi fahíd romladozott – emlékeztetett Cseke Miklós, Oklánd község polgármestere. Három évvel ezelőtt döntöttek úgy a falubeliek, hogy nem köztérre, hanem új hídra lenne szükségük.

A megnyert vidékfejlesztési pályázat nyomán két évig tartott az engedélyeztetés, az építés pedig két hónapot, ugyanakkor háromszáz méternyi aszfalt került az odavezető utcára.

A polgármester örömét fejezte ki, hogy sikerül az új hídon átmennie. „Elmehetek nyugdíjba rajta” – jegyezte meg mosolyogva. Azt kívánta birtokba vevőinek, hogy használják egészséggel.

Fotó: Oklánd Község Polgármesteri Hivatala

Szalagvágás után Benedek Mihály unitárius lelkész az ember által létrehozott falu világát és az Isten-teremtette mező világát összekötő híd avatása kapcsán Kányádi Sándornak a hídépítő balladája című történetét idézte, amelynek üzenete: „Hidat verni, tartós hidat, nagy áldozattal jár.” A jó szándék mellett jó indulatú összefogás, segítség és lelkesedés szükséges.

A hidat még akkor is építeni kell, ha lövik. Ha pilléreit kirobbantják. A híd, fiam, olyan, mint a kézfogás. A legszebb, a legtartósabb kézfogás.

Az unitárius lelkész arra is emlékeztette az ünneplőket, hogy emberekként mindannyian hídépítők vagyunk, és Isten áldja meg a partokat ívesen összekötők törekvéseit.

Both Dávid homoródkarácsonyfalvi plébános a hidat, mint az emberi élet jelképét emelte ki: a születés és az elmúlás közöttit, amelynek oda kell vezetnie, ahová az embert a Jóisten szánta, az örökkévalóságba. Közös Miatyánk és áldáskérelem után a helyi rezesbanda menetzenéjére előbb a Homoród menti Hagyományőrző Hannover Huszárok majd a jelenlévők sétáltak át a hídon, áldomásként koccintottak, és kürtős kalácsot falatoztak. Végszóra pedig egy kisteherautó is áthaladt a frissen felavatott hídon.