
Fotó: Kristó Róbert
Huszonkét év múlva Hargita megyében a roma lakosság aránya 12,1 százalékra nő, ugyanakkor a magyar és román anyanyelvűeké csökken – többek közt ezt vetíti előre a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatása, amely Hargita megye demográfiai előrejelzését vizsgálta.
2010. november 25., 16:072010. november 25., 16:07
A tanulmányt csütörtökön mutatta be Csíkszeredában Kiss Tamás és Csata István, az intézet munkatársai. Borboly Csaba, a Hargita Megyei Önkormányzat elnöke azt mondta, tematikusan igyekeznek olyan előrejelzéseket kérni az intézettől, amelyek segítenek jövőképet tervezni a megyében, hogy negatív tendenciák esetén tudjanak lépni ezek kivédésére. A most elvégzett kutatás a 2002-es népszámlálás adatait is figyelembe vette, viszont nem az önbevallás módszerét használták a nemzetiség esetén, hanem az önkormányzatokat keresték meg kérdőíves ankét során, és azokat vették romának, akiket környezetük annak tart.
Hargita megyében a népszámlálás 3800 romát mutatott ki, holott a kutatás alapján számuk eléri a 18 ezret – ismertették a kutatók. Így például Csíkszeredában 1,2, Alcsíkon 8,2, Felcsíkon 1,2, Székelykeresztúron viszont 21 százalék a roma lakosság aránya. Jelenleg a romák átlagéletkora 22 év, a magyarok és románok esetében ez 35–38 év között mozog. Míg a gyermekvállalás időszakának csúcsideje a magyar lakosság esetében 30 év fölé kerül, a romáknál ez nem változik, 20 éves kor előtt történik a szülések egyharmada. A 2032-re előrevetített demográfiai helyzetkép az átlagéletkor növekedését jelzi, a férfiak esetében 77, a nőknél 80 évre. A magyar lakosság száma 16, a román anyanyelvűeké 17 százalékkal csökken – ez az apadó gyereklétszám mellett a migrációval is magyarázható. 2032-ben a tanulmány szerint a Hargita megyei romák létszáma eléri a 35 ezer főt, ami az összlakosság 12 százalékát jelenti. A magyarok aránya ugyanakkor 80,3 százalékról 75 százalékra csökkenhet. Akkor már a születendő gyermekek 25 százaléka tartozhat a roma nemzetiséghez, és lesznek olyan települések Hargita megyében – elsősorban Székelyeresztúr környékén, illetve Alcsíkon is –, ahol a romák aránya eléri az 50 százalékot.
A szerencsejáték-termek működésének engedélyezését önkormányzati hatáskörbe utaló sürgősségi kormányrendelet tisztázását kéri a Brassó megyei prefektustól Barcarozsnyó polgármestere.
Együtt a nemzet! Gyarapodó Erdély címmel készült összegző kiadvány azokról az eredményekről, amelyeket az erdélyi magyar közösség és a magyar kormány az elmúlt másfél évtizedben közösen ért el. A kiadványt az erdélyi magyar családokhoz is eljuttatják.
A Richter-skála szerint 3,3-as erősségű földrengés történt csütörtökön 6 óra 1 perckor Buzău megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
Idén februárban 4,68 millió nyugdíjast tartottak nyilván Romániában, 9978-cal kevesebbet, mint az előző hónapban; az átlagnyugdíj 2780 lej volt – derül ki az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) csütörtökön közzétett adataiból.
Az év második felében stabilizálódni fog az infláció, addig azonban még érezhetők lesznek a gazdasági visszaesés hatásai – jelentette ki szerda este Ilie Bolojan kormányfő.
Tűz ütött ki szerda este egy nagyszebeni tömbházlakásban; egy ember súlyosan megsérült, újraélesztésre volt szükség.
A kormány a csütörtöki ülésén rendeletet fogadhat el a földgáz árának ideiglenes korlátozásáról – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A Mezőméhes községhez tartozó Mezővelkére vonultak a nagysármási tűzoltók szerda este, ahol egy lakóház tetőzete gyúlt ki.
A Perzsa-öböl térségében zajló háború és a Hormuzi-szoros forgalmának részleges lezárása az üzemanyagárak emelkedéséhez vezetett – jelentette ki szerda este Ilie Bolojan miniszterelnök.
Lélekemelő nagyböjti koncertre kerül sor a csíkdelnei Úr-kápolnában, a március 8-án 11 órától kezdődő szentmise után.
szóljon hozzá!