A régi kazánházak egy része új rendeltetést kapott, de van, ahol még nem dőlt el a sorsuk

Hogy mi lett az egypártrendszer idején felhúzott építményekkel, ahol egykor kazánok dübörögtek? Vannak kedvezően, illetve kevésbé jó végződött történetek, máshol még az új funkciókat keresik ezek számára.

Sepsiszentgyörgyön a székelyföldi városok többségével ellentétben a korszerűtlen távhőszolgáltatási hálózat felújítására nem költöttek jelentős összegeket, így az mintegy húsz éve leállt. A meglévő kazánházakat a város igyekezett különböző célokra hasznosítani, átépíteni, de ez nem volt egyszerű folyamat – néha több mint tíz évre is szükség volt a változáshoz. Az egykor a megyei kórházat is kiszolgáló volt fűtőház épületében például vállalkozásfejlesztési céllal inkubátorházat alakítottak ki, a vasút- és távolsági autóbusz-állomáshoz közeli kazánház iskolai tornateremként működik, a belvárosban pedig egy óvodát bővítettek az egykori hőközponttal – több tanterem, és tornaterem is helyet kapott ennek köszönhetően.

Szintén új rendeltetést kapott az Őrkő negyedi Néri Szent Fülöp Iskola melletti kazánház, amely átépítése után az iskola számára is használható multifunkcionális épület lett. A Szemerja negyedben egy másik hőközpontot jelentős magántőke bevonásával, egy egyesület közreműködésével asztalitenisz edzőteremmé alakítottak át, két omladozó épületet ugyanakkor lebontottak. Egy másikat, amely a Bod Péter Megyei Könyvtár mögött található átadtak a megyei tanácsnak átalakítás céljából, de nem sikerült rá finanszírozást szerezni – tájékoztatott kérdésünkre Tóth-Birtan Csaba alpolgármester, aki elmondta azt is, hogy egy másik épületnek nemrég szerettek volna pályázat útján új rendeltetést adni, de mivel visszaigényelték a területet a tulajdonosok, nem lehetett továbblépni, és elálltak ettől a szándéktól. ,,Az átalakítások nem voltak egyszerűek, vagy magántőke bevonásával, vagy pályázati támogatással igyekezett a város ezt megoldani” – értékelt az elöljáró. Szerinte most kissé nehezebb is lenne ez, mert az építési szabványok időközben változtak, és lehet, hogy egy szakértői vizsgálat azt az eredményt hozná, hogy az elhagyott épületek már nem használhatók fel más célokra, és le kellene ezeket bontani.

Marosvásárhelyen a távhőszolgáltatást korábban biztosító cég 2010-ben bekövetkezett csődje a biztos pusztulásba vitte a meglévő rendszert.

,,Amikor elindult a csődeljárás a szolgáltató ellen, a kazánházak értékesítése a felszámoló cég hatáskörébe került, mert az ő tulajdona volt az eljárási törvények értelmében. Mi szerettünk volna megtartani épületeket, bölcsődét is kellett volna létrehozni, vagy közösségi érdeket szolgáló helyszíneket kialakítani, de nem volt erre mód. Ami még tulajdonunkban van, az a kövesdombi, villamos energia előállítására is készült kogenerációs rendszer – ezt megpróbáltuk értékesíteni, de akkora kapacitásról van szó, hogy az országban ilyen méretű befektetések már nincsenek. Megpróbáltuk a megyei sürgősségi kórház méretére beállítani, de ott sem volt szükség erre” – vázolta helyzetet Csegzi Sándor volt alpolgármester, aki jelenleg a polgármester tanácsadója. Ő úgy véli, hogy