A ragyával küzdenek a földeken

A jóból is megárt a sok – állítja Lukács Géza, szárhegyi gazda, utalva az esőzésekre. Hozzáteszi, semmiképp nem szeretne pánikot kelteni, de a napokban végzett próbaásás semmi jóra nem engedi következtetni.

A nagyobb gond a mélyebben fekvő területeken van, ahol a nyár egyes időszakaiban napokig víz alatt állt a vetés. A káposzta, a pityóka és a veteményfélék is megsínylették ezt.

„Egyesek szerint a vegyszer szaga érződik a levegőben, de sajnos, ez nem igaz.

– állítja. A földeken napokig pangó víz csak egyik okozója a termések rothadásnak, a másik tényező a levegő magas páratartalma, ami kedvez a gombák elszaporodásának: ragya károsítja a termést – magyarázza a gazda. A burgonyával példázódva elmondta,

a ragya azokon a földeken pusztította el a növényzetet, ahol nem alkalmaztak vegyszeres permetezést.

De a megelőző eljárás is szinte hiábavaló volt azokon a részeken, ahol több ideig víz állt a földeken. „Védekezhetünk felülről, ha a baj alulról is támad” – fogalmaz Lukács Géza.

A sok eső nem csak a burgonyára nézve káros, a gyökeres zöldségek is megsínylették az idei nyár időjárását. A szárhegyi gazda azt tapasztalta, hogy ugyanabból a magból különböző méretű murok nőtt a szárazabb és a vizes testű földeken. Kicsi és gömbölyű lett a gyökér ott, ahol hosszabb ideig nedves volt a talaj, hosszabb és egyenesebb a termés a magasabban fekvő részeken, ahonnan le tudott folyni az esővíz. Megjegyzi,

az ideihez fogható ragyatámadás az utóbbi években nem volt vidékünkön.

„Ilyen nyomás visszamenőleg 20 évre nem volt” – állítja Ferencz Béla, a gyergyószentmiklósi Agromec Rt. vezetője. Mint mondja, a burgonyatermesztéssel is foglalkozó vállalatnál

vegyszerekkel próbálják megfékezni a vészt, persze csak ott, ahol még nem „fullasztotta” meg a gumókat a földeken álló víz.

„Ragya ellen már a tizedik kezelést is megcsináltuk. Ez hatalmas befektetés, kemény küzdelem, és a harcnak még egyáltalán nincs vége” – fogalmaz a mezőgazdasági szakember. Hozzáteszi, a kalászosokból sem várható idén nagy haszon. A tavaszi szárazságban már tudható volt, hogy nem lesz rekordtermés, erre csak rátettek a hosszas esőzések – mondta. „Két veszély fenyeget: új hajtások indultak a búzában – ez a kisebbik kár, mert aratáskor a kombájn ki tudja választani.

– mondja. A mezőgazdasági cégnél tavaly ilyenkor már be volt fejezve az aratás, ehhez képest most még azt sem lehet betervezni, hogy mikor fognak neki ennek a munkának. Előbb napokig tartó jó időre lenne szükség ahhoz, hogy a búza kiszáradjon. „Ha nem lesz jó idő, csirizt fogunk aratni” – állítja Ferencz Béla.

Az állattartók sem örülnek az esős nyárnak, hisz az ellátmánynak valót nem tudják előállítani. Június-július a kaszálási szezon, éppen ebben a két hónapban akadályozta az idő, hogy levágják a füvet, vagy ha ezt netán meg is tették, nem tudott megszáradni. „Többek között ez is a parasztember nehézsége. Május végén lehetett valamennyi szénát csinálni.

– magyarázza Bányász József, gyergyóújfalvi szarvasmarhatartó gazda. Reménykedve abban, hogy kedvezővé válik az időjárás a szénakészítéshez, úgy fogalmaz: a megöregedett, csökkent tápértékű széna is több, mint a semmi, márpedig jobb minőségű szénát csak az tud előállítani, akinek sarjúja van, azaz májusban sikerült kaszálnia. Persze ennek is feltétele a csapadékmentes idő.