A nyolcadikosok negyede be sem iratkozik a képességvizsgára

Archív

Fotó: Veres Nándor

Nagyrészt fennakadások nélkül zajlott a nyolcadikosok hétfői román nyelv és irodalom képességfelmérője, ugyanakkor Kovászna megyében idén is több százra tehető azoknak a végzősöknek a száma, akik nem jelentek meg, vagy be sem iratkoztak a megmérettetésre.

Bíró Blanka

2018. június 12., 21:282018. június 12., 21:28

Itt állíthatja be, hogy a Google-találatokban elöl legyen a Székelyhon!

Kovászna megyében például a nyolcadikosok közel negyede, 450 tanuló nem is jelentkezett a vizsgára – a magyar tagozaton 22 százalékuk, míg a románon 27,3 százalékuk nem próbálkozik meg a vizsgával. Kiss Imre főtanfelügyelő elmondta: évek óta hasonlóan alakul a távol maradók aránya,

minden évben 400–500 háromszéki nyolcadikos nem iratkozik be a képességvizsgára.

Elmondása szerint a probléma összetett, hiszen egyesek megbuktak valamelyik tantárgyból, így előbb pótvizsgázniuk kell, vagy éppen kénytelenek lesznek osztályt ismételni, de olyanok is akadnak, akik tanév közben annyi hiányzást halmoztak fel, hogy nincs elég jegyük, nem tudják lezárni őket, így meg kell ismételniük a nyolcadik osztályt. A szakiskolákba egyébként a képességfelmérőn való részvétel nélkül is be lehet iratkozni, illetve a megmaradt helyek függvényében gimnáziumba is jelentkezhetnek ősszel azok, akik pótvizsgára kényszerültek.

A tanfelügyelőség ugyanakkor pontos kimutatást kér az iskoláktól a vizsgáról hiányzó gyerekekről, hogy megelőzhessék a továbbiakban a lemorzsolódást.

Még a felvételi előtt pontosan látjuk, hogy kinek kell pótvizsgáznia, ki maradt osztályismétlő, és kit fenyeget a lemorzsolódás veszélye

– magyarázta Kiss Imre. Hozzátette: akiről kiderül, hogy nem akarja folytatni tanulmányait, személyesen keresik fel, és igyekeznek meggyőzni, hogy végezze el a kötelező tíz osztályt. Az elmúlt években a módszer sikeresnek bizonyult, így idén is ezzel próbálkoznak. Azonban még ilyen körülmények között is

évente legalább száz diák lemorzsolódik, azaz a nyolcadik osztály után nem jár iskolába

– egyesek otthon maradnak, és mezőgazdasági munkát folytatnak, sokan pedig külföldre mennek ott dolgozó szüleikhez.