
Állásbörzén. Kelemen Tibor szerint számos át- és továbbképzést kell szervezni a munkanélkülieknek a felzárkóztatás érdekében. Képünk illusztráció
Fotó: Barabás Ákos
A munkaerő-elhelyező ügynökségeket nem lehet a magán állásközvetítő cégekhez hasonlítani, mert az állami intézmény azokkal is foglalkozik, akik írni olvasni sem tudnak – válaszolt a munkaügyi miniszter felvetésére keddi sajtótájékoztatóján Kelemen Tibor. A Kovászna Megyei Munkaerő-elhelyező Ügynökség igazgatója hangsúlyozta, a magán fejvadász cégek bizonyos szakterületekre közvetítenek munkaerőt, míg az ügynökség a szakképzetleneknek is megpróbál állást találni.
2020. január 21., 17:362020. január 21., 17:36
2020. január 21., 21:492020. január 21., 21:49
Violeta Alexandru munkaügyi miniszter a hétvégén Brassóban a munkaadókkal találkozott, ahol elmondta, átszervezik a munkaerő-ügynökségeket, mert azok a „különböző támogatások kifizetőivé váltak”. A miniszter azt fontolgatja, hogy a megyei igazgatókat február elején intenzív gyakorlati képzésben részesíti, hogy elsajátítsák a korszerű munkaerő-toborzás technikáit.
A felvetéseket Kelemen Tibor több pontba is megkérdőjelezte, rámutatott,
„Ez egy sziszifuszi munka, hiszen a nyilvántartásban lévő munkanélküliek 10 százalékának nincs semmilyen iskolai végzettsége, az elemi iskolát sem végezték el. További 20 százaléknak van ugyan oklevele, hogy az elemi osztályokat befejezte, de lényegében írástudatlanok, számukra nagyon nehéz tanfolyamokat szervezni, állást találni. Amikor a minisztérium újragondolja az ügynökségek tevékenységét, ezzel is számolnia kell” – szögezte le Kelemen Tibor.
Az országos ügynökség egyébként szorgalmazza, hogy szervezzenek román nyelvtanfolyamokat a munkanélkülieknek, és ezt az ország minden megyéjében tervezik, tehát a román anyanyelvűeknek is. Ezzel tulajdonképpen az a cél, hogy megtanítsák az állástalanokat megfelelően kommunikálni, hogy egy állásinterjún tudjanak helyt állni.
Heves vita bontakozott ki a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítása körül, miután Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselő bírálni kezdte a beruházást, illetve annak állami finanszírozását
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
Újabb magyarellenes provokációval jelentkezett a csíksomlyói pünkösdi búcsú napján Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja (Calea Neamului) nevű román nacionalista szervezet elnöke.
A hithez, a családhoz és az örök keresztény értékekhez való hűség megőrzésére buzdította a zarándokokat Székely János, szombathelyi megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, a Csíksomlyói búcsú idei szónoka.
1 hozzászólás