
Balogh István polgármester szerint fel kell kelteni az érdeklődést a népzene iránt
Fotó: Haáz Vince
Cimbalom, nagybőgő, brácsa és hegedű várja azokat a csíkfalvi, illetve környékbeli gyerekeket és felnőtteket, akik szeretnének megtanulni ezeken a hangszereken játszani vagy fejlesztenék tudásukat. Az ötlet Balogh István csíkfalvi polgármestertől ered, aki régi vágyát valósította meg ennek a fakultatív oktatásnak a meghonosításával.
2021. november 18., 18:172021. november 18., 18:17
Hétvégenként előkészítős kisgyerekektől hetedik osztályos tanulókig, de még felnőtteket is oktat az a marosvásárhelyi nyugalmazott zenetanár, aki vállalta, hogy hetente kijár a felső-nyárádmenti községbe, hogy megszerettesse a népzenét a jelentkezőkkel. Érdeklődésünkre Balogh István polgármester elmondta, azt szeretné, ha a fiatalok újból ráéreznének a népzene szépségére, ha visszatérnének a gyökerekhez.
– magyarázta az elöljáró, aki abban bízik, hogy a zenei oktatás meghozza az eredményt, és a népzene, a népdal újból kedveltté válik a fiatalok számára is. A polgármester a Székelyhonnak elmondta, egyelőre kilenc gyerek és három felnőtt jelentkezett, akikkel a zenetanár külön-külön foglalkozik, figyelembe véve az életkorukat, valamint az előképzettségüket is.
Ami a hangszereket illeti, Balogh István elmondta, európai uniós pályázat révén sikerül felújítani a művelődési otthont, amelynek nem csupán a berendezésére pályáztak, de székely népviselet, valamint népi hangszerek beszerzésére is. Ezen kívül kérte azokat a csíkfalviakat, akiknek van hegedűjük vagy más hangszerük, hogy kölcsönözzék oda vagy adják el.
1992 óta nincs képzett zenetanár az iskolában, ezért is tartja fontosnak a képzést Balogh István. Rég dédelgetett álma, hogy a csíkfalvi gyerekek ismerjék meg a népi hangszereket, tanuljanak meg azokon játszani. Gyerekként ő is tanult hegedülni több társával együtt az iskola akkori zenetanárától – árulta el.
A különnyugdíjban részesülő közalkalmazottaknak 85 százalékkal csökken a különnyugdíjuk nem járulékalapú része, ha továbbra is dolgozni akarnak – jelentette be a csütörtöki sajtótájékoztatóján Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter.
A Romániai Pénzügyi-Banki Elemzők Egyesületének (AAFBR) elnöke, Flavius Jakubowicz szerint a lej euróval szembeni történelmi mélypontra gyengülését elsősorban a meglévő gazdasági egyensúlyzavarokat felerősítő belpolitikai kockázatok magyarázzák.
A legfelsőbb bíróság visszautalta a főügyészséghez az 1990. júniusi bányászjárás ügyének vádiratát.
Történelmi mélypontra gyengült csütörtökön a román deviza az euróhoz képest: a Román Nemzeti Bank (BNR) 5,1417 lejes hivatalos árfolyamot állapított meg, ami 4,13 banis (0,8 százalékos) emelkedést jelent az előző napi 5,1004 lejhez képest.
Kilőtték azt a fiatal medvét, amelyik az elmúlt hetekben többször is állatokat pusztított Eresztevényben és Maksán. A korábban elkergetett, majd a Bodoki-havasokba elszállított példány visszatért a faluba, és újabb támadása után szerdán este lőtték ki.
Ilie Bolojan miniszterelnök csütörtökön azt nyilatkozta, hogy az elmúlt évek történései alapján és a szociáldemokraták jelenlegi vezetését ismerve nem tartja kizártnak, hogy az államfő tisztségből való felfüggesztése is megtörténjen.
A Salvamont szerint országszerte mintegy 600 hegyimentő áll készenlétben a május 1-jei hosszú hétvégén, amikor megnövekedett turistaforgalomra számítanak a hatóságok.
Az RMDSZ törvényjavaslatot nyújtott be, amely szerint egy csökkentett összegű gyermekpénz mellé jelenléti ösztöndíjat vezetnének be – de csak azoknak, akik rendszeresen járnak óvodába vagy iskolába. A törvény egyik előterjesztőjével beszélgettünk.
Márciusban 6,1 százalék volt a munkanélküliségi ráta Romániában, 0,1 százalékponttal nagyobb, mint februárban – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Jóváhagyta a kormány szerda esti ülésén a növénytermesztőknek és állattenyésztőknek járó átmeneti támogatások (ANT) keretösszegeiről szóló határozatot – közölte Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes, ügyvivő mezőgazdasági miniszter.
szóljon hozzá!