
Balogh István polgármester szerint fel kell kelteni az érdeklődést a népzene iránt
Fotó: Haáz Vince
Cimbalom, nagybőgő, brácsa és hegedű várja azokat a csíkfalvi, illetve környékbeli gyerekeket és felnőtteket, akik szeretnének megtanulni ezeken a hangszereken játszani vagy fejlesztenék tudásukat. Az ötlet Balogh István csíkfalvi polgármestertől ered, aki régi vágyát valósította meg ennek a fakultatív oktatásnak a meghonosításával.
2021. november 18., 18:172021. november 18., 18:17
Hétvégenként előkészítős kisgyerekektől hetedik osztályos tanulókig, de még felnőtteket is oktat az a marosvásárhelyi nyugalmazott zenetanár, aki vállalta, hogy hetente kijár a felső-nyárádmenti községbe, hogy megszerettesse a népzenét a jelentkezőkkel. Érdeklődésünkre Balogh István polgármester elmondta, azt szeretné, ha a fiatalok újból ráéreznének a népzene szépségére, ha visszatérnének a gyökerekhez.
– magyarázta az elöljáró, aki abban bízik, hogy a zenei oktatás meghozza az eredményt, és a népzene, a népdal újból kedveltté válik a fiatalok számára is. A polgármester a Székelyhonnak elmondta, egyelőre kilenc gyerek és három felnőtt jelentkezett, akikkel a zenetanár külön-külön foglalkozik, figyelembe véve az életkorukat, valamint az előképzettségüket is.
Ami a hangszereket illeti, Balogh István elmondta, európai uniós pályázat révén sikerül felújítani a művelődési otthont, amelynek nem csupán a berendezésére pályáztak, de székely népviselet, valamint népi hangszerek beszerzésére is. Ezen kívül kérte azokat a csíkfalviakat, akiknek van hegedűjük vagy más hangszerük, hogy kölcsönözzék oda vagy adják el.
1992 óta nincs képzett zenetanár az iskolában, ezért is tartja fontosnak a képzést Balogh István. Rég dédelgetett álma, hogy a csíkfalvi gyerekek ismerjék meg a népi hangszereket, tanuljanak meg azokon játszani. Gyerekként ő is tanult hegedülni több társával együtt az iskola akkori zenetanárától – árulta el.
A Richter-skála szerint 3,5-ös erősségű földrengés történt vasárnap 5 óra 2 perckor Vrancea megyében.
Heves vita bontakozott ki a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítása körül, miután Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselő bírálni kezdte a beruházást, illetve annak állami finanszírozását
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
Újabb magyarellenes provokációval jelentkezett a csíksomlyói pünkösdi búcsú napján Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja (Calea Neamului) nevű román nacionalista szervezet elnöke.
szóljon hozzá!