A negyedik magyarországi helyszínen vendégeskedik Gábor Áron ágyúja

Archív

Fotó: MTI/Soós Lajos

Időszakos kiállításon, a veszprémi Laczkó Dezső Múzeumban látható jelenleg Gábor Áron egyetlen fennmaradt eredeti ágyúja.

Bíró Blanka

2021. október 12., 16:402021. október 12., 16:40

A történelmi jelentőségű tárgy már két éve vendégeskedik Magyarországon, először a budapesti Hadtörténeti Múzeumban mutatták be a Lészen ágyú! című, a sepsiszentgyörgyi és a budapesti múzeumok közös tárlatán. Azóta a kiállítást bemutatták Szegeden és Kecskeméten is – idézte fel keddi sajtótájékoztatóján Vargha Mihály, a Székely Nemzeti Múzeum igazgatója. Mint mondta, öt évbe telt, amíg 2010-ben Bukarestből visszaszerezték az ágyút, utána sokszor kérték magyarországi múzeumok, de addig nem „adták”, hiszen a sepsiszentgyörgyi közgyűjtemény egyik legnagyobb attrakciójának számított.

Az ágyúcső utaztatását az tette lehetővé, hogy elkezdődött a Székely Nemzeti Múzeum teljes felújítása, így raktárba került volna, ezért indították más 1848–49-es ereklyékkel együtt magyarországi körútra.

Eddig a három helyszínen az eladott jegyek alapján 30 ezer látogató tekintette meg a rézágyút.

Ez egy nagyon jó látogatottság, annál is inkább, hogy a pandémia idején állították ki a magyarországi múzeumok az ágyút – szögezte le az igazgató.

A tervek szerint Veszprémből Nyíregyházára viszik, egyeztetnek a debreceni múzeummal, és „hazafelé jövet” Kolozsváron is kiállítanák – sorolta Vargha Mihály. A veszprémi kiállításon az ágyú mellett látható még Deák Ferenc pipagyűjteményének egy darabja, amelyet az 1832–1836-os országgyűlés idején kapott gróf Széchenyi Istvántól, Gábor Áron saját maga által készített kisasztala, Bem József tábornok botja, Kiss Ernő altábornagy nyerge és számos olyan tárgy, amely az 1848–1849-es forradalom és szabadságharchoz, illetve a világosi fegyverletételt követő megtorláshoz kapcsolódik.

A veszprémi Laczkó Dezső Múzeum a saját gyűjteményében levő tárgyakkal színesítette a kiállítást, így a hadifogságban készült karpereceket, börtönemlékeket, vagy gróf Batthyány Lajos pipáját is megtekinthetik a látogatók. Ugyanakkor egy rövid animációs film mutatja be az ágyúöntés technikáját. Vargha Mihály elmondta, a sepsiszentgyörgyi múzeum három éve tagja a Magyar Vidéki Múzeumok Szövetségének, ebben a minőségben pályáznak a magyar művelődési minisztérium kiírására, abban bíznak, ha elnyerik a támogatást, egy korszerűen felépített, Gábor Áron alakja köré csoportosuló alapkiállítást tudnak berendezni a felújított sepsiszentgyörgyi múzeumban.

Reményeink szerint 2024. március 15-én ezzel a tárlattal avatjuk a megújult Székely Nemzeti Múzeumot

– foglalta össze a közgyűjtemény igazgatója. Hozzátette, az ágyúcső annyit ér, mint egy négyszobás sepsiszentgyörgyi lakás, de eszmei értéke felbecsülhetetlen, hiszen Gábor Áron története fontos pillére a háromszéki identitásnak. Az ágyúcsövet 1906 augusztusában vízvezeték-szerelés közben találták meg a kézdivásárhelyi Rudolf Kórház udvarán. Kézdivásárhelyről Sepsiszentgyörgyre, majd Bukarestbe került, ahonnan 2010-ben „vitték haza”.

Háromszék Múzeum