Archív
Fotó: MTI/Soós Lajos
Időszakos kiállításon, a veszprémi Laczkó Dezső Múzeumban látható jelenleg Gábor Áron egyetlen fennmaradt eredeti ágyúja.
2021. október 12., 16:402021. október 12., 16:40
A történelmi jelentőségű tárgy már két éve vendégeskedik Magyarországon, először a budapesti Hadtörténeti Múzeumban mutatták be a Lészen ágyú! című, a sepsiszentgyörgyi és a budapesti múzeumok közös tárlatán. Azóta a kiállítást bemutatták Szegeden és Kecskeméten is – idézte fel keddi sajtótájékoztatóján Vargha Mihály, a Székely Nemzeti Múzeum igazgatója. Mint mondta, öt évbe telt, amíg 2010-ben Bukarestből visszaszerezték az ágyút, utána sokszor kérték magyarországi múzeumok, de addig nem „adták”, hiszen a sepsiszentgyörgyi közgyűjtemény egyik legnagyobb attrakciójának számított.
Az ágyúcső utaztatását az tette lehetővé, hogy elkezdődött a Székely Nemzeti Múzeum teljes felújítása, így raktárba került volna, ezért indították más 1848–49-es ereklyékkel együtt magyarországi körútra.
Ez egy nagyon jó látogatottság, annál is inkább, hogy a pandémia idején állították ki a magyarországi múzeumok az ágyút – szögezte le az igazgató.
A tervek szerint Veszprémből Nyíregyházára viszik, egyeztetnek a debreceni múzeummal, és „hazafelé jövet” Kolozsváron is kiállítanák – sorolta Vargha Mihály. A veszprémi kiállításon az ágyú mellett látható még Deák Ferenc pipagyűjteményének egy darabja, amelyet az 1832–1836-os országgyűlés idején kapott gróf Széchenyi Istvántól, Gábor Áron saját maga által készített kisasztala, Bem József tábornok botja, Kiss Ernő altábornagy nyerge és számos olyan tárgy, amely az 1848–1849-es forradalom és szabadságharchoz, illetve a világosi fegyverletételt követő megtorláshoz kapcsolódik.
A veszprémi Laczkó Dezső Múzeum a saját gyűjteményében levő tárgyakkal színesítette a kiállítást, így a hadifogságban készült karpereceket, börtönemlékeket, vagy gróf Batthyány Lajos pipáját is megtekinthetik a látogatók. Ugyanakkor egy rövid animációs film mutatja be az ágyúöntés technikáját. Vargha Mihály elmondta, a sepsiszentgyörgyi múzeum három éve tagja a Magyar Vidéki Múzeumok Szövetségének, ebben a minőségben pályáznak a magyar művelődési minisztérium kiírására, abban bíznak, ha elnyerik a támogatást, egy korszerűen felépített, Gábor Áron alakja köré csoportosuló alapkiállítást tudnak berendezni a felújított sepsiszentgyörgyi múzeumban.
– foglalta össze a közgyűjtemény igazgatója. Hozzátette, az ágyúcső annyit ér, mint egy négyszobás sepsiszentgyörgyi lakás, de eszmei értéke felbecsülhetetlen, hiszen Gábor Áron története fontos pillére a háromszéki identitásnak. Az ágyúcsövet 1906 augusztusában vízvezeték-szerelés közben találták meg a kézdivásárhelyi Rudolf Kórház udvarán. Kézdivásárhelyről Sepsiszentgyörgyre, majd Bukarestbe került, ahonnan 2010-ben „vitték haza”.
„Nehéz döntésen vagyunk túl, de egyhangú döntést hoztunk” – kommentálta Facebook-videójában Tánczos Barna RMDSZ-es szenátor a szövetség Hargita Megyei Egyeztető Tanácsának szombati határozatát.
A ma ismert Erdély címer közismert három alkotóeleme az Erdélyi Fejedelemség idején, 1580-ban jelent meg először együtt, így a nap, a hold és a sas; fontos azonban, hogy ekkor a nap és a hold szimbóluma nem a székelyekkel volt összeköthető.
Hármasfaluba riasztották a tűzoltókat vasárnap délután, ahol egy melléképület gyúlt ki. A tűz mintegy 200 négyzetméteres területen ég.
Tűz ütött ki egy marosvásárhelyi cég raktárhelyiségében, amely egy tízemeletes tömbház földszintjén működik. A tűz mintegy 150 négyzetméteres felületen ég, az épületből hatalmas füst száll fel.
Vetélytársának adott gratuláció helyett az erdélyi magyarság európai képviseletére helyezi a hangsúlyt Borboly Csaba az RMDSZ Hargita Megyei Egyeztető Tanácsának szombati döntését követő Facebook-posztjában.
Egyöntetű döntéssel Bíró Barna Botond jelenlegi alelnököt választotta az RMDSZ jelöltjének a Hargita megyei önkormányzat elnöki tisztségére a szövetség Hargita Megyei Egyeztető Tanácsa (HET).
A prefektúra által indított, a telekelést ellehetetlenítő per miatt eddig nem történt előrelépés Marosvásárhelyen, a Margaréta utcában levő műemléképületek ügyében. A leromlott házsort magas kerítés védi.
Megtartotta közgyűlését a Hargita Megyei Szarvasmarha-tenyésztők Egyesülete, a tagság nagy többsége megjelent a szervezet gyergyószentmiklósi székhelyén, a megye minden részét képviselve.
Nehéz szakmai kérdésnek bizonyul, hogy mi legyen a kászonfeltízi, romos állapotú Katalin-kápolna sorsa. A helyiek kezdeményezésére első lépésként az egykori oltárasztalt mentették meg, nemrég pedig a 17. századi oltártöredékekből építettek új oltárt.
Nehéz hetek állnak a bibarcfalvi, háromtagú Trinfa család mögött, akiknek háza húsvéthétfőre virradóan robbanás következtében leégett. A szerencsétlenséget követően az erdővidékiek összefogtak, hogy az otthont mihamarabb újraépíthessék.
szóljon hozzá!