A mi kis városunk – nagyszabású produkció a Tomcsa Sándor Színházban

Csütörtökön este 7 órától viszi színpadra a székelyudvarhelyi társulat Thornton Wilder A mi kis városunk című darabját Vladimir Anton rendezésében. Anton visszatérő vendég Székelyudvarhelyen, az előző évadban már dolgozott a társulattal a Nem lesz reggel, Fred! című előadásban. Akkori ittléte során megismerte a várost, így esett a választása a fent említett darabra.

A produkció egyébként azért nagyszabású, mert a társulat tagjai mellett számos helybéli is szerepel benne: több gyerek, valamint a Balázs Ferenc Vegyeskar tagjai és tizenhét középiskolás diák is része a negyvenfős stábnak.

Rendhagyó a díszlet, valamint a zene is, ez utóbbi Pál Attilának, a társulat színművészének munkája. „A színészek segítségével élő zene lesz, valamint hat kórusművet is beépítettünk az előadásba” – sorolta Anton.

Nehéz egy olyan előadásról beszélni, amely még nem jött létre, vallotta be a rendező, szerinte ugyanis „közönség nélkül nincs előadás, csak néhány őrült, akik egy nagy és üres teremben eljátsszák, hogy valaki mások”. Hozzátette, az előadás létrejöttében a rendezőnek „láthatatlannak” kell lennie, hisz a nézőben azt az érzést kell kelteni, mintha a mű ott és akkor spontán születne meg a színpadon. A próbafolyamat apropóján ugyanakkor kiemelte, hogy rendkívül rugalmas és készséges volt a társulat.

– hangsúlyozta Vladimir Anton.

„Otthonos, családias, mély előadást sikerült létrehozni. Ez fontos, hiszen a színháznak amellett, hogy szórakoztat és közösségi élményt jelent, el kell gondolkoztatnia azokról az értékrendekről, amelyekhez az életben alkalmazkodni akarunk” – fogalmazott Zakariás Zalán, a Tomcsa Sándor Színház művészeti vezetője. Elmondta, a látványtervet Eranio Petrușka készítette, aki egyébként a Nem lesz reggel, Fred!-ben is dolgozott, a jelmezeket Bíró Boglárka tervezte, a díszletkivitelezésért pedig Szűcs-Olcsváry Gellért, a társulat színművésze felelt. A darab színrevitelében Dálnoky Réka dramaturg segítette a rendező munkáját.

A bemutatót megelőző napon, szerdán időkapszulát helyeztek el a Művelődési Ház mellett, a színház korábban örökbe fogadott fenyőfája mellé.

A darabban elhangzik egy monológ időről, múltról, jövőről, a szövegben pedig szó esik egy kisvárosban elhelyezett időkapszuláról, amelybe belekerült egyebek közt egy Shakespeare-szöveg, az Amerikai Egyesült Államok alkotmányának szövege és A mi kis városunk egy példánya – sorolta Dálnoky Réka. Ebből merítették az alkotók az ötletet, hogy ők is időkapszulát hagynak az utókorra: ebbe a produkciókban részt vevők egy-egy papírra vetett gondolata, valamint az előadás plakátja és szórólapja került bele. Az előadás a csütörtöki bemutatót követően március 15-én és 27-én lesz megtekinthető.