
Mélyszegénységben élnek az informális telepek lakói
Fotó: Haáz Vince
Azon települések közösségein segít a kormány az Európai Unió által nyújtott finanszírozásból, ahol hiányos az úthálózat, az infrastruktúra, ahol mélyszegénységben élnek az emberek, és önerőből nem tudnak kiemelkedni. Az Interetnikus diskurzus és a kisebbségek befogadása című projekt célja a romániai romák állampolgári és politikai részvételének növelése.
2022. október 24., 20:272022. október 24., 20:27
A romániai Országos Demokratikus Intézet (National Democratic Institute) azt szeretné elérni, hogy az informális településrészeken élő közösségeknek javuljanak az életkörülményeik, ezáltal kiemelkedjenek a mélyszegénységből. A projekthez csatlakozott Maros Megye Tanácsa, Novák Csaba Zoltán szenátori irodája és a Divers Egyesület is, melynek kezdeményezésére a Make Better Egyesület készített egy tanulmányt. Ennek címe: Romániai roma közösségekre vonatkozó területi diagnózis a központi fejlesztési régióban.
Az elkövetkezendő időben 200 település kap majd támogatást informális telepekre és 4000 szociális lakásra. „Ezekre kellene a Maros megyei önkormányzatoknak pályázniuk, első lépésként felmérni és pontosan körülhatárolni az informális telepeket, és erről tájékoztatni a fejlesztési minisztériumot” – tájékoztatott Koreck Mária, a Divers Egyesület elnöke, aki a Székelyhonnak elmondta,
Ezeken a város-, illetve falurészeken olyan közösségek élnek, ahol a nagycsalád, a sok gyermek a jellemző, akik többnyire hiányoznak a különböző – egészségügyi, oktatási, nyilvántartási – rendszerekből. Munkahely, megélhetési lehetőség, iskolázottság hiányával küzdenek és egyre jobban belerekednek a mélyszegénységbe. Ahhoz, hogy onnan kiemelkedhessenek hathatós segítségre, összefogásra van szükség.
Heves vita bontakozott ki a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítása körül, miután Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselő bírálni kezdte a beruházást, illetve annak állami finanszírozását
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
Újabb magyarellenes provokációval jelentkezett a csíksomlyói pünkösdi búcsú napján Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja (Calea Neamului) nevű román nacionalista szervezet elnöke.
A hithez, a családhoz és az örök keresztény értékekhez való hűség megőrzésére buzdította a zarándokokat Székely János, szombathelyi megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, a Csíksomlyói búcsú idei szónoka.
szóljon hozzá!