A megszorító intézkedések meghozatalát vállalniuk kell a kormányoknak

Gyerkó László beszámolójában kifejtette, az IMF három fontos küldetést teljesít: felügyeletet lát el, finanszíroz és javaslatokat tesz a monetáris politika és a kormányrendszerek kérdésében. A válság 2008 januárjában kezdődött a Lehmann Brothers Bank csődjével, okai pedig a rossz monetáris politika, a rossz hitelkonstrukciók alkalmazása és a pénzügyi szektor rugalmatlansága. Az Európai Unióban az eurózóna 16 országát sújtotta eddig a legnagyobb mértékben a válság. A nemzetközi pénzintézet hajlandó finanszírozással segíteni a válság sújtotta országokat, de ezek után csak a makrogazdasági mutatók alakulása, a gazdaságélénkítő intézkedések, a monetáris politika, a bruttó hazai termék (GDP) és a költségvetési mérleg alakulása érdekli, vigyázva, hogy ezek a mutatók az általuk megszabott értékhatárok között maradjanak.

Románia költségvetési hiányát 9%-ról 6,5%-ra kell mérsékelni, másképp nem folyósítják a kölcsön következő részletét. Tudatában vannak annak, hogy a megszorító intézkedések meghozatalát vállalniuk kell a kormányoknak és a parlamenteknek, még akkor is, ha azok negatív hatással lesznek a lakosság életszínvonalára. Meggyőződésük, hogy más kiút nincs – hangsúlyozta a szenátor.

A térség országai közül Magyarországnak volt a legnagyobb költségvetési tartozása 2008-ban – ismertette Gyerkó László. Kifejtette: eddig 12,2 milliárd euró hitelhez folyamodtak, de a következő 3,4 milliárdos részletre már nem tartanak igényt, noha az október 5-ig lehívható. A nemzetközi pénzintézmény pozitívan értékelte, hogy a magyar bankrendszert nem sújtotta a válság, növekedett a GDP, jó az együttműködés a jegybank és a kormány között. A munkanélküliségi ráta 10%-ra, az infláció 4,7%-ra és a költségvetési hiány 3,8%-ra való letornázása az év végéig elérendő cél. Az IMF-nek azonban fenntartásai vannak azzal kapcsolatban, hogy finanszírozás nélkül megvalósíthatók ezek a célok – mutatott rá a szenátor.

Románia kapcsán elhangzott, hogy rossz volt a jegybank bankpolitikája, ugyanis túl nagy volt a tartalékráta, ami által arra kényszerítették a kereskedelmi bankokat, hogy feltétel nélküli hiteleket folyósítsanak, ezek jelentős hányada pedig jelenleg nem behajtható. Megjegyezték azt is, hogy rohamosan nőttek a közszférában a bérek, valamint a nyugdíjak, anélkül, hogy ez utóbbiak esetében érvényesült volna a hozzájárulás elve.

Az IMF ígéretet kapott a kilenc legnagyobb tőkéjű külföldi banktól, hogy nem viszik ki a pénzt az országból. Mint mondta, a költségvetési deficit 2010-ben 6,8 milliárd értékű lesz, 2011-ben 4,4% kellene legyen. Elhangzott az is, hogy a parlament el kell fogadja az egységes bérezésre vonatkozó törvényt, módosítania kell a pénzügyi törvénykönyvet és végre kell hajtania a nyugdíjreformot. Gond, hogy a meglévő állami cégeknél az állam nem viselkedik részvényesként, így ezeket mielőbb privatizálni kellene, példaként a CFR Marfa céget említve. Az IMF értékelése szerint Romániában a makrogazdasági mutatók kedvezően alakulnak – számolt be Gyerkó László szenátor.