A medve nem játék, különösen lakott területen – vadászok a beavatkozási törvényről

A szerdán elfogadott sürgősségi kormányrendelet értelmében azonnal eltávolítható lesz minden olyan medve, amely a településeken belül veszélyezteti a lakosságot. Erről

az önkormányzatokban megalakuló azonnali sürgősségi beavatkozást végrehajtó bizottságok vezetői, azaz a polgármester vagy esetenként az alpolgármester dönt a szakmai vélemények alapján.

Elfogadta a kormány az azonnali beavatkozás lehetőségét az emberéletet veszélyeztető medvék esetében

Elfogadta az emberéletet veszélyeztető medvék eltávolítását szabályozó sürgősségi rendeletet csütörtökön a kormány – jelentette be Tánczos Barna környezetvédelmi, vízügyi és erdészeti miniszter.

A szabályozás háromféle intézkedést tesz lehetővé: a medve elűzését, elaltatását és áthelyezését, illetve végleges elaltatását vagy kilövését.

– értékelte az új rendelkezést a Nagy-Küküllő Vadász- és Sporthorgász Egyesület igazgatója, Mărmureanu-Bíró Leonard, aki szerint most már

végre a vadásztársaságoknak is lehetőségük lesz megmutatni, hogy tudnak cselekedni a közösség védelme érdekében.

Ő annak is örül, hogy az új rendelet világosan szabályozza a településen való fegyverviselés lehetőségét, ugyanis a fegyverviselési, illetve a vadászati törvény vonatkozó előírásai egymásnak ellentmondóak, és előfordult, hogy az ügyészség kellett megállapítsa, melyik jogszabály kell alkalmazni.

– idézte fel a Tánczos Barna környezetvédelmi miniszter által említett példát. „Amikor baj van, intézkedni kell, nem várni, hogy Bukarestből megjön-e az engedély” – fogalmazott.

A vadásztársaságokat érő kritikák miatt Mărmureanu-Bíró Leonard már az elején hangsúlyozta, hogy az esetleges beavatkozásokból

semmi haszna nem származik a vadásztársaságoknak, a településeken kilövésre ítélt medvéket csak a vadásztársaság szakszemélyzetének valamelyik tagja lőheti meg, és a nagyvad trófeája sem marad náluk, hanem az erdőőrség tulajdonába kerül.

A beavatkozás egy veszélyes munka, és az ország vadásztársaságaival történt egyeztetésen már kiderült, hogy van olyan társaság, amelynél nem kívánják elvállalni ezt a megbízást, mert félnek a belterületen történő kilövés jelentette rizikótól – mondta el Mărmureanu-Bíró Leonard, arra is kitérve, hogy ők vállalják a feladatot és szükség esetén tudják is teljesíteni azt.

Az igazgató szerint az is jó döntés, hogy baj esetén helyben rendelkezhetnek a szükséges beavatkozásról, igaz, ezzel „a döglött macskát” is átdobták a polgármesterek, alpolgármesterek hatáskörébe.

Ugyanakkor arra is kitért, hogy a vadásztársaságok krízishelyzetben biztosított munkájáért járó költségek – a kiszállás, esetleges altatás, kilövés, illetve elszállítás – finanszírozási módjáról hatvan napon belül kell kiadjon rendeletet a környezetvédelmi tárca.

Igaz ugyan, hogy a szerdán elfogadott sürgősségi rendelet értelmében ki kell fizessék a vadásztársaságok munkáját, de

még nem tudni, hogy miként és milyen díjszabásokkal finanszíroznák ezt, és ez az egyik probléma

– mondta megkeresésünkre Benke József, a Zeteleka és Társai Vadásztársaság vezetője. „Csak a szakemberek tudják, hogy ez egy veszélyes játék, ehhez életbiztosítást kell kötni.

– fogalmazott a fővadász a beavatkozás vadászra és lakosságra jelentett veszélyeit ecsetelve, hangsúlyozva, hogy

ezt a munkát meg kell fizetni.

Nem tudják azt sem még pontosan, hogy szükséghelyzetben éjszaka milyen körülmények között lőhetnek majd ki egy agresszív medvét belterületen, ő ugyanakkor

azt is életszerűtlennek tartja, hogy a polgármesterek éjszaka szaladgáljanak a településükön portyázó medvék után.

Az ő javaslata szerint ismétlődő medvegarázdálkodás esetén kiadhatta volna a beavatkozási rendeletet a polgármester, így nem kellene minden alkalommal a helyszínen legyen.

Hibás döntésnek tartja ugyanakkor azt is, hogy nem hagyta jóvá a szaktárca a gumilövedékes töltény használatát a problémás medvék elriasztására.

Nem látja annak a lehetőségét sem, hogy miként vehetné át az erdőőrség a vadásztársaságok feladatát a beavatkozási bizottságban, ha utóbbiak nem kötnek szerződést az adott polgármesteri hivatallal, ugyanis – mint mondta – az erdőőröknek fegyvere sincs, ráadásul Hargita megyében egy ilyen szakember van.

Mindezek ellenére a sürgősségi beavatkozást lehetővé tevő rendelkezést szükségesnek tartja, de szerinte

ez csak egy tűzoltás-jellegű megoldás, mielőbb el kell fogadja a szaktárca a medveállomány szabályozását lehetővé tevő prevenciós stratégiát is.

A szaktárca által megrendelt tanulmányban viszont az szerepel, hogy majd csak 2022-ben határozzák meg a prevenciós medvekvótát, „így ez az év is elment” – mondta Benke József.

„Az soha nem volt megoldás, hogy a medvét valahol befogjuk, megszüntetjük például a problémát Tusnádfürdőn, de átvisszük Balánbányára vagy az ország más területeire.

– kifogásolta az új rendelkezés áttelepítésre vonatkozó részét Rafain Zoltán, a Szent Anna Sporthorgász- és Vadászegyesület elnöke, megjegyezve, neki a lelkiismerete sem engedné, hogy egy ilyen problémától áttelepítés által szabaduljon meg. Szerinte a településekre bejáró medvéket kilövéssel kellene eltávolítani, mint ahogyan az állomány túlnépesedését is csak így lehet megállítani.

 – mondta. Ő azt is kifogásolja, hogy a vonatkozó törvények lassan mindent védenek már, csak az embert nem.

Ha az új kormányrendelet érvényben lenne már egy éve, az általuk kezelt területeken – főként Tusnádfürdőn, Nagytusnádon, Csíkverebesen – már legalább 50–60 alkalommal lett volna szükség sürgősségi beavatkozásra

– válaszolta kérdésünkre Rafain Zoltán, hangsúlyozva, hogy ez csak a lakott területen történt medveportyázásokra vonatkozik, a külterületeken történt problémák ebbe nem tartoznak bele. Elmondta ugyanakkor azt is, hogy a 112-es sürgősségi segélyhívószámra az ilyen eseteknek még a felét sem jelentik be, „mert az emberek már megunták, hogy éveken keresztül nem történt semmi”.

A vadásztársaság elnöke a problémák megoldásával kapcsolatban reméli, hogy hamarosan elkészül a prevenciós stratégia is. Bízik abban is, hogy az új rendelet érvényben marad és

nem fogják elérni a felfüggesztését a zöld szervezetek, amelyeknek a tagjait szívesen meghívná egy hét táborozásra a székelyföldi medvék közé, hogy tapasztalat alapján alkothassanak vélemény a túlzott medvejelenlétről.