
A medvék elleni beavatkozás kockázatos lakott területen. Vannak vadásztársaságok, amelyek nem kívánják vállalni a rizikót
Fotó: Beliczay László
Vannak még kifogásai a vadásztársaságok képviselőinek a településeken portyázó medvék eltávolítását szabályozó, szerdán elfogadott sürgősségi kormányrendelet egyes részleteivel kapcsolatban. Abban viszont teljes az egyetértés köztük, hogy tenni kell valamit a garázdálkodó medvék ellen, illetve abban is, hogy a krízishelyzetben történő beavatkozást szabályozó előírás mellett prevenciós stratégiára is szükség van.
2021. július 26., 08:502021. július 26., 08:50
2021. július 26., 10:212021. július 26., 10:21
A szerdán elfogadott sürgősségi kormányrendelet értelmében azonnal eltávolítható lesz minden olyan medve, amely a településeken belül veszélyezteti a lakosságot. Erről

Elfogadta az emberéletet veszélyeztető medvék eltávolítását szabályozó sürgősségi rendeletet csütörtökön a kormány – jelentette be Tánczos Barna környezetvédelmi, vízügyi és erdészeti miniszter.
A szabályozás háromféle intézkedést tesz lehetővé: a medve elűzését, elaltatását és áthelyezését, illetve végleges elaltatását vagy kilövését.
– értékelte az új rendelkezést a Nagy-Küküllő Vadász- és Sporthorgász Egyesület igazgatója, Mărmureanu-Bíró Leonard, aki szerint most már
Ő annak is örül, hogy az új rendelet világosan szabályozza a településen való fegyverviselés lehetőségét, ugyanis a fegyverviselési, illetve a vadászati törvény vonatkozó előírásai egymásnak ellentmondóak, és előfordult, hogy az ügyészség kellett megállapítsa, melyik jogszabály kell alkalmazni.
– idézte fel a Tánczos Barna környezetvédelmi miniszter által említett példát. „Amikor baj van, intézkedni kell, nem várni, hogy Bukarestből megjön-e az engedély” – fogalmazott.
Fotó: Beliczay László
A vadásztársaságokat érő kritikák miatt Mărmureanu-Bíró Leonard már az elején hangsúlyozta, hogy az esetleges beavatkozásokból
A beavatkozás egy veszélyes munka, és az ország vadásztársaságaival történt egyeztetésen már kiderült, hogy van olyan társaság, amelynél nem kívánják elvállalni ezt a megbízást, mert félnek a belterületen történő kilövés jelentette rizikótól – mondta el Mărmureanu-Bíró Leonard, arra is kitérve, hogy ők vállalják a feladatot és szükség esetén tudják is teljesíteni azt.
Ugyanakkor arra is kitért, hogy a vadásztársaságok krízishelyzetben biztosított munkájáért járó költségek – a kiszállás, esetleges altatás, kilövés, illetve elszállítás – finanszírozási módjáról hatvan napon belül kell kiadjon rendeletet a környezetvédelmi tárca.
Fotó: Gecse Noémi
Igaz ugyan, hogy a szerdán elfogadott sürgősségi rendelet értelmében ki kell fizessék a vadásztársaságok munkáját, de
– mondta megkeresésünkre Benke József, a Zeteleka és Társai Vadásztársaság vezetője. „Csak a szakemberek tudják, hogy ez egy veszélyes játék, ehhez életbiztosítást kell kötni.
– fogalmazott a fővadász a beavatkozás vadászra és lakosságra jelentett veszélyeit ecsetelve, hangsúlyozva, hogy
Nem tudják azt sem még pontosan, hogy szükséghelyzetben éjszaka milyen körülmények között lőhetnek majd ki egy agresszív medvét belterületen, ő ugyanakkor
Az ő javaslata szerint ismétlődő medvegarázdálkodás esetén kiadhatta volna a beavatkozási rendeletet a polgármester, így nem kellene minden alkalommal a helyszínen legyen.
Nem látja annak a lehetőségét sem, hogy miként vehetné át az erdőőrség a vadásztársaságok feladatát a beavatkozási bizottságban, ha utóbbiak nem kötnek szerződést az adott polgármesteri hivatallal, ugyanis – mint mondta – az erdőőröknek fegyvere sincs, ráadásul Hargita megyében egy ilyen szakember van.
Mindezek ellenére a sürgősségi beavatkozást lehetővé tevő rendelkezést szükségesnek tartja, de szerinte
A szaktárca által megrendelt tanulmányban viszont az szerepel, hogy majd csak 2022-ben határozzák meg a prevenciós medvekvótát, „így ez az év is elment” – mondta Benke József.
Fotó: Pinti Attila
„Az soha nem volt megoldás, hogy a medvét valahol befogjuk, megszüntetjük például a problémát Tusnádfürdőn, de átvisszük Balánbányára vagy az ország más területeire.
– kifogásolta az új rendelkezés áttelepítésre vonatkozó részét Rafain Zoltán, a Szent Anna Sporthorgász- és Vadászegyesület elnöke, megjegyezve, neki a lelkiismerete sem engedné, hogy egy ilyen problémától áttelepítés által szabaduljon meg. Szerinte a településekre bejáró medvéket kilövéssel kellene eltávolítani, mint ahogyan az állomány túlnépesedését is csak így lehet megállítani.
– mondta. Ő azt is kifogásolja, hogy a vonatkozó törvények lassan mindent védenek már, csak az embert nem.
– válaszolta kérdésünkre Rafain Zoltán, hangsúlyozva, hogy ez csak a lakott területen történt medveportyázásokra vonatkozik, a külterületeken történt problémák ebbe nem tartoznak bele. Elmondta ugyanakkor azt is, hogy a 112-es sürgősségi segélyhívószámra az ilyen eseteknek még a felét sem jelentik be, „mert az emberek már megunták, hogy éveken keresztül nem történt semmi”.
A vadásztársaság elnöke a problémák megoldásával kapcsolatban reméli, hogy hamarosan elkészül a prevenciós stratégia is. Bízik abban is, hogy az új rendelet érvényben marad és
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
Újabb magyarellenes provokációval jelentkezett a csíksomlyói pünkösdi búcsú napján Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja (Calea Neamului) nevű román nacionalista szervezet elnöke.
A hithez, a családhoz és az örök keresztény értékekhez való hűség megőrzésére buzdította a zarándokokat Székely János, szombathelyi megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, a Csíksomlyói búcsú idei szónoka.
Mozgalmas éjszakájuk volt a segesvári tűzoltóknak: néhány órán belül egy tűzesethez, valamint egy közúti szerencsétlenséghez is riasztották őket. A balesetben két felnőtt és két gyermek sérült meg.
Sokak számára nem adatok meg a lehetőség, hogy személyesen legyen jelen a csíksomlyói pünkösdi búcsún. A világhálónak köszönhetően azonban élőben követhető a búcsús szentmise és az azt megelőző események.
Idén is kiemelt figyelemmel követjük a csíksomlyói pünkösdi búcsú eseményeit, ráadásul megújult élő közvetítéses formátumban igyekszünk beszámolni az összmagyarság legnagyobb zarándoklatáról. Kövesse velünk az idei történéseket.
Keresztalják, lovas zarándokok, autóval, zarándokvonattal vagy éppen busszal érkező erdélyi és anyaországi magyarok találkoznak idén is Csíksomlyón, a pünkösdszombati búcsún. Kövesse élőben a búcsú történéseit a Székelyhonon!
2 hozzászólás