Hirdetés
Hirdetés

A medve nem játék, különösen lakott területen – vadászok a beavatkozási törvényről

A medvék elleni beavatkozás kockázatos lakott területen. Vannak vadásztársaságok, amelyek nem kívánják vállalni a rizikót •  Fotó: Beliczay László

A medvék elleni beavatkozás kockázatos lakott területen. Vannak vadásztársaságok, amelyek nem kívánják vállalni a rizikót

Fotó: Beliczay László

Vannak még kifogásai a vadásztársaságok képviselőinek a településeken portyázó medvék eltávolítását szabályozó, szerdán elfogadott sürgősségi kormányrendelet egyes részleteivel kapcsolatban. Abban viszont teljes az egyetértés köztük, hogy tenni kell valamit a garázdálkodó medvék ellen, illetve abban is, hogy a krízishelyzetben történő beavatkozást szabályozó előírás mellett prevenciós stratégiára is szükség van.

Széchely István

2021. július 26., 08:502021. július 26., 08:50

2021. július 26., 10:212021. július 26., 10:21

A szerdán elfogadott sürgősségi kormányrendelet értelmében azonnal eltávolítható lesz minden olyan medve, amely a településeken belül veszélyezteti a lakosságot. Erről

az önkormányzatokban megalakuló azonnali sürgősségi beavatkozást végrehajtó bizottságok vezetői, azaz a polgármester vagy esetenként az alpolgármester dönt a szakmai vélemények alapján.

korábban írtuk

Elfogadta a kormány az azonnali beavatkozás lehetőségét az emberéletet veszélyeztető medvék esetében
Elfogadta a kormány az azonnali beavatkozás lehetőségét az emberéletet veszélyeztető medvék esetében

Elfogadta az emberéletet veszélyeztető medvék eltávolítását szabályozó sürgősségi rendeletet csütörtökön a kormány – jelentette be Tánczos Barna környezetvédelmi, vízügyi és erdészeti miniszter.

A szabályozás háromféle intézkedést tesz lehetővé: a medve elűzését, elaltatását és áthelyezését, illetve végleges elaltatását vagy kilövését.

Idézet
Ez egy nagyon jó szabályozás, vége történt egy előrelépés és lehet tenni valamit

– értékelte az új rendelkezést a Nagy-Küküllő Vadász- és Sporthorgász Egyesület igazgatója, Mărmureanu-Bíró Leonard, aki szerint most már

végre a vadásztársaságoknak is lehetőségük lesz megmutatni, hogy tudnak cselekedni a közösség védelme érdekében.

Ő annak is örül, hogy az új rendelet világosan szabályozza a településen való fegyverviselés lehetőségét, ugyanis a fegyverviselési, illetve a vadászati törvény vonatkozó előírásai egymásnak ellentmondóak, és előfordult, hogy az ügyészség kellett megállapítsa, melyik jogszabály kell alkalmazni.

Idézet
Ha tűz van, a tűzoltó sem várja meg, hogy megállapítsák, milyen jóváhagyás alapján mehet be az égő házba, kimenteni az embereket vagy kihozni a veszélyt jelentő gázpalackot

– idézte fel a Tánczos Barna környezetvédelmi miniszter által említett példát. „Amikor baj van, intézkedni kell, nem várni, hogy Bukarestből megjön-e az engedély” – fogalmazott.

•  Fotó: Beliczay László Galéria

Fotó: Beliczay László

A trófea az erdőőrségé

A vadásztársaságokat érő kritikák miatt Mărmureanu-Bíró Leonard már az elején hangsúlyozta, hogy az esetleges beavatkozásokból

semmi haszna nem származik a vadásztársaságoknak, a településeken kilövésre ítélt medvéket csak a vadásztársaság szakszemélyzetének valamelyik tagja lőheti meg, és a nagyvad trófeája sem marad náluk, hanem az erdőőrség tulajdonába kerül.

A beavatkozás egy veszélyes munka, és az ország vadásztársaságaival történt egyeztetésen már kiderült, hogy van olyan társaság, amelynél nem kívánják elvállalni ezt a megbízást, mert félnek a belterületen történő kilövés jelentette rizikótól – mondta el Mărmureanu-Bíró Leonard, arra is kitérve, hogy ők vállalják a feladatot és szükség esetén tudják is teljesíteni azt.

Az igazgató szerint az is jó döntés, hogy baj esetén helyben rendelkezhetnek a szükséges beavatkozásról, igaz, ezzel „a döglött macskát” is átdobták a polgármesterek, alpolgármesterek hatáskörébe.

Ugyanakkor arra is kitért, hogy a vadásztársaságok krízishelyzetben biztosított munkájáért járó költségek – a kiszállás, esetleges altatás, kilövés, illetve elszállítás – finanszírozási módjáról hatvan napon belül kell kiadjon rendeletet a környezetvédelmi tárca.

•  Fotó: Gecse Noémi Galéria

Fotó: Gecse Noémi

„Ez egy veszélyes játék”

Igaz ugyan, hogy a szerdán elfogadott sürgősségi rendelet értelmében ki kell fizessék a vadásztársaságok munkáját, de

még nem tudni, hogy miként és milyen díjszabásokkal finanszíroznák ezt, és ez az egyik probléma

– mondta megkeresésünkre Benke József, a Zeteleka és Társai Vadásztársaság vezetője. „Csak a szakemberek tudják, hogy ez egy veszélyes játék, ehhez életbiztosítást kell kötni.

Idézet
Ez nem vadászat, nem lehet csak úgy lövöldözni a város között

– fogalmazott a fővadász a beavatkozás vadászra és lakosságra jelentett veszélyeit ecsetelve, hangsúlyozva, hogy

ezt a munkát meg kell fizetni.

Nem tudják azt sem még pontosan, hogy szükséghelyzetben éjszaka milyen körülmények között lőhetnek majd ki egy agresszív medvét belterületen, ő ugyanakkor

azt is életszerűtlennek tartja, hogy a polgármesterek éjszaka szaladgáljanak a településükön portyázó medvék után.

Az ő javaslata szerint ismétlődő medvegarázdálkodás esetén kiadhatta volna a beavatkozási rendeletet a polgármester, így nem kellene minden alkalommal a helyszínen legyen.

Hibás döntésnek tartja ugyanakkor azt is, hogy nem hagyta jóvá a szaktárca a gumilövedékes töltény használatát a problémás medvék elriasztására.

Nem látja annak a lehetőségét sem, hogy miként vehetné át az erdőőrség a vadásztársaságok feladatát a beavatkozási bizottságban, ha utóbbiak nem kötnek szerződést az adott polgármesteri hivatallal, ugyanis – mint mondta – az erdőőröknek fegyvere sincs, ráadásul Hargita megyében egy ilyen szakember van.

Mindezek ellenére a sürgősségi beavatkozást lehetővé tevő rendelkezést szükségesnek tartja, de szerinte

ez csak egy tűzoltás-jellegű megoldás, mielőbb el kell fogadja a szaktárca a medveállomány szabályozását lehetővé tevő prevenciós stratégiát is.

A szaktárca által megrendelt tanulmányban viszont az szerepel, hogy majd csak 2022-ben határozzák meg a prevenciós medvekvótát, „így ez az év is elment” – mondta Benke József.

•  Fotó: Pinti Attila Galéria

Fotó: Pinti Attila

Az áttelepítés nem megoldás

„Az soha nem volt megoldás, hogy a medvét valahol befogjuk, megszüntetjük például a problémát Tusnádfürdőn, de átvisszük Balánbányára vagy az ország más területeire.

Idézet
Az a medve, amelyik bement a lakott területre kukázni, az máshol is azt fogja csinálni

– kifogásolta az új rendelkezés áttelepítésre vonatkozó részét Rafain Zoltán, a Szent Anna Sporthorgász- és Vadászegyesület elnöke, megjegyezve, neki a lelkiismerete sem engedné, hogy egy ilyen problémától áttelepítés által szabaduljon meg. Szerinte a településekre bejáró medvéket kilövéssel kellene eltávolítani, mint ahogyan az állomány túlnépesedését is csak így lehet megállítani.

Idézet
A szelekciót minden vadállomány esetében el kellene végezni, különben egy idő után elkorcsosul az állomány, és ez a medvére kiváltképp érvényes, mert nincs természetes ellensége

 – mondta. Ő azt is kifogásolja, hogy a vonatkozó törvények lassan mindent védenek már, csak az embert nem.

Ha az új kormányrendelet érvényben lenne már egy éve, az általuk kezelt területeken – főként Tusnádfürdőn, Nagytusnádon, Csíkverebesen – már legalább 50–60 alkalommal lett volna szükség sürgősségi beavatkozásra

– válaszolta kérdésünkre Rafain Zoltán, hangsúlyozva, hogy ez csak a lakott területen történt medveportyázásokra vonatkozik, a külterületeken történt problémák ebbe nem tartoznak bele. Elmondta ugyanakkor azt is, hogy a 112-es sürgősségi segélyhívószámra az ilyen eseteknek még a felét sem jelentik be, „mert az emberek már megunták, hogy éveken keresztül nem történt semmi”.

A vadásztársaság elnöke a problémák megoldásával kapcsolatban reméli, hogy hamarosan elkészül a prevenciós stratégia is. Bízik abban is, hogy az új rendelet érvényben marad és

nem fogják elérni a felfüggesztését a zöld szervezetek, amelyeknek a tagjait szívesen meghívná egy hét táborozásra a székelyföldi medvék közé, hogy tapasztalat alapján alkothassanak vélemény a túlzott medvejelenlétről.

Hirdetés

2 hozzászólás Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. április 29., szerda

RMDSZ-es javaslat: csökkenne a gyermekpénz, de iskolalátogatás esetén összességében többet kapnának a családok

Törvényjavaslatot nyújtott be az RMDSZ, amely szerint a jelenlegi 292 lejes gyermekpénzt 100 lejre csökkentenék, a fennmaradó összeget pedig „jelenléti ösztöndíjként” csak a rendszeresen iskolába járók kapnák meg, további 50 lejjel kiegészítve.

RMDSZ-es javaslat: csökkenne a gyermekpénz, de iskolalátogatás esetén összességében többet kapnának a családok
Hirdetés
2026. április 29., szerda

Máris átlépte a pszichológiai küszöböt a lejjel szemben az euró

A Román Nemzeti Bank (BNR) szerdán 5,1004 lej/euró hivatalos árfolyamot jelentett be, ez pedig az első alkalom az elmúlt egy évben, hogy az európai valuta átlépte az 5,1 lejes pszichológiai küszöböt.

Máris átlépte a pszichológiai küszöböt a lejjel szemben az euró
2026. április 29., szerda

Magyar Péter: hamarosan érkeznek az uniós források Magyarországra

Hamarosan érkeznek az európai uniós források Magyarországra – közölte Magyar Péter leendő miniszterelnök, miután egyeztetett Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével szerdán Brüsszelben.

Magyar Péter: hamarosan érkeznek az uniós források Magyarországra
2026. április 29., szerda

Betilthatják a mobilokat az iskolákban – a szenátus rábólintott a tervezetre

Első házként elfogadta szerdán a szenátus azt a törvénytervezetet, amely lehetővé teszi a középiskolák számára, hogy igazgatótanácsi döntéssel betiltsák a mobiltelefonok használatát az iskolában.

Betilthatják a mobilokat az iskolákban – a szenátus rábólintott a tervezetre
Hirdetés
2026. április 29., szerda

Dán kiskereskedelmi üzletlánc lép be a román piacra

Belép a román piacra a Normal dán kiskereskedelmi vállalat – írja az MTI a profit.ro gazdasági portál információ alapján.

Dán kiskereskedelmi üzletlánc lép be a román piacra
2026. április 29., szerda

Megkapta az utolsó döfést a Novák-törvény

Az alkotmánybíróság szerdai döntése szerint sérti az alkotmányt az a törvénytervezet, amely szerint a romániai kluboknak a hivatalos mérkőzéseken legalább 40 százalékban hazai sportolókat kell szerepeltetniük a 2026–2027-es szezontól.

Megkapta az utolsó döfést a Novák-törvény
2026. április 29., szerda

Elhunyt Czegő Zoltán költő, író, újságíró

Április 29-én elhunyt Czegő Zoltán (1938–2026) költő, író, újságíró – közölte a szerző halálhírét a Magyar Írószövetség. A több elismerést kapott szerző számos verseskötete, elbeszélése, novellája, regénye és publicisztikája jelent meg.

Elhunyt Czegő Zoltán költő, író, újságíró
Hirdetés
2026. április 29., szerda

Igazat adott az AUR-nak az alkotmánybíróság: több helyre jogosultak a közmédia vezetőségében

Az alkotmánybíróság szerdán közölte, hogy helyt adott a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) beadványának és alkotmányellenesnek nyilvánította a közszolgálati televízió és rádió vezetőtanácsi tagjainak kinevezéséről szóló parlamenti határozatokat.

Igazat adott az AUR-nak az alkotmánybíróság: több helyre jogosultak a közmédia vezetőségében
2026. április 29., szerda

Ötvenezer lejébe került egy cégnek az illegális szemétlerakás

Nagy mennyiségű szemetet dobott ki a csíkszeredai Suta-tó mellett, ötvenezer lejes bírságot kapott érte egy helyi cég, amelyet nemrég sikerült azonosítania a Csíkszeredai Helyi Rendőrségnek.

Ötvenezer lejébe került egy cégnek az illegális szemétlerakás
2026. április 29., szerda

Szülőföld utáni sóvárgás levelekbe öntve

A gyimesbükki Fejér Sándor joggal nevezhette magát a sors kegyeltjének, hiszen a csodával határos módon maradt életben a Bilibók-tetőn, s került messzi földre. Idegenből hazaküldött levelei a szülőföldszeretet szépirodalmi igényű megnyilvánulásai.

Szülőföld utáni sóvárgás levelekbe öntve
Hirdetés