A marosvásárhelyi „fekete március” – naplójegyzetekből

A Pro Minoritate folyóirat első száma 1992. nyarán jelent meg, a II. Bálványosi Nyári Szabadegyetem idején. 1999 óta új főszerkesztővel és szerkesztőbizottsággal, megújult formátummal, évi négy alkalommal jelenik meg, a régi lap legjobb hagyományait folytatva.

Kisebbségi médiatörténet és határon túli borászat

A lap rendszeresen foglalkozik a határon túli magyarság politikai és kulturális életével, a szomszédos országok népeinek történelmével és aktuális törekvéseikkel, illetve folyamatosan törekszik tágabb régiónk, Közép- és Kelet-Európa politikai helyzetének elemzésére. A politika mellett azonban igyekeznek figyelmet fordítani a könnyedebb témákra is, főleg a téli számokban, ami karácsony környékén jön ki a nyomdából.

A legújabb lapszám két nagy témával foglalkozik, a kisebbségi médiatörténettel és a határon túli borászattal. A kisebbségi sajtóról egy budapesti szociológus, egy felvidéki kommunikációs szakember, egy hamburgi tudós és egy újvidéki újságíró mellett a Brassói Lapok főszerkesztője, Ambrus Attila is közöl tanulmányt az erdélyi magyar sajtó történetéből.

A borászat témájában az erdélyi-hegyaljai borokról és egyáltalán az elcsatolt magyar területek borászatáról is szó van.

Személyes élményekből 1990 márciusa

A Pro Minoritate folyóiratnak mindig fontos része a Lelet című rovat, ahol leginkább dokumentumokat közölnek. „Igyekszünk olyan témákat keresni, amelyekkel keveset foglalkoznak, és olyan dokumentumokat közlünk, amelyek első alkalommal jelennek meg, vagy még magyarul nem jelentek meg” – mondja a rovatról a folyóirat főszerkesztője, Kósa András. Ez alakalommal egy 1990. első félévi naplójegyzete került a Leletbe, amely a Maros Megyei Tanács volt elnöke, Virág György tollából született.

Virág György 1988. december 1-jén döntött úgy, hogy naplót fog írni, és 16 éven keresztül tette is ezt kisebb-nagyobb kihagyásokkal. Most az 1990-es év első négy hónapjának jegyzetei jelentek meg, vagyis a „fekete március” és az azt megelőző, illetve azt követő időszak.

„Számomra a mai napig zavaros periódus az az időszak. Meglepett, hogy miközben újraolvastam most azokat a jegyzeteket, rájöttem, milyen csalfa az emberi memória: sok mindenre másként emlékeztem, mint ahogy annak idején leírtam” – mondta Virág György, aki ma már csak azt sajnálja, hogy miért nem írt akkoriban sokkal részletesebben ezekről a dolgokról.