Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

21:30

Ígéretesen indult, de keserű szájízt hagyott maga után a The Last of Us második évada

21:06

Az érettségi elmúlt száz évére kíváncsiak, bár a magyarok számára az idei jelenthet igazi változást

20:57

Összegyűlt az FK Csíkszereda, elkezdte a ráhangolódást a Szuperligára

20:56

Kétnyelvű kampányt indította a TVR az árvízkárosultak megsegítéséért

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Petícióban kérik a parajdiak a Drakula-park létesítésének megfontolását a településükre

Megijedt a hatósági jelenléttől, egy fára menekült a csíkszeredai lakónegyedbe bemerészkedő medve

Nagyidő tombolt Marosvásárhelyen, fákat csavart ki a szél

Negyedik emeleti lakásból céloztak – részletek az éjszakai csíkszeredai lakónegyedi medveakcióról

Újraélesztés, illegális drónhasználat – mentők és csendőrök a búcsúban

Petícióban kérik a parajdiak a Drakula-park létesítésének megfontolását a településükre

Hódok, vidrák és „méregzöldek” nyomában

Korodi környezetvédelmi miniszterként nem értesült a parajdi sóbánya problémáiról

Rendet vágott Hargita Megye Tanácsának működésében az új elnök

Bányakatasztrófa: ihatatlanná vált a csapvíz több Maros megyei településen

A magyar úrihímzés jelentőségéről beszélt a néprajzkutató

Kisné Portik Irén a Gránátalma Egyesület hímzőasszonyaival

Fotó: Baricz-Tamás Imola

Gyergyószentmiklóson a Szent István plébánia nagytermében vetítéssel egybekötött előadást tartottak pénteken. A Szent István-napi rendezvényen Kisné Portik Irén néprajzkutató a Szent István király és Gizella királyné nevéhez fűződő úrihímzésekről beszélt, kitérve arra, a hungarikum-kézimunkák hogyan kapcsolódnak Gyergyóhoz.

Baricz-Tamás Imola

2018. augusztus 19., 10:202018. augusztus 19., 10:20

Kisné Portik Irén előadásában a hímzés-emlékekről, a hungarikumok sorába való felvétel fontosságáról tájékoztatta a jelenlévőket. Mint mondta: „néhányuk olyan kultúrtörténeti kulcspont, ami felhatalmaz arra, hogy megcáfoljuk a Bayeux-i falikárpit elsőbbségét. Ez 1082-ben fejeződött be, és lett a világ egyik legrégebbi kultúrkincse. Korábbi azonban az 1031-ben készült koronázási palást, ami 51 évvel előzi meg, és Európának ez a legrégebbi ilyen természetű értéke.”

Régi magyar, úrihímzés

Az előadó többek között arról is beszélt, hogy a koronázási palástban tizennyolc, az úri hímzések és a magyar hímzések történetében nem tárgyalt adat is van.

Ezen adatok beemelésével kerekedik ki tulajdonképpen az indoklása annak, hogy a magyar úrihímzés mennyire önálló gyökerű, mennyire magyar jellegzetességű, mennyire sajátosan magyar gondolatvilágú, ízlésértékű.

Ugyanakkor sikeres összegyúrása a sztyeppei nomád griffes-indás vonalvezetésnek és az európai hatásoknak. Azért is érdemli meg a hungarikum-minősítést, mert annak ellenére, hogy ezekből az összetevőkből is áll, olyan jellegzetességeket hordoz, mely cáfolhatatlanul magyarrá teszi” – ismertette Kisné Portik Irén.

A régi magyar hímzést pont száz évvel ezelőtt keresztelték el úri hímzésnek, és az úri hímzés fogalom mellé szeretnénk, ha a régi magyar hímzés megnevezés is a köztudatba kerülne

– emelte ki.

Gizella királyné mintáit követve

A magyar hímzés tekintetében a királyi családhoz nem csak a koronázási palást kötődik. Szent István Király és Gizella királyné 1004-ben XVIII. János pápának ajándékozott egy palástot, melyet Gizella királyné és hímzőköre készíthetett, és melyről vázlatos rajz is készült. Amint a néprajzkutató elmondta,

a továbbajándékozott palás liturgikus szerepet töltött be mindaddig, amíg a francia forradalom idején fel nem gyújtották a templomot.

„A megsemmisült palástról csupán rajz maradt fenn, és ezt felhasználva készítjük el annak hasonmását a Gránátalma Egyesület hímzőasszonyaival. Kiállításunk egyik látványosságának szánjuk.”

Továbbá elmondta: ahogyan a hímzés kultúrájának az egyedi értékét sikerült felszínre hozni, megbizonyosodott, ezt nem szabad múzeumi értékként kezelni, hanem másolatokat kell készíteni. Ebben a munkában az egyre bővülő Gránátalma Egyesület tagságára számít.

A hímzőasszonyok hajlandók időt szakítani, és ezekből a csodálatos anyagokból minél többet elkészíteni, hogy ne csak textíliafoszlányokon legyenek a bizonyítékok, mert ezek a régi magyar hímzések messzemenően megérdemlik, hogy ismerjük, hogy a hungarikumok sorában legyenek számon tartva

– fejtette ki.