
Kihasználják őket. A kolduló gyermekek közelében mindig lehet látni az árgus szemekkel figyelő felnőtteket is
Fotó: Haáz Vince
A koldulás bűncselekmény, ne adjon pénzt a kéregető gyermekeknek – ilyen és ehhez hasonló feliratú, kétnyelvű plakátok kiragasztásával kezdődik Marosvásárhelyen az a tájékoztató kampány, amelynek fő célja visszaszorítani az utcai kéregetést. A jelenség elterjedt, és a szakemberek szerint elsősorban a szülőkre kellene hatni, hogy változás történjen.
2021. március 22., 20:012021. március 22., 20:01
2021. március 22., 20:022021. március 22., 20:02
Hétfőn kezdődött és egy hónapig tart az a figyelemfelkeltő, tájékoztató jellegű kampány, amelyet a marosvásárhelyi városháza szociális igazgatósága kezdeményezett, együtt a helyi és a megyei rendőrséggel és a gyermekjogvédelmi igazgatósággal.
Marosvásárhelyen több tucatnyi kolduló gyermeket ismer, szinte név szerint a helyi rendőrség, hiszen rendszeresen összegyűjtik az utcán lévő kéregető kiskorúakat és beviszik a gyermekjogvédelem által fenntartott sürgősségi központba. Mint Raul Matiș, a rendőrség vezetője a Székelyhonnak elmondta, az elmúlt időszakban
Ők és a megyei rendőrség is rendszeresen beviszi a koldulókat a sürgősségi központba, ahol kiderítik, kik a szüleik, majd az esetek nagy többségében átadják a jelentkező családtagoknak. A koldulásért a szülőket büntetik meg 100 és 500 lej közötti bírsággal.
Ez az összeg nem riasztja el őket attól, hogy másnap vagy harmadnap visszaküldjék gyermekeiket az utcára.
Mint Andreia Moraru, a városháza szakigazgatóságának ideiglenes vezetője a Székelyhonnak elmondta, a most induló kampány keretében kétnyelvű plakátokat helyeznek ki az üzletekbe, szórólapokat osztogatnak a parkolókban, buszmegállókban, és személyes beszélgetéseken is arra biztatják az embereket, hogy ne adjanak pénzt a kolduló gyermekeknek.
hanem kiküldik a nagyáruházak parkolóiba, a buszmegállókba, a városközpontba és kéregetésre kényszerítik őket. Tudjuk, hogy a szülőkkel, hozzátartozókkal is foglalkoznunk kell, velük is meg kell értetnünk, hogy a koldulás bűncselekmény, és komoly következményei lehetnek annak, ha gyermekeiket erre kényszerítik” – húzta alá az igazgató.
Maros megyében volt már példa arra, hogy a gyermekeiket folyamatosan koldulásra kényszerítő szülőktől végleg elvették a kiskorúakat és megfosztották őket a szülői joguktól. Több olyan eset is volt és van, hogy az elhanyagolt, pénzkeresésre kényszerített kiskorúakat ideiglenesen elvették a szülőktől, megfosztva ezzel a felnőtteket azoktól a jövedelmektől is, amelyeket a gyerek után kapott. Mint a gyermekjogvédelmi igazgatóság vezetője, Miklea Hajnal Katalin elmondta,
Legtöbb esetben bírósági döntéssel ideiglenesen felfüggesztik a szülői jogokat, és a gyermekeket családi típusú otthonban helyezik el. „Nekünk az a célunk, hogy a gyermek a családjában nőjön fel, óvodába, iskolába járjon.
Csakis úgy lehet ez ellen fellépni, ha a megelőzésre és a családok támogatására, a felnőttek tanítására fordítjuk a hangsúlyt. Ehhez szükség van a polgármesteri hivatalokra, de a rendfenntartókra is. Közösen lehet eredményeket elérni, és ennek első lépése lehet az, hogy nem adunk pénzt a koldusoknak, még akkor sem, ha gyermekekről van szó.”
Marosvásárhelyen több telefonszámon is jelenteni lehet, ha kolduló gyermeket látunk: a helyi rendőrség diszpécserszolgálatánál a 0265–250760-s, a gyermekjogvédelem segélyvonalán a 0800–800883-as vagy a városháza szociális igazgatóságán a 0365–430859-es telefonszámon.
Heves vita bontakozott ki a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítása körül, miután Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselő bírálni kezdte a beruházást, illetve annak állami finanszírozását
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
Újabb magyarellenes provokációval jelentkezett a csíksomlyói pünkösdi búcsú napján Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja (Calea Neamului) nevű román nacionalista szervezet elnöke.
A hithez, a családhoz és az örök keresztény értékekhez való hűség megőrzésére buzdította a zarándokokat Székely János, szombathelyi megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, a Csíksomlyói búcsú idei szónoka.
szóljon hozzá!