
Hamarosan kezdődik a fakó keselyűk visszatelepítése – sikere az emberek javát is szolgálná
Fotó: Vulture Conservation Foundation/Bogdan Boev
Hetven évvel a fakó keselyűk eltűnése után végre úgy tűnik, minden feltétel adott hozzá, hogy visszatelepítsék a fajt Romániába. Dögevőként a keselyűk – habár emberi megítélésük sokszor negatív – fontos egészségügyi szerepet töltenek be.
2026. február 06., 21:002026. február 06., 21:00
Kinézete, életmódja nem túl megnyerő, és az emberek többsége kizárólag a halállal hozza összefüggésbe. Abba kevesen gondolnak bele, hogy a keselyű, mint a természet elhivatott takarítója, kulcsszereplő az állati tetemek kezelésében, betegségek megelőzésében. Az Európában fészkelő négy keselyűfaj egyike sem található már meg az országunkban. A remény viszont még nem veszett el: a visszatelepítési program hamarosan elindul.
Elsőként a szakállas saskeselyű tűnt el, amelyet kutatói adatok alapján a Fogarasi-havasokban legutóbb 1925-ben, a Máramarosi-havasokban 1935–40-ben láttak fészkelni. A barátkeselyű, amely a feljegyzések szerint a 19. század végén gyakorinak számított Dobrudzsában, ismereteink szerint az 1960-as évekig fészkelt az országban. A romániai fakó keselyű-állomány a feljegyzések alapján még jelentős volt a 20. század első felében, az utolsó hivatalosan számon tartott egyedet 1954-ben lőtték. Végül pedig a dögkeselyű, az imént soroltak közül a legkisebb testű madár – amelyet több kutató a legritkábbként tart számon – bizonyos beszámolókban az 1970-es, mások szerint az 1990-es évekig fészkelt Dobrudzsában.
Bár a különböző forrásokban szereplő dátumok eltérnek, abban nincs vita, hogy Romániában a keselyűk a múlt század folyamán fokozatosan tűntek el. Papp Tamás, a veszélyeztetett fajok védelmével foglalkozó Milvus Csoport ügyvezető igazgatója, biológusa a Székelyhonnak elmondta,
Ma már nagyon ritkán fordul elő, hogy egy-egy keselyű a szomszédos Bulgáriából Románia területére téved – az ilyen példányokat az állatvédők különleges vendégként kezelik.
Fremuthra, a barátkeselyűre Temes megyében találtak rá, és amint megerősödött, visszavitték Bulgáriába
Fotó: Milvus Group/Facebook
A gyilkos szer, amely a kihalás szélére sodorta az ázsiai keselyűket, az állatok kezelésére is használt Diclofenac. A főleg Indiában alkalmazott gyulladáscsökkentő gyógyszer több keselyűfaj állományának 99 százalékát irtotta ki a kétezres évek elején. Méreg a dögevők számára a lövedékekben található ólom is, amely a vadászok által ott hagyott maradványok elfogyasztásával kerül be a madarak szervezetébe.
Romániában a fakó keselyűvel kezdődik a visszatelepítés a Fogarasi-havasokban, az első példányokat Spanyolországból fogják elhozni a Vulture Conservation Foundation (VCF) támogatásával. Az Argeș megyei Rucăr térségében töltött hat hónap akklimatizációs időszak után fokozatosan fogják őket szabadon engedni. A visszatelepítést a Conservation Carpathia Alapítvány vezetésével, a Milvus Csoporttal partnerségben viszik véghez. „Úgy tűnik, az első keselyűk már idén megérkeznek, sőt az is lehet, hogy már február folyamán. Nagyon bízunk a visszatelepítés sikerében, és mint egyesület,
– nyilatkozta a projekt kapcsán a Milvus igazgatója.
Bulgáriában sikeres volt a törekvés, a visszatelepített fajok sorát a szakállas saskeselyű zárta
Fotó: Milvus Csoport
Papp Tamás elmondása szerint a folyamatot okkal kezdik a fakó keselyűkkel, azaz a legnépesebb állományú fajjal. Noha készítettek egy tanulmányt, amiben megvizsgálták a három nagytestű faj visszatelepítésének kivitelezhetőségét, nem lehet száz százalékosan kizárni a tévedés lehetőségét. „Ha véletlenül nem veszünk észre egy veszélyforrást, visszatelepítünk egy nagyon értékes fajt, és a hiba következtében annak példányai elpusztulnak, az súlyos problémát jelent.
Bulgáriában is így tették: előbb megerősítették a fakó keselyű-állományukat, és csak a legvégén következett a saskeselyű” – magyarázta. Hogy mennyire sikeres a kísérlet, évek múltán fog kiderülni.
Noha Papp Tamás szerint a keselyűk kipusztulásának fő oka nem a táplálékhiány volt, az állategészségügyi szabályok szigorítása nem segített a helyzetükön. Míg a szomszédban, ahol a keselyűk már visszatelepedtek, sikerült megoldást találni arra, hogy az állati tetemeket égetés helyett a dögevő madarak fogyasszák el és semmisítsék meg, Romániában még mindig körülményes az eljárás.
Európában a kergemarhakór felfedezése után született meg a rendelkezés, amely szerint minden elpusztult állatot meg kell semmisíteni. Ehhez ki kell hívni egy erre szakosodott céget, aki elégeti a tetemet. Spanyolország már azt is elérte, hogy az ország területének egy jelentős részén a gazdák kint hagyhatják az elpusztult állatokat, míg Bulgáriában, ahol keselyűk vannak, ott a gazdáktól az etetőt üzemeltető egyesület, alapítvány vagy cég átveszi az állatot, és kihelyezi eledelnek. Nem kell fizetni azért, hogy elégessék” – mutatott rá a szakember.
A dögkeselyű a legkisebb testű a négy közül
Fotó: Vulture Conservation Foundation
Hozzátette, ezekben az esetekben figyelni kell, hogy az elhullott állatok korábban milyen kezelésnek voltak kitéve.
Sőt Indiában, ahol nem olyan szigorúak az egészségügyi előírások, mint nálunk, a keselyűpopulációk összeomlása után az emberi elhalálozások száma is megugrott, betegségek terjedtek el, miután a bomló tetemeket nem takarították el a madarak. „Én inkább a hiányuktól félnék, mintsem a jelenlétüktől” – húzta alá. Ráadásul a keselyűkre turizmust is lehet építeni, több európai országban hirdetik ezekkel a madarakkal a kirándulóhelyeket.
Keselyűink egyelőre nincsenek, de egészségügyi előírások vannak – a gazdák többsége ezeket nem tartja be maradéktalanul. Több évvel ezelőtt a Székelyhon Hargita megyében érdeklődött az illetékes intézményeknél, mihez is kell kezdeni egy elpusztult házi- vagy haszonállattal. Már akkor kiderült, hogy legtöbb esetben ez nemcsak költséges, de rendkívül körülményes is.

Miközben külföldön és a román fővárosban kisállattemetőkben helyezhetik örök nyugalomra házi kedvenceiket a tulajdonosok, Hargita megyében rengeteg bizonytalanság övezi az állati tetemek kezelését. Egységes álláspont nincs.
Hogy felfrissítsük az olvasóink emlékezetét, ezúttal Örsi Csabát, a Kovászna Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Igazgatóság vezetőjét kértük, mutasson rá a törvénykezés főbb pontjaira. Mint mondta, a 2016-ból származó 24-es számú rendelet értelmében
ugyanakkor minden helyi önkormányzatnál kell legyen egy, a polgármesterek által írásban nevesített személy, aki az emberi használatra alkalmatlan termékekkel foglalkozik. A helyi tanácsok a közigazgatási területükről származó állati tetemeket és állati eredetű hulladékokat kötelesek elszállíttatni, és ez csak kifejezetten erre a célra engedélyezett járművekkel történhet.
Állat elpusztulása esetén:
a magángazdának 24 órája van, hogy értesítse a körzeti állatorvost és helyi tanácsot az elhullott állatról;
az orvos írásban értesíti a helyi tanácsot, akinek kötelessége kapcsolatba lépni a megyei tanáccsal;
a megyei tanács értesíti a megsemmisítésre szakosodott céget, és megszervezi a szállítást. Feladata továbbá, hogy összesítse az adatokat az elszállított állati eredetű hulladék mennyiségéről, besorolásáról, kategóriájáról, és elküldje azt elszámolásra, hiszen a költségeket a mezőgazdasági minisztériumon keresztül térítik meg állami költségvetésből.
Spanyolországban a gazdák már kint hagyhatják az elpusztult állatokat, hogy égetés helyett a keselyűk takarítsák el
Fotó: Tuchiluș Alex
Az igazgató elmondása szerint nagyon kevés állati eredetű hulladék (tetem) kerül törvényes megsemmisítésre, és ennek fő oka a szerződések hiánya, pénzhiány a szolgáltatás kifizetésére. Helyette
Háromszéken például a megyei tanács meghirdette a szerződéskötési igényt, de nem jelentkezett senki, ezért jelenleg nincs érvényes szerződése állati eredetű hulladékot megsemmisítő céggel.
Örsi Csaba emlékeztetett: a törvény értelmében szigorúan tilos az állati eredetű hulladékok elhagyása, nem megfelelő tárolása vagy elásása. Az előírások be nem tartása büntetendő. A magánvállalkozók, bejegyzett egységek engedélyezési, illetve működési feltétele a hulladékok megsemmisítésére szolgáló szerződés megléte.
Március 29-én vasárnap kezdődik a nyári időszámítás: az órákat hivatalosan hajnali háromkor négy órára állítják át, így március utolsó vasárnapja a maga 23 órájával az év legrövidebb napja lesz.
Elsőfokú (sárga jelzésű) árvízvédelmi készültséget rendelt el szombaton az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) 16 megye folyóvizeire, köztük Hargita és Kovászna megyeiekre is.
Folytatódik az üzemanyagárak emelkedése: szombaton újabb 15 banival drágult a gázolaj, így literenkénti ára már minden székelyföldi töltőállomáson meghaladja a 10 lejt, míg a prémium gázolaj ára már csak pár banira van a 11 lejes lélektani határtól.
Március 28-tól, szombattól adhatják le levélszavazatukat a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok az április 12-i országgyűlési választásra – hívja fel a figyelmet Nacsa Lőrinc nemzetpolitikáért felelős államtitkár.
Lefoglalták a hatóságok a belügyminisztériumi katasztrófavédelmi főosztály (DSU) több munkatársának mobiltelefonját.
Hatvan napra hatósági felügyelet alá helyezték a januárban a Temes megyei Csene községben megölt 15 éves fiú nagyapját, aki a gyanú szerint arcon ütötte a gyilkosság egyik vádlottjának anyját.
Nem mindenki tudja, hogy az ökölvívó Papp László rugonfalvi gyökerekkel bírt, ahol ünnepséget terveznek születése századik évfordulója apropóján. Erről meg a sepsiszentgyörgyi kosárlabda őskoráról is beszélgettünk Oláh István egri fertálymesterrel.
A dédai hivatásos és önkéntes tűzoltókat is riasztották egy tarlótűzhöz péntek este. A Maros megyei Ratosnya egyik falujában nehezen megközelíthető területen csaptak fel a lángok.
Szombaton 20:30 és 21:30 között lekapcsolják a parlament épületének belső és külső világítását a Föld órája kezdeményezéshez való csatlakozás részeként – közölte a képviselőház.
Idén is megrendezik Marosvásárhelyen a Virágvasárnapi passió előadást, amelyen a résztvevők együtt élhetik át Jézus Krisztus szenvedéstörténetét. Az érdeklődőket vasárnap 17 órára várják a Nyári Színpadhoz.
szóljon hozzá!