
Elpusztult kutya Csíkszereda határában. Nem olcsó az elszállítása. Archív
Fotó: Gecse Noémi
Miközben külföldön és a román fővárosban kisállattemetőkben helyezhetik örök nyugalomra házi kedvenceiket a tulajdonosok, Hargita megyében rengeteg bizonytalanság övezi az állati tetemek kezelését. Egységes álláspont nincs, a problémára csak a veszélyes hulladékokat megsemmisítő cégek jelenthetnek megoldást, ám ennek ára is van.
2017. augusztus 19., 11:272017. augusztus 19., 11:27
2017. augusztus 19., 11:302017. augusztus 19., 11:30
Rengeteg bizonytalanság övezi az állati tetemek kezelését Hargita megyében. Régebben bevált módszer volt az elhullott állatokat dögkutakba dobni, távol a lakott területektől. Ennek közegészségügyi és környezetvédelmi veszélyei miatt azonban az Európai Unió elrendelte a dögkutak felszámolását. Az elvárásnak Románia évekkel ezelőtt eleget tett, megfelelő helyettesítő intézkedés azonban azóta sem mindenhol született, így a különböző okokból elhullt állatok tetemeinek szabályszerű megsemmisítése korántsem olyan egyszerű, mint régen, és jóval többe is kerül. A haszonállatok esetében zökkenőmentesebb a helyzet,
akik sok esetben az előírásokat megkerülve udvaraikon vagy a környező erdőkben ássák el a tetemeket. Ennél még nehezebb helyzetben vannak a városban lakók, akik házi kedvencük elpusztulása után kevés lehetőség közül választhatnak, amennyiben szabályszerűen semmisítenék meg szeretett kutyájuk, macskájuk vagy egyéb háziállatuk tetemét.
A 2016-ból származó 24-es számú – az állati eredetű melléktermékek megsemmisítését szabályozó – kormányrendelet szerint állati mellékterméknek számít az állatok teljes teste vagy testrészei. A rendelet a haszonállatokra és a házi kedvencekre is vonatkozik. Az állati eredetű melléktermékek gyűjtése, szállítása és kezelése kizárólag engedéllyel rendelkező szakcégek által lehetséges, amelyekkel a megyei tanácsok kötelesek szerződést kötni. Hargita megyében ebben a feketehalmi (Codlea) Protan szakcég az illetékes – tudtuk meg Márton Józseftől, a többek között Csíkcsicsót kiszolgáló állatorvostól. A rendelet előírásai szerint
onnan pedig jelzik az esetet a megyei tanácsnak. Ez után a lehető legrövidebb időn belül jelzik az elszállítási igényt a Brassó megyei, Csíkszeredától több mint száz kilométerre lévő cégnél. „A Protan emberei egy speciális autóval huszonnégy órán belül a helyszínre kell érjenek, és a tapasztalatok szerint ott is szoktak lenni. Magánszemélyek esetben az állattulajdonosnak ez nem kerül pénzébe, a szállítás költségei a polgármesteri hivatalt terhelik. Ennek feltétele a bejelentés, a gazdáknak jelezniük kell a polgármesteri hivatalnak az állat elpusztulását.
Főleg a nyári időszakban, amikor meleg is van, és órák alatt lebomlik a tetem. Hivatalosan azonban az elszállíttatás az egyetlen járható út” – hangsúlyozta Márton József.
A rendelet továbbá azt is kimondja, hogy az elszigetelt településeken megengedett a tetemek eltemetése az erre kijelölt speciális helyeken, a szükséges engedélyek birtokában. A településeken és városokban azonban tilos az állatok elásása.
Ladó Zsolt, a Hargita Megyei Állat-egészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Igazgatóság vezetője a téma kapcsán azt mondta, az állati tetemek kezelése nem tartozik a hatáskörükbe, ezért nem tud információval szolgálni arra a kérdésünkre, mit tehetnek az állattartók a tetemekkel. Hozzátette, a környezetőrség tudna többet mondani, ezért megkerestük Balla Izabellát, a Hargita Megyei Környezetőrség vezetőjét. „A megyei tanács feladata megkötni a szerződést egy semlegesítő céggel, a polgármesteri hivataloknak pedig kötelességük minden ilyen esetet jelenteni feléjük.
– hívta fel a figyelmet Balla Izabella. Márton István, Hargita Megye Tanácsa Vidékfejlesztő Egyesületének elnöke másként vélekedett a témáról, hiszen meglátása szerint a Protan céggel megkötött szerződés kimondottan a haszonállatokra vonatkozik, nem a házi kedvencekre. „Noha a rendeletbe utóbbit is belefoglalták,
Egy-két kutyáért pedig nem érdemes elhívni őket, mert anyagilag nem éri meg. Azonban ha sikerülne létrehozni a régóta tervezett regionális mobil égetőket, oda már a házi kedvencek tetemeit is elvihetnék az állattartók, erre azonban még éveket kell várni” – fejtette ki Márton, aki szerint egy, a polgármesteri hivatal által működtetett kisállattemető jelentene megoldást a problémára. Ezzel kapcsolatban Szőke Domokos alpolgármester úgy vélekedett, biztos eljön az idő, amikor Csíkszeredában is lesz állattemető, de ennek kivitelezése időbe telik.
Pál Tamás, az Eco-Csík Kft. igazgatója szerint nagyon egyszerű a csíkszeredaiak dolga, amennyiben elpusztul a házi kedvencük. „Az állattetemeket megsemmisítő országos Protan cég hetente kétszer vagy háromszor halad át a környékünkön, és ha őket megkérik, biztosan elviszik az állattetemeket. Ezért természetesen egy bizonyos díjat kell fizetni nekik. Volt olyan eset is, hogy valaki megkeresett minket, átvettük az állatot, tároltuk addig, amíg jött a Protan, és ők elszállították. Arra azonban nincs felszereltségünk, hogy a házi kedvenceket tárolni tudjuk, nem tudjuk megoldani ezt a problémát. Egyébként
Főként vidéken jellemző ez: kutyát, macskát, bárányt dobnak ki a szemétbe hetente, sőt, egyszer egy borjút is találtunk. A városban ritkábban fordul elő, de kutya- és macskatetemek itt is kerülnek a hulladék közé. Ezek elszállítására a törvény biztosít egy lehetőséget, hiszen azt mondja ki, hogy kis mennyiségben lehetséges olyan veszélyes hulladékot szállítani a szeméttelepre, amelyek a háztartási hulladékban keletkeznek. A tetemeket tehát a többi hulladékkal együtt rakjuk le” – magyarázta Pál Tamás.
Kutyának állított emlékhely a székelyudvarhelyi Kerekerdőn. Eljöhet az állattemető ideje is
Fotó: Pál Árpád
Antal Lilla csíkjenőfalvi állatorvos ugyanakkor egy másik törvényes lehetőségre is rávilágított. „Minden állatorvosnak van szerződése egy veszélyes hulladékot szállító céggel, amely el tudná szállítani a tetemeket, de ez sokba kerül, és nem is a legbarátságosabb módszer, így a legtöbben eltemetik az állataikat. Ez a tulajdonosoknak körülbelül kétszáz lejükbe kerülne, ami túl nagy összeg az emberek számára. A másik lehetőség az, hogy a megyei tanács szállíttatja el, mert neki van erre szerződése, és a haszonállatokat is elszállíttatják, de az árakat kilogrammra számolják, és ez sokba kerül. Egy tehenet például kétezer lejért szállítanak el, így a tanácsot amúgy is megterhelik a haszonállatok elszállításával járó magas költségek, a házi kedvencek pedig csak tovább emelnék az összeget” – mondta megkeresésünkre Antal Lilla.
Az tehát a különböző álláspontok szerint nem egyértelmű, hogy a Protan szakcég elszállítja-e vagy sem a házi kedvencek tetemeit, így a városi kisállat-tulajdonosoknak az egyetlen biztos és költséges megoldásuk a problémára a veszélyes hulladékot szállító cégek lehetnek. Szikszai Péter csíkszeredai állatorvos öt hete jött haza Ausztriából, ahol dolgozni volt, és meglátása szerint az ottani helyzetet össze sem lehet hasonlítani a hazaival. Mint mondta, ott minden településen belül van egy konténer, amelybe összegyűjtik a tetemeket, illetve az elütött állatok is oda kerülnek. Ezt követően az állatorvosok hívják a temetőszolgálatokat, amelyek eltemetik az állatot az erre a célra kialakított temetőkben, vagy elhamvasztják, és a hamvait egy urnában visszajuttatják a tulajdonosnak. Nem is kell egyébként Ausztriáig menni, hiszen Magyarországon is rengeteg kisállattemető és mobil hamvasztó működik, amelyek az egész országot lefedik.
Hasonló cég Romániában is működik, de Hargita megyébe nem szállnak ki. Sőt, kisállattemetők is találhatók az országban, a legrégebbi a Raiul Animalelor (Állatok Mennyországa) nevű létesítmény a fővárosban, egy másik pedig a Vajdahunyadon létesített, sokkal kisebb kiterjedésű Rămas bun (Viszontlátásra).
A Hargita Megyei Állat-egészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Igazgatóság egyébként régebb működtetett krematóriumot, manapság azonban már nem – tudtuk meg Roth György csíkszeredai állatorvostól. Mint mondta, ő is úgy tudja, hogy a Protan cég csupán a haszonállatok megsemmisítésével foglalkozik. „Más a megsemmisítési procedúra egy borjúnál és egy kutyánál, hiszen előbbit feldolgozzák, és készítenek belőle húslisztet, kutyahúsból viszont nem. A veszélyes hulladékot összegyűjtő cégek jelenthetnek megoldást a problémára, hiszen nekik van krematóriumuk, és elszállíthatják a kisállattetemeket. Így megoldás lehet, ha a gazda a házi kedvenc halála esetén az állatorvoshoz fordul, aki felveszi a kapcsolatot a veszélyes hulladékot szállító céggel, amelyikkel szerződéses viszonyban van, de ez nagyon sokba kerül. Egy macskával vagy kisebb testű kutyával még elmegy, de ha valakinek a 35 kilogrammos kutyája pusztul el, azt csak igen borsos áron szállítják el” – zárta Roth.
Az egyre hatékonyabb szolgáltatói védelem mellett is fontos, hogy tudatosak maradjunk, és felismerjük a csalások árulkodó jeleit – hívja fel a figyelmet a magyarországi Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) a mobilszámok hamisításával kapcsolatban.
Hernádról egy kilencfős társaság érkezett szombaton Hargitafürdőre, hogy a helyi és környékbeli csapatokkal együtt megkergüljenek Székelyföld legvidámabb, téli szezont záró eseményén. Az idei Kerge Olimpiára hat „járművet” neveztek.
A Román Rendőrség szállítási felügyelőségének munkatársai a hét elején a vasútállomásokon és személyszállító vonatokon végzett országos szintű ellenőrzéseken több mint 613 ezer lejre bírságoltak.
A március 2. és 8. közötti héten végzett ellenőrzések során 3079 bírságot rótt ki az autópálya-rendőrség.
Több mint száz pisztolyt, több mint 130 tárat és több tízezer cigarettát találtak egy Németországba tartó török teherautóban a román határrendészek.
Jóváhagyta az országos pártlistás szavazólapok mintáit a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) pénteki ülésén. Az NVB kétfajta szavazólapot hagyott jóvá: az egyik a magyarországi szavazásra, a másik a levélben szavazásra készül.
Lakástűzhöz riasztották a tűzoltókat a Maroshévízhez közeli Nyágra (Neagra) településen. A mentőegység két személyt látott el a helyszínen, de egyikük sem igényelt kórházi ellátást.
Előzetes letartóztatásba helyeztek egy férfit, aki a gyanú szerint ingatlanügynöknek adta ki magát, és egy tranzakció ürügyén, amikor az összeget ellenőrizték, 128 ezer eurónyi valódi pénzt cserélt ki játékpénzre.
Együttműködési megállapodást írt alá pénteken Csíkszeredai Városháza és a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem. A dokumentumot Sógor Enikő alpolgármester és Pap Levente dékán látta el kézjegyével.
Lezárult az Erdélyi Mentorprogram negyedik évada, pénteken díjazták azokat az erdélyi vállalkozókat, akik részt vettek benne. A cél az volt, hogy az elmúlt egy évben a tapasztalt erdélyi magyar nagyvállakozók átadják a tudást a kezdő vállalkozóknak.
szóljon hozzá!