A jótállás nem garancia

Fotó: Veres Nándor

Olvasói panasz apropóján kerestük fel az egyik, lábbeliket forgalmazó üzletlánc székelyudvarhelyi kirendeltségét: miután garanciában lévő félcipőjének árát a cég elárusítói nem akarták visszaszolgáltatni. N. L. előbb portálunkat, majd a fogyasztóvédelmi felügyelőséget kereste fel.

Kovács Eszter

2011. szeptember 06., 17:512011. szeptember 06., 17:51

2011. szeptember 06., 18:002011. szeptember 06., 18:00

Itt állíthatja be, hogy a Google-találatokban elöl legyen a Székelyhon!

Augusztus 22-én vettem egy műbőr férfi félcipőt 99 lejért, melynek sarka a második viselés után berepedt – tudtuk meg a panaszostól. A cipőbolt munkatársai azonban nem voltak hajlandók a lábbeli értékét visszaszolgáltatni, a csere vagy javítás lehetőségét ajánlották fel N. L.-nek. Ez volt az egyedüli modell, amely nekem megtetszett, és amúgy is mindezek után már nem bízom az üzlet termékeinek minőségében – mondta el a vásárló.

Carmen Telehui, az üzletlánc munkatársa elmondta: abban az esetben, ha a cipőn gyártási hibát észlel a vásárló, 30 napon belül visszacserélheti vagy térítésmentesen megjavíttathatja azt. Ha a kliens nem talál más, hasonló árú cipőt a boltban, akkor a hibás termék árát visszaszolgáltatjuk – tette hozzá az elárusító.

Az ügy kapcsán Kolcsár Bélát, a Hargita Megyei Fogyasztóvédelmi Felügyelőség igazgatóját kérdeztük az érvényben lévő jogszabályról. „A jótállási törvény értelmében a forgalmazó vagy gyártó először kicserélni vagy megjavítani köteles a terméket, végső megoldásként pedig annak értékét kell visszaszolgáltatnia” – fejtette ki az intézményvezető. Hasonló panaszokkal ritkán fordulnak a vásárlók a fogyasztóvédelemhez, rendszerint nagyobb értékű kár esetén kérik az intézmény segítségét. Megtudtuk, használt ruhaneműkre és lábbelikre vonatkozó garanciatörvény nincs Romániában, a szakember tudomása szerint az erre vonatkozó törvénymódosítás tervei már léteznek.

A ruhaneműk és cipők esetében, más javakkal ellentétben, a cégektől nem várható el, hogy a termék értéke mellett más kártérítést is adjanak a vásárlónak – hívta fel a figyelmet Kolcsár Béla. Az ilyen jellegű eljárások esetében a terméket eladó cég és a fogyasztó közötti megegyezés létrejötte a fogyasztóvédelmi felügyelőség elsődleges célja.