
Múlt év első félévéhez képest 57 százalékkal nőtt az ártámogatott gyógyszerekre az egészségbiztosítási pénztár által kifizetett összeg értéke
Fotó: Haáz Vince
Jelentősen nőtt az idei esztendő első félévében a Hargita Megyei Egészségbiztosítási Pénztár által az ártámogatott gyógyszerekre kifizetett összeg mértéke. A gyógyszerek ára, de a gyógyszerfogyasztás mértéke is nőtt az előző év azonos időszakához képest.
2024. szeptember 10., 07:592024. szeptember 10., 07:59
Az idei év első felében 57 százalékkal nagyobb összeget fizetett ki ártámogatott gyógyszerekre a Hargita Megyei Egészségbiztosítási Pénztár, mint egy évvel korábban.
Nem ilyen nagy mértékben ugyan, de szintén jelentősen emelkedett az országos egészségügyi programokban – a rákos betegek, cukorbetegek, transzplantáción átesettek stb. – biztosított orvosságokra kifizetett ártámogatás összértéke is: 2023 első félévében ez 36,9 millió lejt tett ki, 2024 első felében pedig már 51,3 milliót, ami 38 százalékos növekedést jelent.
– ismertette a költségek növekedésének okát Duda Tihamér, a Hargita Megyei Egészségbiztosítási Pénztár vezérigazgatója.
Az ártámogatott gyógyszerek esetében egyébként a legnagyobb költségtételt az országos egészségügyi programokba tartozó orvosságok költsége jelenti az pénztár száma, derül ki az intézmény adataiból.
Ezek az úgynevezett C2-es allistán szerepelnek, az ezen található készítményeket ingyen kapják meg a betegek, azaz 100 százalékban ártámogatottak. Hargita megyében 85 515 páciensnek írtak fel ilyen gyógyszereket az első félévben, ők a 41,4 százalékát alkotják azoknak, akik valamilyen kedvezményes gyógyszert kaptak az említett időszakban.
noha az e célra létrehozott B-allista által tartalmazott orvosságok árát 90 százalékban támogatja az állam – igaz, ebből csak 50 százalékot fizet az egészségbiztosítási pénztár, a fennmaradó 40 százalékot az egészségügyi minisztérium költségvetéséből fedezik.
Fotó: Jakab Mónika
Az egészségbiztosítási pénztár számára az első félévben 1,25 millió lejbe került ezeknek a gyógyszereknek az ártámogatása, ami az 1,7 százalékát teszi ki az összköltségnek. A jogosultak számát tekintve viszont nem ilyen elenyésző ennek a gyógyszerár-kedvezménynek a jelentősége: az összes beteg (aki valamilyen kedvezményes gyógyszerben részesült az első félévben) 14,8 százalékát teszik ki ők, ami 30 530 személyt jelent.
– magyarázta az adatokat Duda Tihamér.
A kisnyugdíjasok közül azok kaphatják meg a B-listás gyógyszereket 90 százalékos kedvezménnyel, akiknek a nyugdíja nem nagyobb 2020 lejnél. Ezt a szeptembertől érvényes határértéket a közelmúltban, a nyugdíjak újraszámítása miatt növelte meg kormány, korábban 1830 lej volt.

Nem maradnak ártámogatott gyógyszerek nélkül azok a kisnyugdíjasok, akiknek a járandósága a 90 százalékos kedvezményhez szükséges eddigi érték fölé nőtt. Az 1830 lejes szintet ugyanis megnövelte a kormány.
Azok a nyugdíjasok, akiknek 2020 lejnél nagyobb a nyugdíjuk, valamint az aktív lakosság 50 százalékos kedvezményre jogosult a B-listás gyógyszerek esetében. Ilyen kedvezménnyel 32 110-en (18%) kaptak gyógyszerrecepteket az első félévben, az ártámogatás összértéke 13,2 millió lejre rúgott.
Ami még számottevő költségtétel a félévi összesítésben, az az A-listán szereplő, 90 százalékos ártámogatással felírt gyógyszerek kedvezményeinek az összértéke: ez 9,4 millió lej volt az első félévben, összesen 22 926-an kaptak ilyen készítményeket.
Törvényjavaslatot nyújtott be az RMDSZ, amely szerint a jelenlegi 292 lejes gyermekpénzt 100 lejre csökkentenék, a fennmaradó összeget pedig „jelenléti ösztöndíjként” csak a rendszeresen iskolába járók kapnák meg, további 50 lejjel kiegészítve.
A Román Nemzeti Bank (BNR) szerdán 5,1004 lej/euró hivatalos árfolyamot jelentett be, ez pedig az első alkalom az elmúlt egy évben, hogy az európai valuta átlépte az 5,1 lejes pszichológiai küszöböt.
Hamarosan érkeznek az európai uniós források Magyarországra – közölte Magyar Péter leendő miniszterelnök, miután egyeztetett Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével szerdán Brüsszelben.
Első házként elfogadta szerdán a szenátus azt a törvénytervezetet, amely lehetővé teszi a középiskolák számára, hogy igazgatótanácsi döntéssel betiltsák a mobiltelefonok használatát az iskolában.
Belép a román piacra a Normal dán kiskereskedelmi vállalat – írja az MTI a profit.ro gazdasági portál információ alapján.
Az alkotmánybíróság szerdai döntése szerint sérti az alkotmányt az a törvénytervezet, amely szerint a romániai kluboknak a hivatalos mérkőzéseken legalább 40 százalékban hazai sportolókat kell szerepeltetniük a 2026–2027-es szezontól.
Április 29-én elhunyt Czegő Zoltán (1938–2026) költő, író, újságíró – közölte a szerző halálhírét a Magyar Írószövetség. A több elismerést kapott szerző számos verseskötete, elbeszélése, novellája, regénye és publicisztikája jelent meg.
Az alkotmánybíróság szerdán közölte, hogy helyt adott a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) beadványának és alkotmányellenesnek nyilvánította a közszolgálati televízió és rádió vezetőtanácsi tagjainak kinevezéséről szóló parlamenti határozatokat.
Nagy mennyiségű szemetet dobott ki a csíkszeredai Suta-tó mellett, ötvenezer lejes bírságot kapott érte egy helyi cég, amelyet nemrég sikerült azonosítania a Csíkszeredai Helyi Rendőrségnek.
A gyimesbükki Fejér Sándor joggal nevezhette magát a sors kegyeltjének, hiszen a csodával határos módon maradt életben a Bilibók-tetőn, s került messzi földre. Idegenből hazaküldött levelei a szülőföldszeretet szépirodalmi igényű megnyilvánulásai.
szóljon hozzá!