
Múlt év első félévéhez képest 57 százalékkal nőtt az ártámogatott gyógyszerekre az egészségbiztosítási pénztár által kifizetett összeg értéke
Fotó: Haáz Vince
Jelentősen nőtt az idei esztendő első félévében a Hargita Megyei Egészségbiztosítási Pénztár által az ártámogatott gyógyszerekre kifizetett összeg mértéke. A gyógyszerek ára, de a gyógyszerfogyasztás mértéke is nőtt az előző év azonos időszakához képest.
2024. szeptember 10., 07:592024. szeptember 10., 07:59
Az idei év első felében 57 százalékkal nagyobb összeget fizetett ki ártámogatott gyógyszerekre a Hargita Megyei Egészségbiztosítási Pénztár, mint egy évvel korábban.
Nem ilyen nagy mértékben ugyan, de szintén jelentősen emelkedett az országos egészségügyi programokban – a rákos betegek, cukorbetegek, transzplantáción átesettek stb. – biztosított orvosságokra kifizetett ártámogatás összértéke is: 2023 első félévében ez 36,9 millió lejt tett ki, 2024 első felében pedig már 51,3 milliót, ami 38 százalékos növekedést jelent.
– ismertette a költségek növekedésének okát Duda Tihamér, a Hargita Megyei Egészségbiztosítási Pénztár vezérigazgatója.
Az ártámogatott gyógyszerek esetében egyébként a legnagyobb költségtételt az országos egészségügyi programokba tartozó orvosságok költsége jelenti az pénztár száma, derül ki az intézmény adataiból.
Ezek az úgynevezett C2-es allistán szerepelnek, az ezen található készítményeket ingyen kapják meg a betegek, azaz 100 százalékban ártámogatottak. Hargita megyében 85 515 páciensnek írtak fel ilyen gyógyszereket az első félévben, ők a 41,4 százalékát alkotják azoknak, akik valamilyen kedvezményes gyógyszert kaptak az említett időszakban.
noha az e célra létrehozott B-allista által tartalmazott orvosságok árát 90 százalékban támogatja az állam – igaz, ebből csak 50 százalékot fizet az egészségbiztosítási pénztár, a fennmaradó 40 százalékot az egészségügyi minisztérium költségvetéséből fedezik.
Fotó: Jakab Mónika
Az egészségbiztosítási pénztár számára az első félévben 1,25 millió lejbe került ezeknek a gyógyszereknek az ártámogatása, ami az 1,7 százalékát teszi ki az összköltségnek. A jogosultak számát tekintve viszont nem ilyen elenyésző ennek a gyógyszerár-kedvezménynek a jelentősége: az összes beteg (aki valamilyen kedvezményes gyógyszerben részesült az első félévben) 14,8 százalékát teszik ki ők, ami 30 530 személyt jelent.
– magyarázta az adatokat Duda Tihamér.
A kisnyugdíjasok közül azok kaphatják meg a B-listás gyógyszereket 90 százalékos kedvezménnyel, akiknek a nyugdíja nem nagyobb 2020 lejnél. Ezt a szeptembertől érvényes határértéket a közelmúltban, a nyugdíjak újraszámítása miatt növelte meg kormány, korábban 1830 lej volt.

Nem maradnak ártámogatott gyógyszerek nélkül azok a kisnyugdíjasok, akiknek a járandósága a 90 százalékos kedvezményhez szükséges eddigi érték fölé nőtt. Az 1830 lejes szintet ugyanis megnövelte a kormány.
Azok a nyugdíjasok, akiknek 2020 lejnél nagyobb a nyugdíjuk, valamint az aktív lakosság 50 százalékos kedvezményre jogosult a B-listás gyógyszerek esetében. Ilyen kedvezménnyel 32 110-en (18%) kaptak gyógyszerrecepteket az első félévben, az ártámogatás összértéke 13,2 millió lejre rúgott.
Ami még számottevő költségtétel a félévi összesítésben, az az A-listán szereplő, 90 százalékos ártámogatással felírt gyógyszerek kedvezményeinek az összértéke: ez 9,4 millió lej volt az első félévben, összesen 22 926-an kaptak ilyen készítményeket.
Tavaly 39 800 euró volt a teljes munkaidős foglalkoztatottak éves átlagkeresete az Európai Unióban, ami 5,2 százalékos növekedést jelent a 2023-ban jegyzett 37 800 euróhoz képest – derül ki az EU statisztikai hivatalának szerdán közzétett adataiból.
Elfogadta a képviselőház szerdán azt a törvénytervezetet, amely szerint legtöbb 45 lej lehet az élelmiszerjegyek értéke a jelenlegi 40,18 lej helyett. A jogszabályjavaslatot a szenátus korábban már elfogadta, a képviselőház döntő házként szavazott róla.
Döntő házként elfogadta szerdán a képviselőház az úgynevezett Nordis-törvényt, amely egyebek mellett felső határt szab a lakásvásárláskor fizetett előlegnek.
A különnyugdíjukat szabályozó törvény módosítása esetén a nyugdíjkorhatár elérése után a rendszerben maradó belügyi alkalmazottak és katonák később is a jelenlegi feltételek mellett vonulhatnak nyugdíjba – jelentette ki szerdán Nicușor Dan államfő.
Kelemen Hunor szerint akkor lehet majd kompromisszumról beszélni a bírák és ügyészek nyugdíjazásáról szóló tárgyalásokon, ha „mindegyik fél enged valamennyit”.
Nem térítette vissza maradéktalanul az Állandó Választási Hatóság (AEP) Nicușor Dan kampányköltségeit, ezért a jogi lépéseket tervez az államfő .
Nemcsak Alcsíkon, kedd délután már több felcsíki községben is áramszünet volt, de a két eset nem függ össze egymással az illetékes szerint. Az alcsíki övezetet ellátó tusnádfürdői trafóállomás viszont cserére, vagy javításra szorul.
A koalíció keddi tanácskozásán abban állapodtak meg a kormánypártok, hogy megbíznak egy munkacsoportot a parlament létszámának csökkentéséről szóló törvénymódosító tervezet kidolgozására.
Színvonalas kortárs népművészeti alkotások seregszemléjére várnak pályaműveket a Kárpát-medencéből. Jelentkezni a pályázatra december 1-ig lehet. Az alkotásokat pedig 2026. január 20-áig lehet leadni vagy elküldeni.
A szeptemberi 9,88 százalékról októberben 9,80 százalékra csökkent az éves infláció Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
szóljon hozzá!