A gazdák összefogására lenne szükség

A területtulajdonosok összefogásában látja a mezőőrzés problémájának megoldását Nagy Zoltán alpolgármester, aki szerint bármennyire gyakran is ellenőriz a helyi rendőrség, a garázdálkodók féken tartásához önmagában ez nem elég.

A nemrég alapított helyi szerv hét tagja közül hárman még egy ideig folyamatos képzésen vesznek részt, a négy, akcióban levő rendőr a nap huszonnégy órájában két személyes csoportokban próbál eleget tenni munkaköri leírásának. „A bejelentésekre mindig helyszínre mennek a kollégák, folyamatosan kijárunk a mezőkre is, de saját javaik megvédése érdekében a gazdáknak is össze kellene fogniuk. Egy egyesület létrehozása lenne a megoldás, de a gazdák nem tudnak egymással sem kijönni” – tájékoztatott Nagy. Hozzátette, a területtulajdonosok mezőőrzési illetéket sem fizetnek, ennek bevezetése a gazdák ellenállása miatt nem is történt meg. „A költségvetés összeállításakor s idén tavasszal is volt erről szó, és több gazdával egyeztettünk, de úgy gondolják, hogy a magántulajdon megvédése alanyi jogon jár” – mondta el az alpolgármester.

Nagy Zoltán szerint, a szervezetlenség ellenére is, az eddigieknél hatékonyabbá vált a mezőőrzés.  Az utóbbi években a mellékgazdaság emberei végezték el ezt a feladatot, akik sokszor életveszélyes helyzetekbe kerültek egy-egy rajtaütés alkalmával. Ehhez képest a helyi rendőröknek a felszerelésük jelent némi előnyt, ám ők is sok esetben tettlegességig fajuló fenyegetésnek vannak kitéve.

„Bejelentések alapján már több mint negyven lovat behajtottunk. A szekereket is ellenőrizzük, s ha füvet találunk benne, aminek származási helyét nem tudják bizonyítani, elkobozzuk” – magyarázta az intézkedéseket Nagy. Ismertetése szerint a szekérben szállított fűre, szénára a tulajdonostól írott engedéllyel kell rendelkezzen a szállító, ennek hitelességét a rendőrök minden esetben leellenőrzik.

Az elkobzott takarmányt a mellékgazdaság telephelyére szállítják, és a tilosban való legelés miatt szintén erre a helyre hajtott állatoknak adják.