A fizetésünk növekedését az autópálya is befolyásolja

Ezen belül a székelyföldi megyék közül Háromszéken volt a legnagyobb arányú (210,3 százalék) a növekedés, míg a Maros megyében 170, Hargita megyében pedig 202,3 százalékos. Ám ez utóbbi akkor még az utolsó helyen állt az országos rangsorban a maga 3995 lejével, és szomszédjai sem jártak sokkal előbb (Maros – 4630 lej, Kovászna – 4248 lej).

Miközben idén szeptemberre az országos nettó átlagkereset elérte az 5443 lejt (Bukarestben pedig jóval 7000 lej fölött járt),

Ezúttal egy vállalkozót kértünk fel arra, segítsen megérteni, hogy vajon miért nem tudunk bár az átlaghoz felzárkózni a fizetések terén.

Példának Temes megyét hozza fel, ahol az említett időintervallumban a Hargita megyeihez hasonló arányban, 202 százalékkal nőt a nettó átlagfizetés, ám tavaly novemberben már 6649 lejnél tartottak, alig 41 lejjel lemaradva Bukaresttől. Ez szerinte

Ugyanígy Szeben (178 százalék, 5567 lej) és Fehér (204 százalék, 4982 lej) megye is kiemelkedik ilyen tekintetben.

– magyarázza a kézdivásárhelyi cégvezető.

Brassónak még mindig nincs autópályája, és ez meg is érződik a fejlődésén, hiszen 175,7 százalékos növekedés mellett még csak átlag 5214 lejt kerestek az alkalmazottak nettóban, ám itt a hozzáértő városvezetésnek köszönhetően sikerült élhetőbbé varázsolni a megyeszékhelyet, például a kibírható forgalommal, és ez sokat nyom a latba beruházók bevonzása tekintetében. „No meg az a tény, hogy

– fejtegette a vállalkozó.

Mindemellett a vidéki lakosság arányát is érdemes megvizsgálni, amikor az átlagfizetések alacsony voltát firtatjuk.

Hargita megyében a népesség 55 (Kovászna megyében 54) százaléka él falun és 45 százaléka városon, míg Fehér és Szeben megyében majdhogynem fordított ez az arány, és Temes megye is inkább urbánus jellegű.

Az pedig nyilvánvaló, hogy a vállalkozások inkább a városokba, nagyvárosokba összpontosulnak, különösen a külföldi befektetések, falvakon sokkal kevesebb a kereseti lehetőség” – mondta el Bartha.

Hargita megyében egyedül Székelyudvarhely térségében nagyobb a városi lakosság aránya, a csíki, gyergyói, keresztúri és maroshévízi régióban egyaránt fordítva van, és ez meg is látszik a székely anyaváros fejlődésén, az ottani gazdasági élet pezsgésén, a vállalkozói kedven, ami megsüvegelendő – dicséri a szomszéd megyeieket Bartha Vilmos.